Donald Trump összeszorította a vasöklét a tragédia árnyékában – Megdőlt a Fehér Ház nagy mítosza?

A lövöldözés november 26-án, helyi idő szerint délután 2 óra után történt a Washington D.C. belvárosában fekvő Farragut Square nevű metróállomásnál, a Fehér Háztól pár perc sétára. A rendőrség tájékoztatása alapján nyugat-virginiai nemzeti gárdisták "magas láthatóságú járőrszolgálatot" láttak el, amikor lesből támadás érte kettejüket. Az elkövető egy sarok mögül lépett elő, majd tüzet nyitott. A gyanúsítottat ezuán meglőtték, és a közelben lévő többi gárdista a földre teperte és őrizetbe vette.

Our hearts and prayers go out to the family of 20-year-old Sarah Beckstrom of the National Guard — a hero who volunteered to serve DC on Thanksgiving for people she never met and gave the ultimate sacrifice. May she rest in peace. It is now time to avenge her death and secure… pic.twitter.com/g6e0PhhD7Z https://t.co/g6e0PhhD7Z

— Jeanine Pirro (@JudgeJeanine) November 27, 2025

Sarah Beckstrom, one of the National Guardsmen shot by a crazed gunman, dies https://t.co/JAz5BCFq3k pic.twitter.com/NP1Nm3ZUg8 https://t.co/JAz5BCFq3k

— New York Post (@nypost) November 27, 2025

A meglőtt egyenruhásokat a 24 éves Andrew Wolfe-ként és a 20 éves Sarah Beckstromként azonosították. Beckstrom halálhírét pénteken Donald Trump jelentette be. A derűs, segítőkész emberként leírt fiatal nő két évvel ezelőtt végezte el a középiskolát, és arról álmodott, hogy egy nap FBI-ügynök lesz belőle, ezért állt be gárdistának. Nyugat-virginiai szülővárosában, ahol szinte mindenki ismerte, több megemlékezést is tartottak a tiszteletére. Társát, Andrew Wolfe-ot kritikus állapotban szállították kórházba, felépüléséről "pozitív" híreket adtak.

Az őrizetbe vett feltételezett elkövető a 29 éves afgán állampolgár, Rahmanullah Lakanwal. Lakanwal 2021 szeptemberében, az amerikai csapatok afganisztáni kivonulása után érkezett az Egyesült Államokba,

azelőtt pedig több mint egy évtizedig együttműködött az amerikai hadsereggel, és a CIA által kiképzett és támogatott afgán különleges erők kötelékében (zero unit) harcolt.

A 9/11-es terrortámadásokat követő "terrorellenes háború" jegyében George Bush 2001-ben indította meg a tálibok uralta Afganisztán megszállását. Joe Biden több mint 20 év után vonta ki a csapatokat, azután, hogy Donald Trump az első elnöksége alatt megegyezett erről a tálib felkelőkkel. A Biden-adminisztráció 2021 nyarán bő két hét alatt több mint 120 ezer embert evakuált Afganisztánból, a diplomáciai és katonai személyzet mellett beleértve a velük együttműködő afgánok egy részét is – például tolmácsokat. Washigton attól tartott, hogy volt partnerei áldozatul eshetnek a Kabult szempillantás alatt elfoglaló tálibok megtorlásának.

Az Operation Allies Welcome (Üdv a szövetségeseknek) és annak utódja keretében 200 ezer afgán álllampolgár kapott beutazási engedélyt az Egyesült Államokba egy átvilágítási folyamat után. A rendkívül sürgős evakuálás miatt azonban az ellenőrzés nem sikerült makulátlanra, 55 emberről később kiderült, hogy szerepelt a terrorelhárítási megfigyelési listán.

A CNN alapján a feltételezett elkövetőt a CIA nagy valószínűséggel átvilágította a 2011-es megbízása előtt, majd 2021-ben is átment egy nemzetbiztonsági vizsgálaton. Egy tisztviselő szerint ekkoriban "semmi nem merült fel" vele kapcsolatban. A vélt tettes aztán 2024-ben menedékjogért folyamodott az Egyesült Államokban, melyet követően szintén ellenőrzésen esett át. A kérelmét idén tavasszal hagyta jóvá a Trump-adminisztráció. Kristi Noem belbiztonsági miniszter ugyanakkor a felelősséget a Biden-kormányzatra hárította, állítása szerint ugyanis a menedékkérelmével összefüggő átvilágítás még a demokraták idején történt.

CHARGED: The Afghan man accused of shooting two National Guardsmen was formally charged and appeared in court remotely from his hospital bed. Rahmanullah Lakanwal's attorney says he pleads “not guilty” to all charges.Lakanwal faces two counts of assault with intent to kill,… pic.twitter.com/UrQLxkZ8Vr https://t.co/UrQLxkZ8Vr

— Fox News (@FoxNews) December 2, 2025

A családjával a Washington D.C.-től 4400 kilométerre, a nyugati parti Washington államban élő Rahmanullah Lakanwal sajtóértesülések szerint súlyos mentális problémákkal küzdött 2023-tól kezdődően, és valószínűeg poszttraumás stressztől (PTSD) szenvedett az afganisztáni katonai szerepvállalásából kifolyólag, ami az amerikai beilleszkedését is megnehezítette. A támadást állítólag "Allahu Akbar" (Isten a leghatalmasabb) felkiáltással kísérő Lakanwalt fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekménnyel, emberölés céljából végrehajtott testi sértéssel és gyilkossággal vádolja az ügyészség. A férfi a kórházi ágyán, pastu tolmács segítségével ártatlannak vallotta magát.

Reagál a Fehér Ház

Donald Trump "állatnak" nevezte a gárdisták gyilkosát, aki szerinte "súlyos árat fog fizetni" a tettéért. Későbbi beszédében a Biden-adminisztráció felelősségét hangsúlyozta, majd kijelentette,

ez az egész nemzetünk elleni bűncselekmény volt. Ez emberiség elleni bűncselekmény volt.

A lövöldözés után Pete Hegseth védelmi miniszter bejelentette, hogy "nem hátrálnak meg", és

további 500 nemzeti gárdistát vezényelnek a fővárosba.

A támadást megelőzően a közbiztonság javítása végett közel 2200 gárdista teljesített szolgálatot Washington D.C.-ben. Kevesebb mint felük helyi, a többi egyenruhás pedig olyan republikánus vezetésű államokból érkezett, mint Georgia, Mississippi, Alabama, Nyugat-Virginia, Ohio, Louisiana és Dél-Karolina.

Az amerikai állampolgársági és bevándorlási hatóság (USCIS) a fegyveres támadás után nem sokkal közölte, hogy

határozatlan időre, "a biztonsági és ellenőrzési protokollok további felülvizsgálatáig" felfüggesztették az afgán állampolgárok összes bevándorlási kérelmének feldolgozását, legyen az vízum, menedékkérelem vagy egyéb.

Az elnök a bevándorláspolitikai szigorításokat azzal kommentálta:

Ha nem tudják szeretni az országunk, nem kellenek nekünk.

Trump: We must now reexamine every single alien who has entered our country from Afghanistan, under Biden, and we must take all necessary measures to ensure the removal of any alien from any country, who does not belong here or add benefit to our country. If they can't love our… pic.twitter.com/0hBq3kjelp https://t.co/0hBq3kjelp

— Acyn (@Acyn) November 27, 2025

A USCIS ezután azt is bejelentette, hogy

származási országtól függetlenül minden menedékkérelmi elbírálási folyamatot leállítottak,

ameddig nem tudják "biztosítani, hogy minden külföldit a lehető legnagyobb mértékben ellenőrizzenek és átvilágítsanak."

