Egyenlőtlen feltételek mellett, inkorrekt versenyben kellene helytállniuk a baromfiágazat uniós, és azon belül magyar szereplőinek a harmadik országokból származó importtal, döntően az ukrán behozatallal szemben – mondta el Csorbai Attila, a a Baromfi Terméktanács elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.
A Gázai övezet déli részén található Rafah városából adott interjút a Portfolio-nak James Elder, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, a UNICEF szóvivője. A városban jelenleg több mint 1,2 millió ember, köztük 600 ezer gyerek zsúfolódott össze, köztük rengetegen megsérültek a légicsapásokban. Bár az orvosok és a nemzetközi szervezetek gyakorlatilag éjt nappallá téve igyekeznek segíteni nekik, a helyzet kifejezetten súlyos: az Izrael által erőteljesen korlátozott segélyszállítmányok nélkül nincs elegendő orvosság, víz és élelem. A szóvivő szerint minden képzeletet felülmúlóan katasztrofális helyzet alakult ki Gázában, a megoldást pedig a tűzszünet és a segélyeknek biztosított szabad út jelentené.
Negyedével-harmadával drágább egy itthon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de számos más európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott boltokban. A számos példával, így például tésztafélékkel, szalámival, snackekkel már illusztrált, sokakat felháborító jelenséget most egy fiktív termék sorsán keresztül tárjuk fel, amelyből kiderül, hogy egyértelműen a hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint a magyarok.
Putyint nem diplomáciai állásfoglalásokkal és szankciókkal, hanem a maffiapénzek áramlására koncentráló eszközökkel lehet legyőzni - mondta el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megtartott beszédében Julija Navalnija. Az erősen Kreml-kritikus aktivista és ellenzéki politikus Alekszej Navalnij február 16-án bekövetkezett halála után a vezető feleségének szavait percekig tartó taps fogadta a teremben. A Portfolio a helyszínről tudósít.
Mindaddig, amíg a mezőgazdasági termelők nem remélhetnek jobb jövedelmet tevékenységüktől, nem várható, hogy felpörög a manapság igencsak takaréklángon pislákoló agrárgéppiac.
Szerte Németországban zajlanak az egyre látványosabb, sőt, egyre dühösebb gazdatüntetések december óta, amelynek legújabb fejezete a tegnap kezdődött egyhetes erődemonstráció. A nagyvárosokban és fontosabb utakon traktoros blokádokkal, sőt, időnként jelentős mennyiségű hígtrágya szétlocsolásával és kisebb összecsapásokkal tarkított, egyre balhésabb megmozdulások közvetlen oka a mezőgazdasági dízel-támogatások csökkentésére és az agrárgépek utáni gépjárműadó-mentességre irányuló kormányzati terv. Az eredetileg bejelentett megszorításokon ugyan enyhített a kormány, ám a tüntetések nem csitultak. Amellett, hogy az ellenzéki politika, különösen az AfD is tüzeli a gazdákat, lényegesen többről van szó, mint a mégoly jelentős kedvezmények féltéséről, vagy politikai kommunikációról. A német gazdatársadalom régóta érzi úgy, hogy a mezőgazdaság nem kapja meg a baráti hozzáállást a kormányzat részéről, és mintegy közellenségként van beállítva, amelyhez rögtön lehet nyúlni, ha megszorításokról van szó.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist november 29-i adása, amit a Portfolio Agrárszektor 2023 konferencián rögzítettünk Siófokon. A műsor első részében egyebek mellett arról volt szó, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapít egy követeléskezelési társaságot, ami a mezőgazdasági termelők helyett érvényesít majd kártérítési igényeket vadgazdálkodási szereplőkkel szemben. A tét hatalmas, a gazdák által elszenvedett, de meg nem térített kár összege évi 18 milliárd forint is lehet. A témáról Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét, országgyűlési képviselőt kérdeztük. A műsor második részében is maradtunk az agráriumnál, vendégünk volt Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, akivel más témák mellett a szektor fenntarthatóságáról beszéltünk, a szakember szerint ugyanis ha az iparág nem kezd el jobban alkalmazkodni a megváltozó klímakörülményekhez, akkor katasztrófával nézhetünk szembe a hazai élelmiszer-termelésben.
