Hétfő óta teljes erőbedobással zajlanak a gazdatüntetések Németországban, amelyek előzményeként már látványos demonstrációk sorára került sor decemberben is több német nagyvárosban. A most egy hétre tervezett blokád azonban a korábbiaknál is nagyobb szabású akció, amely lényegében egész Németországra kiterjed és már a termelők, valamint a rendőrök közötti kisebb összecsapásokról is érkeztek hírek. A tüntetések során utakat, kereszteződéseket zártak le a gazdák a traktorokkal és látványos fotók érkeztek a német nagyvárosok sugárútjain sorakozó mezőgazdasági gépek százairól.
Eurómilliárdokat kellene összegereblyézni
Mint a Reuters nemrégiben megjelent összefoglalójában emlékeztet: a tüntetéssorozat közvetlen oka Németország gyengélkedő gazdaságában és az erre adott kormányzati válaszokban keresendő. Európa legnagyobb gazdasága tavaly a leggyengébb volt a nagy euróövezeti társai között, mivel a magas energiaköltségek, a gyenge globális megrendelések és a rekordmagas kamatlábak kivették a részüket.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Németország lesz az egyetlen olyan G7-gazdaság, amely 2023-ban zsugorodik, és a növekedés 2024-ben 0,9%-kal várhatóan jóval a fejlett gazdaságok 1,4%-os átlaga alatt marad.
A kormányzat az ennek eredményeként létrejött meglehetősen masszív, mintegy 17 milliárd eurós finanszírozási hiányt eredetileg hitelfelvétellel próbálta volna kezelni, ám novemberben közbeszólt Németország alkotmánybírósága, amikor elvetette a 2024-es költségvetési terveket. Nem volt mit tenni, a német vezetésnek a hiány pótlására új megoldásokat kellett találni, amely megosztó vitákat eredményezett.
Scholz hárompárti koalíciója végül decemberben jelentette be a 2024. évi költségvetési tervezet főbb pontjairól szóló megállapodást.A már így is késésben lévő új költségvetés keretében többek között a német kormány a gazdák egyes kedvezményeihez is hozzányúlt volna.
Ennek keretében
- A mezőgazdaságban is felmerült a gépjárműadó terve, vagyis a traktorok és egyéb agrárgépek után meg kellene fizetniük a gazdáknak a közterhet, jóllehet eddig mentesültek ezalól.
- A kormány eltörölte volna azt a kedvezményt is, amely szerint a termeléshez használt dízel üzemanyag adóterheinek nagy részét visszaigényelhetik a gazdák.
900 millió euró a tét
A gazdálkodók szerint a kormány tervei szerint két adókedvezmény megszüntetése kifejezetten rosszul érinti őket, hiszen ezekkel jelenleg évente mintegy 900 millió eurót takarítanak meg. A termelők anyagi pozícióját lényegesen rontó elképzelések ellen tehát azonnal tiltakoztak a német gazdákat képviselő szervezetek és már decemberben látványos akciókra került sor. Ezek a tüntetések nem csupán traktoros felvonulások voltak, jóllehet már ezek is képesek jelentős közlekedési fennakadásokat okozni és meglehetősen direkt módon jelzik a termelők elégedetlenségét.
A tiltakozók ezen felül azonban kifejezetten kellemetlen, néha agresszív lépésektől sem riadtak vissza, például a nyílt utcára, középületek elé borították a szalmát, sőt, nem egy esetben hígtrágyát is nagy mennyiségben locsoltak szét az utcákon.
A kompromisszumos javaslat sem segített
A kormányzat azzal próbált meg kompromisszumot kötni, hogy hangsúlyozta:
a bejelentés szerint a kedvezményeket idén 40, 2025-ben és 2026-ban pedig 30 százalékkal csökkentenék. 2026-tól viszont ezzel teljesen megszűnne az agrárdízel-támogatás, a megoldás tehát így sem elfogadható a gazdák számára.
A német termelőket képviselő szakmai szervezet, a Német Gazdaszövetség (Deutscher Bauernverband - DBV), mint a megmozdulások főszervezője azzal érvel, hogy a gazdáknak így a 2022-es energiaválság után üzemanyag-problémákkal kellene szembenéznie.
A szervezet elnöke szerint a szóban forgó változtatások nem elegendőek.
"Ez csak az első lépés lehet. Álláspontunk változatlan: mindkét csökkentési javaslatot le kell venni az asztalról" - mondta Joachim Rukwied.
Itt egyértelműen az ágazatunk jövőbeli életképességéről is szó van, és arról, hogy egyáltalán kívánatos-e még a hazai élelmiszertermelés.
Rossz helyen kezdik a spórolást?
A konkrét intézkedéseken túl a termelőknek tehát az értékválasztást tekintve is problémájuk van a kormányzati elképzelésekkel: gyakori vélemény körükben, hogy általában elfogadhatatlan a mezőgazdaság pozícióinak megsértése a költségvetési szigor keretében. Jól fejezi ki ezt egy tüntető által vezetett traktorra tett molinó felirata is, amelyen az állt: „Rossz helyen kezditek a spórolást”.
A tüntetések intenzitása tehát nemhogy csillapodott volna, inkább erősödött. A feldühödött gazdák a napokban odáig merészkedtek, hogy megpróbálták megrohamozni a kompot, amelyen Robert Habeck alkancellár múlt heti nyaralásából visszatért. Habeck tegnap videoüzenetben figyelmeztetett arra, hogy a gazdák tiltakozási jogát szélsőséges csoportok kihasználhatják. Hozzátette:
Puccsfantáziákat tartalmazó felhívások keringenek, szélsőséges csoportok alakulnak, és nyíltan mutogatják az etnikai-nacionalista jelképeket.
