A 7 legradikálisabb intézkedés, amit a negyedik Orbán-kormány végrehajthat

2018. április 10. 05:40    
nyomtatás
 
Nem lehet elégszer leírni és megismételni, hogy az ígéretek szerint a kormány gazdaságpolitikája a jövőben a versenyképesség javításáról fog szólni és ehhez gyakorlatilag el is készült az étlap, amiről összeválogathatja az intézkedéseket. A lépéseket a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában kell keresni. Itt és most kiemeljük a meghatározó jelentőséggel bíró döntéseket.


Ez az a dokumentum


Negyedszer alakíthat kormányt az Orbán Viktor vezette Fidesz, ezúttal is kétharmados többséggel. Ezek után mindenki azt találgatja a gazdasági szereplők vagy épp a külföldi befektetők, de akár a lakosság körében is, hogy konkrétan milyen gazdaságpolitikai (például adópolitikai) intézkedésekre készülnek a kormánypártok (az általános várható irányokról gyorsértékelésünkben itt írtunk). Ehhez a legjobb hivatalos kapaszkodót Orbán Viktor nyilatkozatai adják. Többször is kijelentette ugyanis a kormányfő, hogy az MNB elemzőgárdája által készített versenyképességi csomag a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonala.

A választások előtt 3 nappal megjelent miniszterelnöki interjúban egyenesen úgy fogalmaz, hogy a kormánynak bátor döntéseket kell hoznia a versenyképesség javításának területén. 2019 januárt jelölte meg a versenyképességi program elindításának határidejére.


Bár az új kormányzati struktúráról még nem érkeztek hírek, korábban voltak olyan információk, hogy Matolcsy György szívesen levezényelne egy ilyen programot a kormány tagjaként, miniszteri pozícióban. A jegybankelnök hat évre szóló mandátuma egyébként 2019. március elején lejár.

A legfontosabb pontok


A jegybank közgazdászcsapata több kiadványban is foglalkozott a magyar gazdaság versenyképességével, feltérképezte a gyenge pontokat és megfogalmazott igencsak konkrét javaslatokat. Ennek alapja a Versenyképesség és növekedés című 2016-os kiadvány, majd a tavaly útnak indított éves rendszerességgel megjelenő Versenyképességi jelentés című anyag.

A jegybank szakértői egyébként a Portfolio hasábjain egy cikksorozat keretében mutatták be, hogy mely területeken hogyan kellene előrébb lépni. Az érdeklődőknek ajánljuk a cikksorozat 1., 2., 3., 4. és 5. részét.

Az ún. harmadik Széll Kálmán Tervnek nevezett intézkedéssorozatból mi csak a legjelentősebbnek mondható lépéseket emeljük ki, amivel a negyedik Orbán-kormány indíthatja az új ciklusát.
  • A jelenleg 15%-os egykulcsos személyi jövedelemadó kulcsának további csökkentése. Ez az a pont, melynek szükségességét a jegybanki elemzőcsapat a kezdetektől hangsúlyozza. Matolcsy György MNB-elnök idén januárban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy "átfogó versenyképességi reformokat szükséges indítani, aminek kulcseleme kell, hogy legyen a személyi jövedelemadó további csökkentése". Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig épp a múlt héten lengette be: "a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsa is mérséklődhet, mégpedig egy számjegyűre".
  • A legkevésbé foglalkoztatott csoportok munkára ösztönzése. Ez alatt a szakértők a Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztését tanácsolják a munkavállalói járulékok esetében, mely várakozásaik szerint a legkevésbé foglalkoztatott csoportok esetében növelné a munkakínálatot.
  • Meglévő adókedvezmények rendszeres értékelése: az adóalapok bővítése az adórendszerben meglévő jelentősebb kedvezmények rendszeres értékelésével és felülvizsgálatával, amely során fontos figyelemmel lenni az üzleti környezet kiszámíthatóságára is.
  • Az állami ügyintézés felgyorsítása az e-governance által: a magánszektor adminisztrációs terheinek csökkentése, amelynek a nemzetközi tapasztalatok alapján kiemelt eszköze az e-governance.
  • A demográfiai folyamatokat érintő intézkedéseket is javasoltak az MNB szakértői, de legutóbbi értékelésükben itt elismerik, hogy ezen a területen a kormány már több intézkedést is végrehajtott. Vannak azonban még lehetőségek az MNB álláspontja szerint: a gyed felső határának növelését (meg kellene haladnia a munkajövedelem 70%-át, valamint a plafont is feljebb kellene emelni a minimálbér kétszeresének 70%-áról); (2) családi adóalap-kedvezmény további növelése a 2 gyermeket vállaló családoknál (a jelenleg életben lévő, 2019-ig 40 ezer forintra emelkedő összeg további emelése indokolt lehet); (3) egyszeri anyasági támogatás emelése;
  • Többletforrás biztosítása a magánforrások egészségügyi szektorba történő beengedésével. Ennek a módját legutóbbi cikkükben részletezték az elemzők. A magánkiadások esetében azt tartják célszerűnek, hogy a háztartások által már jelenleg is kifizetett közvetlen egészségügyi hozzájárulások (ilyen a gyógyszerek, vagy járóbeteg vizsgálatok térítési díja, illetve ide tartozik a paraszolvencia is) intézményesített formában - egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül - kerüljenek becsatornázásra a rendszerbe, ami hozzájárulna a kiadások hatékonyságának növekedéséhez. Közben azt javasolják, hogy többet kell költenie az államnak prevenciós célokra és alapellátási célokra, emellett elkerülhetetlen az ágazat béreinek további emelése a munkaerőhiány leküzdése érdekében.
  • A jegybank szakértői emellett kitartanak igencsak megosztó elképzelésük mellett is, nevezetesen, hogy valamilyen módon összekapcsolnák a gyermekvállalást és a nyugdíjrendszert. Ez a gyermekvállalástól függő nyugdíj ötlete. A jegybanki elemzők arra jutottak, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást, a rendszer inkonzisztens. Ezért olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is - javasolták.

Ezek időzítéséről még nem tudunk konkrétumokat. Kérdés, hogy a régi-új kormány követi-e a korábbi évek gyakorlatát és beterjeszti tavasszal a 2019-es költségvetést és adótörvényeket.

A 7 legradikálisabb intézkedés, amit a negyedik Orbán-kormány végrehajthat

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Matolcsy György a jegybankelnök Egyensúly és növekedés című könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bankban 2015. március 5-én. Kép és címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás


Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiek csak egy lehetséges intézkedéscsomagot jelentenek, nincs garancia arra, hogy ezek ilyen formában meg is valósulnak vagy nem lesznek más, a költségvetés bevételi és/vagy kiadási oldalát érintő lépések, mint például az eltervezettnél magasabb munkaadói járulékcsökkentés, vagy az egyes szektorok által vágyott különadó-mérséklés.


Nem tartozik közvetlenül a versenyképességi javaslatcsomaghoz, azonban a korábbi kormányzati kommunikáció alapján az új kormány arra is törekedni fog, hogy négy gazdasági szektorban a magyar tulajdonosok erős befolyással rendelkezzenek. Orbán Viktor ennek kapcsán többször is az energia-, a bank-, a média-, és a kiskereskedelmi szektort nevezte meg. Leginkább az utolsó ágazatban van elmaradásban a kormány, sőt az elmúlt hónapokban törekvéseivel ellentétes folyamatok zajlottak a piacon.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 



hirdetés
Állásajánlatok
Portfólió menedzser
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium