Roche: Magyarországnak lehetősége nyílhat egy dedikált egészségügyi minisztérium létrehozására

Viharos időket élünk: a globális kereskedelem akadozik, nő a geopolitikai bizonytalanság, a kormányokra egyszerre nehezedik nyomás a védelmi-, a növekedési- és a költségvetési oldalról. Ilyen helyzetben sokan megszorításokat sürgetnek, többek között az egészségügy területén is. Ön mit gondol erről?

A történelmi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a megszorításokon alapuló megközelítés nem jelent fenntartható alapot a jövőbeni gazdasági növekedéshez. Ellenkezőleg: olyan csapdahelyzetet teremt, amelyben az érintett szereplők – és velük együtt az ország egésze – egy önmagát erősítő, lefelé mutató spirálba kerülnek.

Véleményem szerint a jelenlegi körülmények között a megszorító intézkedések alkalmazása helyett kritikus fontosságú olyan ágazatokba befektetni, amelyek fenntartható gazdasági növekedést generálhatnak, mint például az élettudományok.

Európának – és Magyarországnak – stratégiai szinten, kiemelt növekedési területként kellene erre a területre tekintenie. Ez az ágazat egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy erősítse a versenyképességet, és hozzájáruljon a gazdaság újbóli, fenntartható növekedési pályára állításához.

Miért pont az egészségipart kellene kiemelt kulcságazatként kezelni?

Ennek két oka van. Egyrészt olyan korban élünk, amikor a technológia és a mesterséges intelligencia a biológia és a betegségek példátlan mélységű megértését teszi lehetővé: számos lehetőség kínálkozik arra, hogy mindezt hatékonyabb gyógyszerekké és jobb betegellátássá formáljuk, ez pedig az egészségipart abszolút növekedési ágazattá teszi.

Ez a megközelítés Magyarország szempontjából különösen releváns, mivel az ország egyik legfontosabb stratégiai erőforrása a magasan képzett humán tőke. A nemzetközi szinten is versenyképes magyar tudósok, orvosok és gyógyszerészek olyan tudásbázist alkotnak, amely az élettudományok jövőbeli potenciáljának alapját képezi.

Másrészt, a fejlett országok jelenleg két fő demográfiai kihívással szembesülnek: a népesség elöregedésével, valamint az úgynevezett nem fertőző betegségek előfordulásának gyors ütemű növekedésével. Ezek közé tartoznak azok a krónikus kórképek, amelyek nem közvetlen fertőzés útján terjednek, mint például a daganatos megbetegedések, a szklerózis multiplex, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Ezen egészségügyi problémák súlyos gazdasági következményekkel is járnak, mivel csökkentik az egészséges, munkaképes népesség arányát, és mérséklik a termelékenységet.

Az elöregedő társadalmakban – ahol a várható élettartam folyamatosan növekszik – különösen felértékelődik az egészséges életévek meghosszabbításának jelentősége azért, hogy az egyének hosszabb ideig maradhassanak a gazdaság aktív és produktív szereplői.

Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a korszerű egészségügy lényegében a gazdasági fejlődés záloga?

Abszolút. Az emberek egészségi állapotának és munkabírásának javulása közvetlenül növeli a hatékonyságot, amely makrogazdasági szinten azt jelenti, hogy

minden egyes, a lakosság egészségi állapotának javítására fordított forint többszörös – becslések szerint mintegy háromszoros – értéknövekedést generál a hazai GDP-ben.

Ezt jól szemlélteti a szklerózis multiplex példája. Ez a betegség erőteljesen érinti a harmincas–negyvenes korosztályt, megnehezítve a jövőépítés, a családalapítás és a szakmai kiteljesedés időszakát. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a szklerózis multiplex súlyos, progresszív kórképnek számított. Egy harmincas évei elején diagnosztizált beteg a prognózisok alapján a negyvenes évei közepére elveszítette munkaképességét, akár kerekesszékbe kényszerült, nem tudta folytatni korábbi szakmai tevékenységét.

Mára olyan korszerű terápiák állnak rendelkezésre, amelyek alapvetően átalakították a betegség természetes lefolyását. Napjainkban egy magyar szklerózis multiplexszel diagnosztizált beteg olyan gyógyszerekhez fér hozzá, amelyek jelentősen lassítják vagy megakadályozzák a rokkantság felé vezető progressziót, és hosszú éveken át stabil állapot fenntartását teszik lehetővé. Az újgenerációs kezeléseknek köszönhetően a terápiás teher érezhetően mérséklődik, lehetővé téve az érintettek számára, hogy ismét teljes életet élhessenek.

Említette, hogy Magyarország erős tudományos bázissal rendelkezik, ami kiaknázandó lehetőségeket teremt. Szakmai szemmel mit tart a magyar klinikum legnagyobb erősségének, és milyen hiányosságokat lát?