Mint azt a Guardian kiemeli, ez ugyanakkor csak a hatóság előtt lévő körülbelül 1,5 millió ügyre vonatkozik, a bevándorlási bíróságok 2,4 millió folyamatban lévő eljárására valószínűleg nem. A brit lap szerint az intézkedés abban a tekintetben pálfordulásként értékelhető a Trump-kormányzat részéről, hogy azelőtt fénysebességgel igyekeztek elbírálni és pontot tenni a menedékügyek végére, hogy felszámolják a feltorlódott, óriási ügyhátralékot. A CBS szerint a hatóság folytatja a kérvények vizsgálatát, csak a végső határozat meghozatalát napolták el.

Joseph Edlow, a USCIS igazgatója emellett elrendelte az összes kiadott zöldkártya "teljes körű, szigorú újravizsgálatát", melyek "aggályos országokból származó külföldiek" kezébe kerültek. Az nem volt egyértelmű, hogy ez mely államokra vonatkozik, a hatóság később arra a 19 országra mutatott, melyek állampolgárainak teljesen vagy részlegesen korlátozták a beutazását júliusban.

Megfoszthatnak embereket az állampolgárságuktól?

Minderre néhány órával azután került sor, hogy

Donald Trump a hálaadás-napi köszöntőjében bejelentette, hogy "véglegesen szünetelteti a bevándorlást" minden "harmadik világbeli országból".

Nagyon boldog hálaadást kívánok minden nagyszerű amerikai állampolgárnak és hazafinak, akik olyan kedvesek voltak, hogy hagyták, hogy országunkat megosszák, feldúlják, feldarabolják, meggyilkolják, megverjék, kirabolják és kinevessék – néhány más, bolond ország mellett szerte a világon –, amiért "politikailag korrektek" volt, és egyszerűen HÜLYE módon járt el a bevándorlás kérdésében

- írta az elnök, aki feljebb csavarva a bevándorlásellenes retorikát azt állította, hogy a bevándorlók többsége "segélyen él, összeomlott nemzetekből, vagy börtönökből, elmegyógyintézetekből, bandákból vagy drogkartellekből jön".

Trump calls Tim Walz “seriously retarded” pic.twitter.com/WVL6m140VJ https://t.co/WVL6m140VJ

— Aaron Rupar (@atrupar) November 28, 2025

Csak a FORDÍTOTT MIGRÁCIÓ képes teljesen orvosolni ezt a helyzetet

- közölte Trump a Truth Socialön. Továbbá kijelentette, hogy megszüntet minden szövetségi juttatást és támogatást a nem állampolgárok számára, hozzátéve, hogy "megfosztja állampolgárságától azokat a bevándorlókat, akik aláássák a belső nyugalmat", és kiutasít minden olyan külföldi állampolgárt, akit köztehernek, nemzetbiztonsági kockázatnak, vagy "a nyugati civilizációval inkompatibilisnek" minősítenek.

A fordított migráció vagy remigráció egy alapvetően európai radikális jobboldali berkekben népszerű koncepció, mely kiterjed az akár adott országban született, sokadik generációs (többnyire nem fehér és/vagy keresztény) bevándorlók állampolgárságtól való tömeges megfosztására és kitoloncolására. Noha Trump korábban már kacérkodott a felvetéssel – és egyes párttársai New York megválasztott demokrata polgármestere, Zohran Mamdani esetében felszólítottak erre – a megfosztás (denaturalization) Amerikában egy szövetségi bíróságok előtt, szűken korlátozott esetekben végrehajtható eljárás, például, ha valaki bizonyítottan terrorista, háborús bűnös vagy hazudott a honosítási okmányain. Az eddig érvényes jogi feltételeket azonban megpróbálhatja lazítani vagy kijátszani az adminisztráció.

Bár ennyire drasztikus lépésekről egyelőre nem érkezett hír, Trump "harmadik világbeli országokat" emlegető posztja mostanáig egyetlen konkrét kormányzati lépésben öltött formát: kedden bejelentették, hogy az azelőtt már szankcionált Afganisztánt beleértve

19 tiltólistás ország esetében felfüggesztik az összes bevándorlási kérelem vizsgálatát.