Rárepült a pártpolitika is
Tény, hogy a szélsőjobboldalinak tartott Alternatíva Németországért (AfD) párt alig leplezetten igyekszik politikai színezetet vinni a megmozdulásokba, és azon túl, hogy támogatja a gazdákat törekvéseikben, egyenesen a kormányzattal szembeni általános elégedetlenségnek tudja be a tüntetéseket. A felvonuló traktorokon a szlogenek mellett rendre feltűnnek az AfD plakátjai és jelképei is.
Mint a Deutsche Welle beszámolójában megjegyzi: a szélsőjobboldali aktivisták olyan platformokon álltak a gazdák tiltakozása mögé, mint a Facebook, a TikTok és az X. És úgy tűnik, hogy a kommentjeik szándékosan szítják a lángokat.
A szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párt számos közösségi médiacsatornáján felhasználja a tiltakozást arra, hogy támadja a kormányzó balközép koalíciós kormányt, amelyben a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a neoliberális Szabad Demokraták (FDP) vesznek részt, és szolidaritását fejezi ki a mezőgazdasági dízelek támogatásának csökkentése ellen tiltakozó gazdákkal. Björn Höcke, az AfD prominens türingiai vezetője felhívást tett közzé a Facebookon: "Polgártársaim, találkozzunk az utcán!" Höcke korábban neonáci felvonulásokon vett részt, és egy bírósági ítélet szerint fasisztának minősíthető.
A párt számítása, úgy tűnik, kifizetődőnek bizonyul: Az AfD jól szerepel a közvélemény-kutatásokban, és úgy tűnik, hogy a 2024 szeptemberében esedékes választások után három keletnémet tartományban a legerősebb párt lesz.
A termelők maradnának szakmai alapokon
A tüntetésekkel kapcsolatban ráadásul a leghangosabban nyilatkozó szélsőjobboldali aktivisták között van Martin Sellner, a szélsőjobboldali Identitárius Mozgalom vezetője, aki rasszista világnézetet vall, és háborúra szólít fel az iszlám és a bevándorlás ellen Németországban. Mindez jól jelzi, hogy a tüntetések ma már lényegesen többről szólnak, mint a gazdák egyes kedvezményeinek elvonásáról.
A Reuters megjegyzi: a miniszterek és a belügyi hírszerzés vezetője arra figyelmeztetett, hogy a szélsőjobboldaliak megpróbálhatják kihasználni a tüntetéseket. A Spiegel német lap szerint több szélsőjobboldali csoport, köztük a Haza és a Harmadik Út tagjai is részt vettek egy berlini nagygyűlésen, ahogyan az AfD tagjai is. Drezdában a közösségi médiában közzétett videófelvételen a Szabad Szászország szélsőjobboldali párt zászlóit viselő emberek összecsapnak a rendőrökkel.
Stephan Kramer, a türingiai belügyi hírszerző ügynökség vezetője - egyike annak a három keleti tartománynak, ahol az AfD az idei választásokon valószínűleg győzelmet arathat - azt mondta, hogy a szélsőjobboldaliak stratégiája a tüntetések eltérítése. A múltban "folyamatosan és következetesen megpróbáltak beszivárogni a legitim polgári tiltakozás minden formájába" - mondta Kramer a Handelsblatt című gazdasági napilapnak, példaként említve a 2015-ös migránsáradatot és a COVID-19 járványt.
Német Gazdaszövetség (DBV) ugyanakkor igyekszik a tiltakozások szakmai jellegét hangsúlyozni, Joachim Rukwied elnök kifejezetten figyelmeztetett arra, hogy a szélsőjobboldali aktivisták ne használják fel a tüntetéseket saját céljaik elérésére.
Nem túl népszerű az agrárminiszter
A kormányzat a tüntetések közepette tehát szorult helyzetben van, hiszen kompromisszumosnak szánt módosításai sem tudták elvenni a tiltakozások élét. Cem Özdemir mezőgazdasági miniszter ugyan ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszik a gazdák véleményét, és az eredeti elképzelések módosításával kapcsolatban kijelentette:
közösen találtunk egy olyan megoldást, amellyel elkerülhető, hogy a mezőgazdasági és erdészeti ágazatra aránytalan teher ne háruljon.
Özdemir szavai ugyanakkor már régóta nehezen találnak utat a gazdatársadalomba. A török származású, zöldpárti, bevallottan vegetáriánus mezőgazdasági miniszter elfogadottsága enyhén szólva sem jellemző a termelők köreiben. Az ellenszenv nem Özdemir – Németországban egyébként rendkívül elterjedt - étrendjének és származásának szól, sokkal inkább annak, hogy a tárcavezető – pozíciójához képest szokatlanul - az elmúlt években többször is az agráriumot a legfőbb környezetszennyező ágazatként festette le megszólalásaiban, és különösen az állattartást illette kritikával.
A német gazdák tiltakozása közvetlenül tehát valóban a szóban forgó kedvezmények elvonásáról szól, ám ennél mélyebb sérelem is meghúzódik mögötte. Németország termelői, valamint gazdaszervezetei régóta hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a mezőgazdaság megítélése alapvetően hibás a német politikában.
Úgy érzik, az agrárium gyakorta környezetszennyező közellenségként, indokolatlan juttatások kedvezményezettjeként tűnik fel, amely igazságtalanul kerül első helyre a költségvetési szigor időszakában.
Címlapkép forrása: Matthias Balk/picture alliance via Getty Images