Magyarország a Roche számára kiemelt jelentőségű klinikai kutatási központ. Budapesten működtetünk egy dedikált klinikai vizsgálati egységet, amely nemcsak a magyar, hanem több szomszédos országban zajló klinikai kutatások koordinációjáért is felel. Jelenleg mintegy ötven, innovatív gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatunk zajlik Magyarország-szerte  közel száz vizsgálóhelyen.

Tapasztalataink szerint kiválóan felkészült, nemzetközi szinten is versenyképes orvosokkal és elkötelezett kutatópartnerekkel dolgozunk együtt,

ez egyértelműen Magyarország egyik legfontosabb erőssége ezen a területen.

Ugyanakkor legnagyobb kihívásként az látom, hogy Magyarország jelenleg sok területen lemaradásban van a rendkívül gyorsan fejlődő orvostudományok területén. Ennek a megítélésem szerint alapvetően az az oka, hogy az egészségügyi rendszerek és azon belül az innovatív gyógyszerekre fordított kiadások mértéke nem elegendő, ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország hosszú távon is vonzó helyszín maradjon a klinikai kutatások számára.

Éppen ezért kulcsfontosságúnak tartom annak átgondolását, miként tud a kormányzat és az iparág közösen, összehangolt módon befektetni az élettudományokba.

Ha ezen fejleszteni tudunk, olyan innovációs ökoszisztéma jöhet létre, amely egyszerre szolgálja a magyar betegek érdekeit, és jelentősen felgyorsítja a kutatás-fejlesztési tevékenységet az országban.

Mit gondol, az említett innovációs ökoszisztéma kialakításában jelentős szerepet vállalhatna egy dedikált egészségügyi minisztérium?

Megítélésem szerint egy Magyarországhoz hasonló ország esetében alapvető elvárás, hogy hosszú távú stratégiája legyen az egészségügy jövőjéről, és arról, milyen irányba kívánják fejleszteni a hazai ellátórendszert.

Ennek a leghatékonyabb intézményi kerete – amelyet számos ország már sikerrel alkalmaz – egy önálló, dedikált egészségügyi minisztérium. Egy ilyen struktúra teszi lehetővé egy koherens ágazati terv kidolgozását és végrehajtását, valamint azt, hogy a döntéshozatal átlátható, következetes és stratégiai alapú legyen. Egy ilyen tárca a központi költségvetés tervezésekor az egészségügyi ráfordítások elkötelezett szószólójaként léphet fel.

Az intézményi stabilitás és a világos stratégiai irány kijelölése egyúttal megteremti azt az átláthatóságot, partnerséget és kiszámíthatóságot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a Roche-hoz hasonló nemzetközi vállalatok hosszú távon Magyarországot válasszák beruházásaik és fejlesztéseik helyszínéül.

Korábban említette a mesterséges intelligencia és a digitalizáció hatását az élettudományi innovációkra. Mit gondol, hogyan teljesít a magyar egészségügy ezen a területen?

Magyarország a digitális egészségügy területén kifejezetten fejlett, egyedi adottságokkal rendelkezik. Jelentős mennyiségű, egészségügyi adat áll rendelkezésre, az ország pedig egy olyan, uniós szinten is kiemelkedő digitális egészségügyi infrastruktúrát működtet, amely stabil alapot teremt a további innovációk számára.

Ugyanakkor meggyőződésem szerint két kulcsfontosságú területen szükséges egyértelmű és határozott stratégiai állásfoglalás. Az első, hogy a digitális egészségügy fejlesztését európai kontextusban érdemes értelmezni.

Magyarországnak megvan a potenciálja arra, hogy az Európai Egészségügyi Adattér keretében működve a digitalizáció éllovasává váljon,

és hozzájáruljon azoknak az alapvető keretrendszereknek a kialakításához, amelyek az európai egészségügyi adatfelhasználást meghatározzák.

Amennyiben ezt a következő néhány évben következetesen és magas színvonalon valósítja meg, az ország rendkívül vonzó befektetési célponttá válhat a nemzetközi vállalatok számára, amelyek itt tudják tesztelni megoldásaikat, és felkészülni az Európa-szerte várható szabályozási és működési környezetre.

A második kulcsterület a mesterséges intelligencia alkalmazása, nemcsak az adatinfrastruktúrában, hanem különösen a szabályozási folyamatokban. Jó példa erre a gyógyszerfejlesztés és engedélyeztetés folyamata, amelynek hatékonyságát és gyorsaságát a mesterséges intelligencia jelentősen növelheti.