Az MTI tudósítása szerint európai nincs az érintett országok között, viszont részben olyan államokról van szó, amelyekből idén nyáron már részlegesen megtiltották az Egyesült Államokba való beutazást (Afganisztán, Mianmar, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen). Ezek esetében most a korábbi rendelkezést szigorították tovább. Az előbbieken kívül felkerült még a listára Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela. A hírek szerint a lista tovább fog bővülni, végső soron legalább 30 állam nevét tartalmazhatja.

The Trump administration has paused all immigration applications—including green cards and citizenship processing—from 19 high-risk countries on its existing travel ban list, while preparing to expand the ban to more than 30 nations amid heightened national security concerns.… pic.twitter.com/IXW2gvwIcX https://t.co/IXW2gvwIcX

— RedWave Press (@RedWave_Press) December 3, 2025

A BBC arról írt, hogy több bevándorlási ügyvéd szerint egyes ügyfeleiknek törölték az állampolgársági meghallgatását, vagy

lemondták az áhított cél előtti utolsó lépést, a honosítási ceremóniát.

Az eseményen az újdonsült állampolgárok hűséget vallanak az Egyesült Államoknak, ami egy akár ötéves, embert próbáló folyamat ünnepélyes záróakkordja – lett volna az érintetteknek.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet amerikai igazgatója, Tanya Greene a Guardiannek úgy értékelte a Trump-adminisztráció szigorítását, hogy

semmi érdemleges nem kapcsolja össze ezt a 19 országot, kivéve az adminisztráció általi opportunista megbélyegzést és az emberek származási alapon való kizárását. Ez az átfogó változás nem a biztonságról szól; arról szól, hogy egyetlen személy cselekedeteiért egész etnikumokat vádoljanak meg. Ez a politika családokat fog szétszakítani, veszélyezteti a politikai üldöztetés elől menekülőket, és tovább rontja az Egyesült Államok hitelességét az emberi jogok terén.

"Az országuk okkal nem jó"

Hálaadási posztjában Donald Trump külön kritikával illette a később "szeméthez" hasonlított szomáliai bevándorlókat, illetve egyik fő lakóhelyüket, a demokrata vezetésű Minnesota államot. Állítása szerint az állam felett "teljesen átveszi az irányítást" "több százezer szomáliai menekült", és "bandák járják az utcákat «zsákmányt» keresve, miközben csodálatos embereink bezárkóznak lakásaikban és házaikban, ok nélkül remélve, hogy békén hagyják őket."

Minnesota súlyosan retardált kormányzója, Tim Walz, félelemből, alkalmatlanságból vagy mindkettőből kifolyólag semmit sem tesz, míg országunk legrosszabb "kongresszusi képviselője", Ilhan Omar, aki mindig a kendőjébe burkolózva jár, és aki valószínűleg illegálisan érkezett az Egyesült Államokba, mivel ott nem szabad a testvéreddel házasodnod, csak gyűlölködve panaszkodik az országunkról, az alkotmányáról és arról, hogy milyen "rosszul" bánnak vele, miközben származási helye egy hanyatló, visszamaradott és bűnözéssel sújtott nemzet, amely lényegében nem is ország, mivel nincs kormánya, hadserege, rendőrsége, iskolái stb.

- bírálta rendkívül élesen az amerikai elnök Kamala Harris tavalyi alelnökjelöltjét, Tim Walzot, és az állam egyik kongresszusi képviselőjét, Ilhan Omart, aki a '90-es években menekültként érkezett az Egyesült Államokba, majd állampolgárságot szerzett. A demokrata párt balszárnyán elhelyezkedő Omar Trump támadására úgy reagált,

mindig is rasszista, bigott, idegengyűlölő és iszlamofób volt. Tudjuk, hogy első elnöki ciklusa alatt "szarfészeknek" nevezte az afrikai országokat. [...] A legtöbbünk állampolgár. Imádjuk, hogy Minnesota befogadott minket. [...] Itt fogunk maradni, függetlenül attól, hogy mit mond az elnök.

My message to Trump: Your message of bigotry won’t work. Somali Americans are here to stay. pic.twitter.com/98n50vchSp https://t.co/98n50vchSp

— Rep. Ilhan Omar (@Ilhan) December 3, 2025

Trump később a Fehér Házban sem enyhítette a Minnesotában élő mintegy 84 ezer szomáliai bevándorlót célzó retorikáját. Mint kifejtette,

nem akar szomáliai bevándorlókat az Egyesült Államokban,

"menjenek vissza oda, ahonnan jöttek", és "az országuk okkal nem jó". Az amerikai elnök úgy vélte, az Egyesült Államok

rossz útra térne, ha továbbra is szemetet fogadna be az országba.

Az Egyesült Államokban összesen 260 ezer szomáliai hátterű személy él, a szomáliai diaszpóra elsősorban a minnesotai Ikervárosok (Twin Cities), azaz Minneapolis és St. Paul környékén összpontosul. Az első szomáliaiak az 1990-es évek végén tették be a lábukat Minnesotába, ahol a máig pusztító polgárháború elől menekülve – melybe akkoriban az Egyesült Államok vezetésével az ENSZ is beavatkozott – munkát találtak egy marshalli húsfeldolgozó üzemben. Ahogy híre ment a munkalehetőségnek, egyre nőtt a szomáliai menekültek száma, akik családjukat is magukkal hozták. Az amerikai léptékkel nézve kiterjedt, "skandináv típusú" szociális védőhálóval rendelkező középnyugati állam hamar népszerű célponttá vált a helyi társadalom vendégszeretete miatt is, bár az együttélést olykor kulturális konfliktusok terhelték.

Az állam szomáliai lakosságának majdnem 58%-a az Egyesült Államokban született, így automatikusan állampolgárnak minősül, a külföldön születettek túlnyomó többsége – 87%-a – pedig honosított állampolgár.

Ez tehát azt jelenti, hogy Omar állításának megfelelően Trump valóban csak rendkívül nehéz módon "szabadulhatna" meg tőlük.

A kelet-afrikai közösség az elmúlt időszakban ugyanakkor górcső alá került Minnesotában és Egyesült Államok-szerte egyaránt, miután az államban szövetségi ügyészek több tucatnyi embert vádoltak meg azzal, hogy egy elképesztú csalássorozat keretében több százmillió dollárt sikkasztottak el olyan állami programokból, amelyek a Covid-19 járvány idején a gyerekek étkeztetését szolgálták.

Az első felderített botrányos eset után újabb és újabb, étkeztetési, lakhatási és autizmus-terápiás programokat kihasználó, nonprofit szervezetekből és vállalkozásokból álló hálozatokat lepleztek le főként a szomáliai diaszpórán belül, amelyek hamis számlák kiállításával éltek vissza a közpénzzel, akár öt évre visszamenően. Eddig 59 embert ítéltek el három különböző ügyben, akik az ügyészek szerint több mint 1 milliárd dollárnyi közpénzt loptak el. 

Több szomáliai-amerikai felszólalt a bűncselekményekkel szemben, kifogásolva, hogy az ügy az egész közösségre rossz fényt vet, miközben az állam demokrata kormányzója, a harmadik ciklusért induló Tim Walz szintén össztűz alá került. Kritikusok szerint George Floyd 2020-as minneapolisi megölése után az állami hatóságok azért nem léptek fel a csalók ellen, mert rasszizmussal kapcsolatos vádaktól tartottak, ráadásul a szomáliak a demokraták fontos választói tömbjének számítanak helyben. Walz több csalásellenes szigorítást bejelentett.

