Villámgyorsan béke lett a legújabb háborúban, de könnyen lehet, hogy titokban teljesen másról szólt az egész

Négy nap háború

Július 24-én hajnalban elpattant a feszültség Thaiföld és Kambodzsa között, a felek felvonultatták a hadsereget és lőni kezdték egymást. Ez nem volt teljesen váratlan, 2025 első felében folyamatosan súlyosbodott a két ország vitája, amely elsősorban egyetlen történelmi helyszín felügyelete körül forgott. A legfőbb problémát az jelenti, hogy Bangkok szerint a határ rosszul van kijelölve a fővárostól északkeletre található Szurin megyénél, ahol még a francia gyarmatosítók az 1900-as évek elején határozták meg pontosan a két terület közötti elválasztó vonalat. Ez akkoriban komoly munkát igényelt, fel kellett térképezni a sűrű erdővel benőtt magaslatokat, ugyanis a felek úgy állapodtak meg, hogy a Dongrek-hegység vízválasztó vonalán fog futni a határ.

A mérésekbe viszont becsúszott egy „baki”, a franciák egész véletlenül maguknak ítélték a hegység egyik kiszögellésén található Preah Vihear templomot, ami az ősi Khmer Birodalom része volt. Nem nagy területről van szó, ám annál fontosabb a nemzeti identitásban: az ősi buddhista szentély romjai ugyanis szerves részét képezik mind a thai, mind a kambodzsai gondolkodásnak. Eleinte a Sziámi Királyság (későbbi Thaiföld) kerülte volna a konfliktus Párizzsal, ezért belenyugodott, hogy a több mint ezer éves épület nem hozzá tartozik. Ez a döntés később végzetesnek bizonyult, ugyanis visszatérően arra hivatkoztak a nemzetközi bíróságok döntéseinél, hogy Bangkok túl sokáig hagyta a szó nélkül a határral kapcsolatos dilemmáit.

A felek közötti vita ennek ellenére több felvonást is megélt, mivel a thai kormány nem akart belenyugodni a templom elvesztésébe.

2025-ben ennek láthattuk az újabb fejezetét, azzal a plusz adalékkal megspékelve, hogy a thai kormány éppen súlyos válságban van, ezért visszatérően felmerült, hogy Bangkoknak tulajdonképpen érdekében állt szítani a feszültséget, hogy ezzel – legalább átmenetileg – eltereljék a figyelmet a saját helyzetükről. Ezt a felvetést nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani, az viszont tagadhatatlan, hogy Phnom Penh partner volt a csetepatéban, de erről a későbbiekben még lesz szó. A diplomáciai adok-kapok végül július 24-én fegyverropogásig fajult, mindkét fél a másikat vádolja az első lövéssel.

A helyzet gyorsan eszkalálódott, hamarosan harckocsik, nehéztüzérség, sőt a thai légierő F-16-os vadászgépei is felbukkantak, egyre-másra jelentek meg a háborús felvételek. A halálos áldozatok száma mindkét oldalon gyorsan növekedett, a jelenlegi ismeretek alapján legalább 38 ember vesztette életét a harcokban. Erről azonban megoszlanak az állítások: Bangkok 11 katona és 13 civil halálát ismeri el, miközben legalább száz ellenséges fegyveres megöléséről beszél, ezzel szemben Phnom Penh „csak” 6 katona és 8 civil halálát vállalja fel. Összesen 300 ezer ember kényszerült a lakhelye elhagyására az események következtében.

A váratlanul intenzív harcok eredményeként a thai kormány a határmenti régiókban hadiállapotot hirdetett, valamint arra kérte a saját állampolgárait, hogy térjenek haza Kambodzsából, mivel ott a nacionalista retorika elszabadulásától tartva atrocitásoktól féltették az embereket. Hasonlóan tett a kambodzsai kormány is, mivel Thaiföldön is érezhető volt a közbeszéd gyors átalakulása. A konfliktus gyorsan eszkalációs spirálba került, egyes információk szerint Phnom Penh a vitatott részektől távol, a tengerparti részen is támadásokat intézett, ezzel pedig könnyen kiszélesedett volna a háború. Ezeket a rivális hadsereg elhárította. Ezt követően

megjelentek a tűzszünetre buzdító üzenetek, melyek hamarosan célt is értek.

យោធាថៃបានប្រើប្រាស់ អាវុធគ្រប់ប្រភេទ ដោយរាប់ទាំងគ្រប់ផ្លោងនិងការទំលាក់គ្រាប់បែកពីលើយន្តហោះ ប៉ះពាល់ដល់ប្រាសាទព្រះវិហារ ដែលរួមមាន ពយតាឌី… pic.twitter.com/aYEjiXzWzQ https://t.co/aYEjiXzWzQ

— Ministry of Information ក្រសួងព័ត៌មាន (@MinistryofInfo1) July 24, 2025

Gyors rendezés

A felek Malajziában találkoztak egymással, ahol Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök közvetítésével megtörtént a történelmi kézrázás, Hun Manet kambodzsai vezető és Phumtham Wechayachai thaiföldi megbízott miniszterelnök mosolyogva parolázott egymással. Abban állapodtak meg, hogy hétfőn este, egészen pontosan éjfélkor feltétel nélküli tűzszünet lép életbe, ezt pedig a beszámolók alapján a felek be is tartották (többnyire). Tájékoztatások szerint a határhoz közeli Samraong városban hétfőn még egész nap lehetett hallani a tüzérség csapásait, majd fél órával a kitűzött határidő előtt elcsendesedtek a fegyverek. A helyzet csillapodásával a Thai Királyi Légierő (RTAF) elismerte, hogy valóban F-16-os és Gripen vadászgépeket telepített a határ közelébe, valamint hozzátették, hogy több akciót is végrehajtottak velük. Kiemelték viszont, hogy mindezt az ENSZ alapokmányának 51. számú pontja értelmében tették, tehát lényegében önvédelemre hivatkoztak.

[Update] Read more about key remarks from Acting Prime Minister Phumtham Wechayachai and Cambodian Prime Minister Hun Manet at the press conference following the successful ceasefire talks in Putrajaya, Malaysia, here —https://t.co/UqHN1AT6OS#ASEAN #Thailand #Cambodia #Malaysia… pic.twitter.com/zAlLDNemkH https://t.co/UqHN1AT6OS

— Thai Enquirer (@ThaiEnquirer) July 28, 2025

Nem kellett sokáig várni, alig néhány órával a tűzszünet bejelentése után a thaiföldi hadsereg máris azzal vádolta a keleti szomszédját, hogy megszegte a megállapodást, és folytatódtak a szórványos összecsapások a határ mentén. Kifejtették, hogy a saját oldalukról is tüzet nyitottak, ez viszont „önvédelmi célokat szolgált”.

Amikor a megállapodás hatályba lépett, a thai fél észlelte, hogy a kambodzsai erők fegyveres támadásokat indítottak Thaiföld több területén belül

– mondta Winthai Suvaree, a thai hadsereg szóvivője közleményben.

Phumtham Wechayachai megbízott thai miniszterelnök igyekezett inkább tompítani az újabb lövöldözésről szóló híreket, újságíróknak azt mondta, hogy „nincs eszkaláció”, valamint hozzáfűzte, hogy a dolgok nyugodtak. Maly Socheata, a kambodzsai Nemzetvédelmi Minisztérium szóvivője megerősítette ezeket az állításokat, kijelentette, hogy a Malajziában született megállapodás óta

nem volt semmilyen inzultus a felek között, a párbeszéd pedig folytatódik a kijelölt mederben.

A thai és kambodzsai katonai parancsnokok július 29-én hétpontos tervet fogadtak el, ennek célja, hogy enyhítsék a feszültséget. Bangkokot Boonsin Padklang altábornagy, Thaiföld 2. hadseregének parancsnoka képviselte, míg az asztal másik oldalán a kambodzsai 4. katonai körzet parancsnokhelyettese foglalt helyet. A tárgyalásokra helyi idő szerint július 29-én, kedden reggel 7 órakor került volna sor a thaiföldi Szurin tartományban, de kicsit későbbre tolták az időpontot. Bár érkeztek olyan értesülések, hogy a kiújuló összecsapások miatt elhalasztják a találkozót, a felek mégis kitartottak a tárgyalások mellett. A megbeszéléseken összesen hét kulcsfontosságú pontban állapodtak meg egymással:

• Azonnali tűzszünetben,
• a civilekre lövöldözés tilalmában,
• a csapaterősítések leállításában,
• a katonai alakulatok mozgatásának felfüggesztésében,
• a sérültek és elhunytak hazaszállításának elősegítésében,
• bilaterális négyfős koordinációs csapat létrehozásában a problémák megbeszélésére,
• valamint további megbeszélések kitűzésében az Általános Határbizottság (GBC) 2025. augusztus 4-re tervezett ülése alapján.

A hírek szerint a találkozó rövid volt, de eredményes. Nem ez az egyetlen katonai jellegű kommunikáció a felek között, Boonsin Padklang altábornagy később a kambodzsai 5. katonai körzet parancsnokhelyettesével is megerősítette a hétpontos megállapodást. Látszólag a helyzet rendeződött, a háttérben viszont még bőven vannak olyan nyitott témák, amelyek megkérdőjelezik az elmúlt pár nap eseményeit.

Egy teljesen másik történet

A legnagyobb kérdést továbbra is az jelenti, hogy a vitatott templom felügyeletéről végül hogyan tudnak megállapodni. Mivel a földrajzi viszonyok egyértelműen a thai katonáknak kedveztek (Kambodzsa irányából mintegy 500 méteres meredek emelkedőn kell felküzdeniük magukat a katonáknak), ezért gyorsan elfoglalták a magaslatot.

Azt nem tudni pontosan, hogy jelenleg kinek a felügyelete alatt van a rom, korábban Bangkok irányítása alá került a terület.

Félő, hogy akármilyen megállapodásra jut egymással Thaiföld és Kambodzsa a Preah Vihear templom pontos hovatartozásáról, a megoldás ismét csak időszerű lesz. A kimenetel ugyanis kettős, amelyben valamelyik fél súlyosan sérülni fog, akár Bangkok, akár Phnom Penh javára döntenek. Ideális esetben sikerül egy olyan konszenzusos megoldást találni, amelyben lényegében mindkét félnek kedveznek, miközben tulajdonképpen egyik oldal sem érezheti magát igazán nyertesnek. A megosztott terület lehetősége például nem ismeretlen a nemzetközi viszonyokban, így Spanyolország és Franciaország között van egy apró sziget, amelyet felváltva ellenőriznek. Hasonló példát jelenthet a Bosznia-Hercegovina északi részén található Brčko kerület, ezt a boszniai szerb és bosnyák-horvát entitások közösen igazgatják, igaz, itt azonos ország megosztottságáról van szó.

Közelebbi példával élve a régióban sem ismeretlen, hogy két ország egy terület közös kezelésére talál kompromisszumos megoldást: éppen Thaiföld egyezett meg Malajziával a Sziámi-öböl erőforrásainak kiaknázásáról 1979-ben. Bár ez lényegében még nem azt jeleni, hogy a két ország közösen használja ugyanazt a területet, hanem inkább a korábbi nézeteltéréseiket rendezték, ennek ellenére a példa mutatja, hogy helyben is van példa a problémás esetek szerződéses rendezésére. Korábban egyébként maga a vitatott templom is ilyesminek számított, mivel Bangkok és Phnom Penh is beleegyezett, hogy az ősi romok közvetlen környékéről kivonják a katonáikat, ám a 2011-es rendezés mindössze 14 évig volt életben. Most ennél valami sokkal stabilabb garanciákra kellene támaszkodniuk, amely mindkét fél számára méltányolható és huzamosabb időn keresztül fenntartható.

A mostani konfliktus másik fontos tanulsága az, hogy a belpolitikai helyzet nagyban befolyásolhatja a már korábban mindenki által elfogadott helyzetet.