A St. Andrea borászat története annyiban mindenképpen sajátos, hogy egy elsőgenerációs borász vezeti, akinek saját bevallása szerint az üzleti ismereteit elsősorban a vállalkozói lét formálta. A generációváltás a pincészetnél emiatt nem megoldandó problémaként, hanem inkább lehetőségként, a fejlődés következő lépcsőfokaként jelenik meg, hiszen a fiatalok bevonásával a borászati -, a szőlészeti - és a menedzsment-ismeretek együttesen jelennek meg a napi munkában és a döntéshozatalban. A sikeres folyamatban szerepet játszott a kényszer mellőzése, a közös döntéshozatal, valamint az is, hogy az új generáció elképzeléseit el tudta fogadni és támogatandónak tartja a pincészet pénzügyi partnere, az MBH Bank.
Továbbra is megoldatlan az ukrán gabonaimport ügye, amelyben uniós szintű megoldás hozhat csak enyhülést – véli Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke következetlennek tartja az uniós gyakorlatot az ukrán ketreces tojásimport esetében is, mondván: a tartásmód betiltása csak ideiglenesen került le a brüsszeli döntéshozók napirendjéről. Mindemellett a magyar élelmiszer nem csak nemzetközi szinten, hanem idehaza is kihívásokkal küzd: a hazai termékek polcfelületvesztése a korábbi évek kedvező trendjeinek megfordulásaként is értelmezhető.
Nem jártak rosszul, akik a műtrágyavásárlás terén a kivárásra játszottak, de valójában nem is jártak olyan jól, hogy megérte volna annyit időzniük, ahogy a jelenlegi kivárókat is érheti még kellemetlen meglepetés – véli Bige Dávid. A Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója a Portfolio-nak értékelte a tavaly hihetetlen mozgásokat produkáló műtrágyapiacot, a megélénkült import hatását, és válaszolt arra a kérdésre is, hogy lehet-e még idén ellátási zavar, ha a kiváró gazdák egyszerre döntenek úgy, hogy vásárolnak.
A szőlészet-borászat azon ritka területek egyike, ahol a klímaváltozás kedvező hatásokkal is jár, Magyarországon több borvidék esetében is tapasztalható már néhány előny, amely az éghajlat átalakulásával egyre jellemzőbbé vált az elmúlt években. Az összkép így sem egyértelmű: a szélsőségessé váló klíma a régi termesztési és borkészítési gyakorlatok újragondolására kényszeríti a borászokat, egyre problémásabb a szüret megfelelő időzítése, és komoly gondot okozhatnak a különböző borbetegségek is. Ezek a kihívások ugyanakkor egyelőre kezelhetők, cserébe pedig finomabb érés, részletgazdagabb ízvilág és elegánsabb, zamatosabb tételek jelentik az odafigyelő borászok jutalmát.
Valós fundamentális okok álltak az elmúlt év élelmiszerdrágulásának hátterében, ám éppen ezen tényezők enyhülése miatt némileg mérséklődhet ez a nyomás a következő hónapokban – véli Hollósi Dávid. Az MKB Bank és a TakarékBank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az árak várhatóan március környékén tetőzhetnek, az árstopok kivezetése még hozhat drágulást, és a növekvő importtal is számolni kell, de jó stratégiával a magyar élelmiszergazdaság állja a sarat ezen tényezők közepette is.
A tavalyi meredek áremelkedés után idén jelentős visszarendeződés várható a tej és tejtermékek piacán, amely azonban az év második felére teljesedhet csak ki. A jelenség mögött több tényező áll, részben a mérséklődő felvásárlási árak és az európai tejfelesleg, valamint az erősödő forint és a nyomában megélénkülő import játszik szerepet, ám a legkomolyabb tényezőnek a fogyasztók keresletcsökkenése látszik.
Akár 10 évet is visszaléphet idén a mezőgazdasági finanszírozás, miután a megemelkedett kamatok mellett az integrátorok lényegesen szigorúbb szemmel nézik meg, melyik termelő mögé állnak be. A kieső, kevésbé hitelképes szereplők a bankokhoz fordulhatnak, amelyek a szokásosnál több fedezetet kérhetnek tőlük, vagy átszervezhetik termelésüket. A szántóföldi összkép a tavalyi aszály miatt is változóban van: újra egymillió hektár felett vetettek búzát, várhatóan kevesebbet vetnek majd kukoricából. Helyette növekszik a napraforgó területe, és tör előre a más országokban már bizonyított, aszálytűrő cirok.