A híresztelések alapján a Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) ezzel párhuzamosan New Orleans, Chicago és Los Angeles után Minneapolis környékén fog hamarosan erőteljes razziába, ami az illegálisan az országban tartózkodó bevándorlókat célozza.

Tényleg a "legrosszabbak legrosszabbjait" kapják el?

Ha pedig a bevándorlási letartóztatásokról esett szó, érdemes röviden szót ejteni a statiszkikákról. Ahogy az a CNN összefoglalójából kiderül, Trump mostani lépései a legális bevándorlás szűkítésére irányultak, és számottevően visszavágták annak módjait (állandó és átmeneti letelepedési engedély, menedékjog, vízum). A republikánus elnök emellett ciklusa legelején lényegében lezárta az amerikai-mexikói határt, ahol az illegális átlépések száma minimálisra esett vissza.

Ezen túl a Trump‑kormányzat októberben bejelentette, hogy mostantól évente csak 7500 menekültet fogadnak, ami elenyésző szám azzal összevetve, hogy 2024‑ben valamivel több mint 100 ezer menekült érkezett az Egyesült Államokba, elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Afganisztánból, Venezuelából és Szíriából.

A Fehér Ház továbbá egyértelmű preferenciát fogalmazott meg a fehér dél-afrikaiak (a holland gyarmatosítók és telepesek leszármazottai, afrikánerek) előnyben részesítésével, akik Trump és szövetségesei – köztük a dél-afrikai születésű milliárdos, Elon Musk – szerint "fehér népirtásnak", azaz rassz alapú üldöztetésnek és gyilkosságoknak vannak kitéve hazájukban. A népirtás vádját a dél-afrikai kormány tagadja, és azt az adatok sem támasztják alá feltétlenül.

Miután a belbiztonsági minisztérium felhagyott a Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) letartóztatási adatainak rendszeres közlésével, a kaliforniai Berkeley Egyetem deportálási adatközpontja közhasznú adatigénylést nyújtott be. A napokkal ezelőtt nyilvánosságra került számok alapján megállapítható, hogy a "tömeges kitoloncolást" ígérő Trump-adminisztráció alatt valóban jelentős mértékben nőtt a deportálás előfeltételének tekinthető bevándorlási letartóztatások száma. 2025 októberében közel 35 ezer embert vettek őrizetbe, ami több mint háromszorosa a Biden-adminisztráció egy évvel korábbi teljesítményének.

Ez azonban még mindig jócskán elmarad a Fehér Ház által célként kitűzött napi 3 ezer őrizetbe vételtől, hiszen csupán kicsivel több mint 1100 fős napi átlaggal ér fel.

Ahogy az Axios kiemeli, az ICE napi átlaga Trump beiktatása óta, azaz január 20. és október 15. között 821-re rúgott. Ez még attól az 1000 fős céltől is kevesebb, ami a kvóta májusi megemelése előtt volt.

Nem mindegy azonban, hogy a nyár eleje óta megfigyelhető kiugrás minek tudható be. A Trump-kormányzat határozottan állítja, hogy elsősorban a "legrosszabbak legrosszabbjait", például erőszakos bűnözőket vagy drogkereskedőket vesznek őrizetbe,

a számok viszont nem teljesen erről árulkodnak.

Ha lebontjuk az adatokat, azt látjuk, hogy – az első Trump-elnökséghez hasonlóan – az úgynevezett "járulékos letartózatatások" gyarapodtak meg leginkább, hiszen

a legfeltűnőbben a büntetlen előéletűek őrizetbe vétele lőtt ki az utóbbi hónapokban.

Idén februárban az őrizetbe vettek 23%-a volt priusz nélküli (alig 4 ezren), ezen személyek hányada októberre viszont 45%-ra nőtt (15 500 fő). Ezzel párhuzamosan az elítélt bűnözők részaránya 45%-ről 29%-ra csökkent, miközben a számuk 8 ezer környékéről mindössze 10 ezerig emelkedett.

