Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet
- gazdasági válságban elveszett munkahelyek természetes újjáépülése,
- az elmúlt évtized munkaügyi reformjai,
- valamint a gazdasági konjunktúra
egyaránt a foglalkoztatás növekedésének irányába hatott.
A munkaerőpiaci reformoknak (inaktívak munkába állítása, rokkantsági felülvizsgálatok, GYES-kedvezmények, nyugdíjkorhatár folyamatban lévő emelése) és a válság utáni konjunktúra élénkülésének köszönhetően egyre többen álltak munkába, miközben nőtt az aktivitási ráta. Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy 2006 eleje és 2017 vége között - így a válság foglalkoztatási hatásain átnézve - miként változott a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, valamint az inaktívak száma:

Az alábbi ábra pedig azt mutatja be, hogy miként áll össze a 15-74 éves népesség 2017 végén:

Meddig tart a menetelés?
Mindezek alapján látható, hogy szép eredményeket mutathatunk fel, de az adatok mélyére ásva egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan falba ütközünk,és a foglalkoztatás növekedése előbb-utóbb meg fog állni.
A munkavállalási korú lakosság ugyanis erőteljesen csökken. Sőt, ebben a korcsoportban az elmúlt években gyorsabb volt a csökkenés üteme, mint a teljes népességben, hiszen a munkapiacra lépő korosztályok egyre kisebbek, miközben a várható élettartam növekszik.Ezt a tendenciát fékezi az utóbbi időszakban a nyugdíjkorhatár emelése, ami évente több tízezer embert tart a munkaerőpiacon. A munkaerőhiány szempontjából tehát az a kérdés, hogy a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése milyen kilátásokkal kecsegtet.
Éppen ezért megvizsgáltuk, mire is számíthat Magyarország a következő néhány évben. Az alábbi két ábránkon az elmúlt évek főbb munkapiaci trendjeit mutatjuk be, az elsőn a korhatáremelések eddigi hatásai, a másodikon pedig a munkapiaci reformok hatására csökkenő inaktív népesség alakulását láthatjuk.


Mint láthattuk, a munkavállalási korú népesség csökkenésének remek ellenszere a nyugdíjkorhatár emelése, ami jelenleg zajlik is Magyarországon, így hamarosan megegyezik a 15-64 éves korosztállyal, sőt, kismértékben meg is haladja azt. (A 2014-es 61 évről 2022-re 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatárt.) Ez az a tényező, amely sokat segít abban, hogy ne csökkenjen a "merítés", azonban 2022 után számításaink szerint újra erőteljesen csökkenni kezd a munkavállalási korú népesség.

A csökkenés oka, hogy a most 50-es éveik második felében járók nyugdíjba mennek (korévenként kb. 120 ezren vannak), miközben olyan fiatalok lépnek be a "helyükre", akiknek a száma korévenként 100 ezer alatti.

A munkavállalási korú népesség csökkenését tehát átmenetileg megakadályozza a nyugdíjkorhatár emelése, az előttünk álló évtizedben azonban további csökkenés várható, ha nem emelkedik (a törvényben rögzítettnél) tovább a nyugdíjkorhatár, vagy nem sikerül még tovább közelíteni a valós nyugdíjba vonulási időpontot a korhatárhoz.
A munkavállalási korú népesség a 2006-os 6 millió 400 ezerről 2017-ben 6 millió 280 ezerre csökkent (a mélypont a 2014-es 6 millió 160 ezer volt), ami kisebb ingadozások mellett 2022-ig nem fog változni. Ezt követően azonban a 2006 és 1014 között látható csökkenő trend folytatására számíthatunk.
A népesség korévenkénti számának, a rájuk jellemző halálozási minták, valamint a munkaerő-felmérés adatainak figyelembevételével a Portfolio kalkulációja szerint 2030-ra már csak 5 700 ezer fő körül lehet a munkavállalási korú népesség.
A potenciális munkavállalók száma ennél alacsonyabb lehet, hiszen nem kalkulálhatunk azzal, hogy egy rokkantnyugdíjas sem marad a 15-65 éves népességben, mint ahogy azzal sem (remélhetőleg), hogy a 15-19 évesek tömegesen munkába állnak. A gyermekgondozási segélyben részesülők jó része szintén nem fog visszatérni a munkaerőpiacra (mindig lesz kb. 200 ezer anyuka, aki szül/gyermeket nevel), de esetükben létszámuk lassú csökkenésére számíthatunk a támogató intézkedések hatására. A potenciális dolgozói tábor ezzel korrigálva így 5 millió alá fog csökkenni 2030-ra a jelenlegi 5 millió 400 ezerről.Ha azzal számolunk, hogy a következő időszakban sikerül
- tovább csökkenti az inaktivitást és a munkanélküliséget,
- visszaterelni a munkaerőpiacra a passzív munkanélkülieket,
- munkába állítani azokat az inaktív munkanélkülieket, akik dolgozni szeretnének,
akkor a tavalyi 4 millió 360 ezerről az előttünk álló években 4 millió 600 ezer környékére lehet növelni a dolgozói létszámot a munkavállalási korú népességben, azzal számolva, hogy a természetes munkanélküliség Magyarországon 6% körüli.