Ezzel összefüggésben egyre nagyobb figyelmet kap az úgynevezett “MI-sandboxok”, szabályozási tesztkörnyezetek koncepciója, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy ellenőrzött környezetben, a gyakorlatban teszteljük, miként tud a mesterséges intelligencia valódi hozzáadott értéket létrehozni a szabályozás területén.

Úgy gondolom, hogy Magyarországnak érdemes lenne csatlakoznia ehhez a folyamathoz, és lehetőséget biztosítani sandbox-helyszínként egyes megoldások kipróbálására, tovább erősítve az ország kutatási és innovációs vonzerejét.

Az MI-sandbox koncepció mellett, milyen más konkrét hazai példákat tudna kiemeli a digitalizáció és az egészségügyi adatvagyon kapcsán?

Néhány héttel ezelőtt Budapesten vettem részt egy közép-európai tüdőrákkonferencián, ahol magyar kutatók a hazai adatökoszisztémából származó valós adatokat mutattak be a tüdőrákos betegek kezelésének eredményeiről.

A kutatások egyik alapvető kihívása, hogy az első klinikai vizsgálatok jellemzően kisméretű betegcsoportokon zajlanak, és természetükből fakadóan mindig fennáll a bizonytalanság, hogy az ott tapasztalt eredmények mennyiben általánosíthatók egy teljes nemzeti vagy regionális betegpopulációra.

Nagyszerű volt látni, hogy a magyar adathalmaz alapján – több ezer, az elmúlt években Magyarországon kezelt beteg adatainak elemzésével – egyértelműen igazolható volt:

az új tüdőrák-ellenes terápiák a valós klinikai gyakorlatban is azt a hatást fejtik ki, amelyet a kutatások ígértek, és számottevő előnyt biztosítanak a betegek számára.

Véleményem szerint ez jelenti a digitális egészségügyi adattérben rejlő egyik legnagyobb lehetőséget: azt a képességet, hogy a kutatási eredmények ígéretei valós, nagyléptékű adatokon keresztül visszaigazolhatóvá tegyük.

Márciusban készült egy Portfolio interjú a vállalat korábbi ügyvezetőjével, Rafaella Bondival, aki elmondta, hogy a Roche által tulajdonolt alapítvány átadta a betegút-menedzsment alkalmazást (Dr. BetMen*) a kormányzatnak az EESZT-be való integráció céljából. Hol tart jelenleg ez a folyamat?

Valóban, az elmúlt öt év során mintegy 600 millió forintot fordítottunk egy olyan digitális megoldás fejlesztésére, amely teljes betegutak tervezését és nyomonkövetését teszi lehetővé. Jelenleg – ahogyan Ön is utalt rá – a megoldás technológiailag készen áll az átadásra.

A Roche-nál a szerepünket alapvetően innovátorként és stratégiai partnerként értelmezzük: egy ilyen komplex rendszer hosszú távú üzemeltetése nem egy iparági szereplő feladata, hanem központi egészségügyi rendszerszintű működtetést igényel.

Ahhoz, hogy valódi, országos szintű betegellátási hatást érjen el, az eszköznek az állami e-health infrastruktúra szerves részévé kell válnia.

Ennek érdekében néhány évvel ezelőtt létrehoztunk egy független alapítványt, amely átvette a megoldás tulajdonjogát és az ezzel járó felelősségi köröket is. Jelenleg az átadás és a rendszerbe illesztés folyamata zajlik, amely értelemszerűen időigényes, különösen egy ilyen léptékű egészségügyi innováció esetében. A kormányzati szereplőkkel folytatott egyeztetések során egyértelművé vált, hogy a döntéshozók is elkötelezettek az eszköz bevezetése iránt, ugyanakkor az implementáció ütemét jelenleg a rendelkezésre álló erőforrások korlátozzák.

Ez a helyzet ismét rámutat arra, hogy az egészségügyi rendszerben a beruházások szintjének növelése elengedhetetlen. Magyarország jelenleg a GDP mintegy 6 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra, míg az európai átlag meghaladja a 10 százalékot. Ez a különbség strukturális korlátokat jelent az új megoldások gyors és széles körű bevezetése szempontjából.

Végső soron önmagukban nem elegendőek a jó koncepciók és a partnerségi szándék: mindkét fél részéről tényleges pénzügyi és szervezeti elköteleződésre van szükség. Mi iparági szereplőként jelentős beruházásokat hajtottunk végre, és továbbra is elkötelezettek vagyunk, ugyanakkor az állam részéről is elengedhetetlen a megfelelő források biztosítása ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósulhasson.

A cikk megjelenését a Roche Magyarország támogatta.

^{*A Dr.BetMen egy betegút menedzsment szoftver, amelyet a Roche által alapított A Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány fejlesztett}

Címlapkép forrása: Portfolio