Hat kelet-európai tagország, köztük Magyarország, a mezőgazdasági miniszterek hétfői ülésén nyomatékosan megkérte az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az Ukrajnából származó gabonatúlkínálat enyhítése érdekében, mivel az olcsó import elárasztja a szomszédos országok piacait, csökkentve a helyi termékek iránti keresletet. Ugyanezen a napon a magyar Agrárminisztérium is közzétett egy sajtóközleményt, amelyben azzal vádolta Brüsszelt, hogy a kialakult helyzetben Ukrajnát segíti a magyar gazdákkal szemben. Elemzésünkben annak nézünk utána, hogy milyen indokok állhatnak a magyar és a kelet-európai országok fellépése mögött, valamint mi az igazság azokban a számokban és állításokban, amelyek alapján az unióval szembeni vádjaikat megfogalmazták.
Méltó helyen, az egyik legjelentősebb európai képtárnak számító Kunstmuseum Baselben látható a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria háború elől svájcba menekített festményeinek jelentős része. Az ukrán fővárosból 2022 tavaszán kijuttatott alkotások jelenleg a bázeli intézmény Born in Ukraine című ideiglenes kiállításán tekinthetők meg, mivel a cél kezdetektől fogva nem csupán a biztonságos tárolás, hanem a látogathatóság is volt. A neves svájci képtár nem először nyújt menedéket a történelem viharai során veszélybe kerülő műalkotásoknak: a jelenleg is látható másik ideiglenes kiállítás a nácik által üldözött művészek képeit mutatja be, amelyet a Kunstmuseum Basel közvetlenül a háború előtt tudott megvásárolni a modernizmus ellen is hadat viselő, ám a svájci frankra igényt tartó hitleri rezsimtől. A bázeli kiállításon járt a Portfolio.
Több mint egy évtized telt el a magyar húsipar mélyrepülése óta, amelynek során néhány csőd mellett nagymúltú cégeket is a szakadék szélére sodort az akkori helyzet. Az emlékezetes önkormányzati mentőakciók, a javuló gazdasági helyzet és néhány jó fejlesztés rendezte a sorokat, az elmúlt években – kevés kivételtől eltekintve - jobbára nem is lehetett hallani csődveszélybe került húsipari cégekről. 2023 lehet a bírája annak az útnak, amelyet az ágazat az elmúlt években bejárt, hiszen a drága energia, a csökkenő reálbér nyomán visszaeső kereslet, a magas kamatok révén nehézkes fejlesztés időszakában kiderül, hogy milyen felkészültséggel vág neki az ágazat az idei évnek. A vélemények megoszlanak: akad, aki szerint a nehézségek léteznek ugyan, de a korábbi strukturális problémákat jobbára kinőtte az ágazat. Mások szerint a magyar húsipar továbbra sem készült fel arra, ami előttünk áll, lehetnek nehézségek és adott esetben csődök is.
Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett élelmiszerdrágulás és ellátási nehézségek kirívó mértékben súlyosbították a klímaváltozás évek óta tartó romboló hatását az Afrika szarvának nevezett térségben. A teljesen tönkrement mezőgazdaság és az ezzel párhuzamosan kialakuló víz- és élelmiszerhiány révén döbbenetes számban halnak meg gyerekek minden órában, annak ellenére, hogy számos nemzetközi szervezet igyekszik azonnali segítséget nyújtani a helyszínen. James Elder UNICEF-szóvivő Szomáliából nyilatkozott a Portfolio-nak.
A lengyel tojásimport felpörgésétől tartanak a hazai termelők, akik szerint egyes kereskedők máris a behozatal mellett döntöttek, a többiek pedig aktív tárgyalásban vannak, és napokon-heteken belül hasonlóan tesznek. A megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt szenvedő hazai tojástermelőknek kifejezetten rosszkor, a karácsony előtti egyik főszezon idején jött a tojás árstopja, amelynek hatásai ráadásul a másik fő időszak, a húsvét kínálatára is negatívan hathatnak. A mattot kapott hazai termelők pozícióit a lengyel import veheti át, miután a kereskedők sem tudnak több veszteséget vállalni, és ezért ezek mérséklésére a lehető legolcsóbb forrásokat részesítik előnyben. A tárgyalóasztalnál ellenérdekelt felek egy dologban egyetértenek: az árstop mielőbbi megszűnése rendezhetné a kialakult helyzetet. Az intézkedés azonban nem csupán piaci fogalmakkal fogható meg nehezen, hanem meglehetősen átpolitizált is: a lapunknak nyilatkozó szereplők közül senki sem vállalta a nevét.
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