Mindez azt jelenti a Biden- és a Trump-adminisztrációk 2024-es, illetve 2025-ös, mindkét esetben februártól októberig tartó átlagának összevetésében, hogy

noha a büntetlen előéletű letartóztatottak száma megnégyszereződött, a bevándorlási őrizetbe vett elítélt bűnözők aránya még a duplájára sem nőtt (180%).

A megemelt kvóta nyomása alatt lévő hatóságok tehát látszólag egyre inkább azokra az engedély nélküli bevándorlókra csapnak le, akiket nemhogy nem ítélek el semmilyen büntetőjogi kihágás miatt, még vádeljárás sincs folyamatban ellenük (egyetlen priuszuk az országban való illegális tartózkodás). Noha a demokrata adminisztrációk hagyományosan a büntetett előéletűeket priorizálták, Trumpék olyan engedély nélküli bevándorlókat vesznek egyre nagyobb elánnal őrizetbe, akikről nehezebb bizonyítani, hogy azonnali veszélyt jelentenének lakóhelyük közbiztonságára.

A razziázó hatóságok szélesre tárt hálóján pedig nemcsak illegális bevándorlók, hanem olykor amerikai állampolgárok is fennakadnak,

akik a közösségi médiában terjedő videók tanúbizonysága szerint hiába bizonygatják ezt, ugyanakkora erővel csapódik a csuklójukon a bilincs. Aztán – jobb esetben órákon, rosszabb esetben pár napon belül – szabadon engedik őket.

Egy chicagói letartóztatás során például megkérdőjelezték egy latina állampolgár vezetéknevének hitelességét, mivel az ügynök szerint a nő "nem nézett ki úgy, mint egy Greeley". Floridában szintén egy állampolgárt rángattak ki az autójából fekete maszkot viselő, fegyveres rendfenntartók, miközben a nő jajveszékelve segítségért kiáltozott. De Texasból, Kaliforniából és máshonnan is bőven érkeztek ilyen beszámolók.

A belbiztonsági minisztérium az X-en úgy reagált,

Hagyják abba a félelemkeltést. Az ICE NEM tartóztat le és nem deportál amerikai állampolgárokat. Ha egy amerikai állampolgárt őrizetbe vesznek, annak az az oka, hogy akadályozták vagy megtámadták a rendfenntartókat. Ami valakit célponttá tesz a bevándorlási végrehajtás számára, az az, ha illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban — NEM a bőrszíne, faja vagy etnikuma.

A hasonló incidensek a spanyolajkú, illetve színesbőrű latinókat érik nagyobb eséllyel, a legfelsőbb bíróság ugyanakkor októberben úgy határozott, nem alkotmányellenes, ha a hatóságok figyelembe veszik egy személy bőrszínét, anyanyelvét, társadalmi osztályát vagy munkahelyét egy őrizetbe vétel végrehajtása előtt. A faji alapú profilozást 50 évvel ezelőtt még alkotmányellenesnek mondták ki, mivel az áthágja a parancs nélküli, indokolatlan őrizetbevétellel szemben védelmet nyújtó IV. alkotmánykiegészítést.

Egy washingtoni bíróság pár nappal ezelőtt ideiglenesen megtiltotta a széles körű, elfogatóparancs nélküli letartóztatások végrehajtását a fővárosban. Korábban Los Angelesben is így tett egy bíró, de azt a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság felülírta.

A csúcstestület egyébként pénteken napirendjére vette Trump azon rendeletének alkotmányossági vizsgálatát, amely megszüntetné az illegálisan vagy átmenetileg az Egyesült Államokban tartózkodó szülők gyermekeinek automatikus állampolgárságát. A területi alapú, születési jogon járó állampolgárságot az 1868-ban ratifikált XIV. alkotmánykiegészítés mondta ki. Az ügyben nyár elejéig várható döntés.

Címlapkép forrása: Tasos Katopodis/Getty Images