Az is kérdéses, hogy a munkapiacon fennálló korlátokat és képzettségi problémákat mennyire lehet áthidalni a jelenleg nem dolgozó, ám munkavállalási korú népességbe tartozók tekintetében. Foglalkoztatásukhoz elengedhetetlenek volnának az olyan aktív munkaerőpiaci intézkedések, amelyek segítik a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózását, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését és az átképzést.
Mindent egybevetve látható, hogy habár még növelhető a munkavállalási korú népesség foglalkoztatása - az inaktívak csökkenésével párhuzamosan -, ez mostanra 200-250 ezer fő lehet, de könnyen előfordulhat, hogy ennél is előbb fizikai korlátba ütközik a létszámbővülés. Egy részüknek a foglalkoztathatósága rendkívül kérdéses, vagyis minden bizonnyal csak akkor fognak bekerülni a munkaerőpiacra, ha az elhelyezkedésüket támogató munkapiaci intézkedések mellett a konjunktúra kitart, és a munkaerőhiány fokozódik az országban.
A fentiek alapján számításaink szerint 2022 és 2025 között tetőzhet a foglalkoztatás Magyarországon, innentől elfogynak a hadra fogható emberek, és a demográfiai kényszer hatására jelentős erőfeszítések nélkül a foglalkoztatás lassú csökkenésére kell számítani.
(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Ujvári Sándor. Plazmavágógép dolgozik a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő, pótkocsikat és gépjármű felépítményeket gyártó Budamobil-Cargo Járműipari és Szolgáltató Kft. kalocsai üzemében 2018. február 23-án.)
1,1 millió forint egy budapesti panellakás négyzetméteréért? Ma már ez a realitás
36%-kal drágultak a panelek éves összevetésben.
Megszólaltak az elemzők a kiábrándító adat után: mikor lehet ebből kamatcsökkentés?
Egyre távolabb a jegybank tőle.
Megkezdődött a gigaprojekt: orosz közreműködéssel épül meg Kazahsztán első atomerőműve
Még a rossz emlékek ellenére is.
Kegyetlen számok érkeztek: a magyarok a nyugdíjkorhatárt sem érik meg egészségben
Alig 63,6 évet élünk egészségben.
Megérkeztek a Zwack legfrissebb számai
Mutatjuk, hogy sikerült az első negyedév.
Kardzörgetve fenyegette meg Trump Oroszországot, de elég lehet egy kedves mosoly Putyintól, hogy visszatáncoljon
Már az amerikai tisztviselők sem biztosak abban, hogy lesznek-e szankciók.
Korábban sosem látott interaktív térképekkel rukkolt elő a KSH
A közúti balesetek alakulása követhető az interaktív felületen.
Aki fejben nyugdíjba megy, az leépül - Megnyílik az egyik legkülönlegesebb alapunk
A HOLD-as üzletpolitika szerinti hároméves türelmi idő után megnyílt a nagyközönségnek a Palomar Alap, az egyik legkülönlegesebb alapunk. A Palomarban olyan eszközök, árupiaci- és kamatterm

Otthon Start Program: nem mindegy, melyik bankhoz fordulunk
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program: nem mindegy, melyik bankhoz fordulunk Bár a 3%-os kamattal elérhető Otthon Start hitel kondíciója fix, a hitelbírálati szabályok
Robbanásszerű növekedés a hazai energiatárolásban
A MAVIR adatai szerint a magyar villamosenergia-rendszer akkumulátoros energiatárolási kapacitása 2025. május 1-jén elérte a 73,2 MW-ot. Ez óriási előrelépés ahhoz képest
Milyen devizában vegyem meg az ETF-et?
Ez a kérdés nagyon gyakran hangzik el befektetői körökben, a válasz pedig az, hogy abban, amiben a legegyszerűbb/legkevesebb tranzakciós költséggel jár.* Hiszen végeredményben teljesen mindegy
Mesterséges intelligencia - tovább növelheti a Nyugat dominanciáját -
Felerősítheti-e a Globális Észak kulturális dominanciáját az, ha a nagy nyelvi modellek legtöbbje angol nyelvű, a nyugati értékrendet tükröző anyagokra épül.
Fúrd meg magadnak a jövőt: milliárdokért ketyeg most a geotermikus bomba
Mit szólnál ahhoz, ha azt mondanánk: a következő sikerágazat nem a mesterséges intelligencia, nem is az űrkutatás, hanem a föld alatt lapul?

Jönnek a karbonvám (CBAM) felszólítások - közeleg a szankciók ideje
Bár a karbonvámról (CBAM - Carbon Border Adjustment Mechanism) szóló rendelet több mint másfél éve hatályban van, a tapasztalatok szerint a magyarországi importőrök jelentős része még mindi

A gazdasági önkárosításról
Hiába lehetne olcsóbb az olajkitermelés Szaúd-Arábiában, mint Amerikában, mégis drágább, hiszen nemcsak a kitermelés költségét kell belőle finanszírozni, hanem az egész államot. Az analó



Így befolyásolják a profik az élelmiszerárakat: kiderült, mi zajlik a háttérben
Az árupiac a nagy játékosok terepe.
344 milliárd dolláron ülnek – Mire készülnek Buffették?
Nem vették meg az április esést, nagy dobásra készülhetnek a Berkshire-nél.
Példa nélküli félév a régió tőzsdéin – hol van még jó beszálló?
A lengyel, a cseh, a román és a magyar piac is felértékelődésen ment keresztül.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.