Honoring 17 Years of Cultural Heritage! Celebrating Preah Vihear Temple's 17th UNESCO World Heritage anniversary, showcasing Cambodia's rich cultural legacy. Let's cherish and safeguard our heritage! #PreahVihearTemple #UNESCO #Cambodia pic.twitter.com/zrOXEzokxj https://twitter.com/hashtag/PreahVihearTemple?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— United Nations in Cambodia (@UNCambodia) July 7, 2025

Éppen ezért, bármilyen egyezségre is jutnak a felek most egymással, azzal számolni kell, hogy az instabilabbá váló helyzet kiválthatja az egyik fél kihátrálását, ami aztán egy szemvillantás alatt újra gyorsan eszkalálódhat. Egyáltalán nem mellékes, hogy most kik ebben a főszereplők: Kambodzsában a huszonöt éven keresztül regnáló miniszterelnök, Hun Szen, és a fia, Hun Manet, aki történetesen jelenleg vezeti az országot, míg a másik oldalon Paetongtarn Shinawatra kormányfő, akinek a helyzete rendkívül megrendült 2025-ben.

A Council on Foreign Relations (CFR) elemzése kiemeli, hogy a határvita és minden egyéb (például az etnikai viszonyok) valóban hozzájárultak a helyzet eldurvulásához, de valójában ennek az egésznek a lényege az volt, hogy a 2001 óta Bangkokot vezető Shinawatra-klánt félre tudják állítani. Az autokráciát építő család népszerűtlenné vált a királyi család, a katonaság és a nagyvállalatok szemében is, akik keresték a politikai földindulás lehetséges pillanatát (a többségi társadalom számára egyébként nem volt ennyire ellenszenves a politikai vezetés).

Fura módon mindez egy régi vita felelevenítésével érkezett el, mégpedig egy telefonhívásban csúcsosodott ki. Shinawatra ugyanis telefonált Hun Szennel, ennek a tartalma pedig június 15-én kiszivárgott. Ez nem vetett túl jó fényt a thai kormányfőre, mivel a saját országa hadseregét bírálta benne, sőt, a rivális Hun Szent egyenesen a „bácsikájának” nevezi (Paetongtarn Shinawatra apja, a korábbi miniszterelnök Thaksin jó barátságot ápol a Hun-klánnal). Ez már éppen elegendő volt ahhoz, hogy az alkotmánybíróság lépjen és felfüggessze őt a pozíciójából.

Többen úgy fogalmaztak, hogy a 38 éves, mindössze 10 hónapja hivatalban lévő miniszterelnök-asszonynak egyszerűen nincs meg a kellő tapasztalata és tudása a pozícióhoz. Az a pletyka terjedt el, hogy az emlegetett „nagybácsi” szivárogtatta ki a felvételt a médiának, ezt ő tagadta, de később maga is megosztotta a 17 perces hanganyagot. Ebben egyébként az említett bírálaton kívül olyan dolgok is elhangzanak, amely szerint a bangkoki kormány nem akarja szítani a feszültséget, a romló kapcsolatok miatti felelősséget pedig egy északkeleti hadseregparancsnokra terheli. Sokan úgy értékelték a beszélgetést, hogy

Shinawatra lényegében „meghajolt” a szomszédja előtt, elárulva ezzel a thai érdekeket.

A miniszterelnök eltávolítása mellett az apját, a még mindig rendkívül befolyásos Thaksint is elérték a régi vádak, felségsértés miatt állhat majd bíróság elé. Amennyiben bűnösnek találják, akkor akár 15 éves börtönbüntetés is várhat rá, ez pedig végzetes veszélyt jelent a 76 éves politikus karrierjére. A vezető klánhoz bekötött főbb támogatók szépen lassan elkezdtek elpárologni, sokan attól tartanak, hogy a további támogatásukkal kivívják a thai királyi család haragját. Ezzel a háború árnyékában könnyen lehet, hogy Thaiföldön örökre megszabadultak a régóta irányító hatalmi elitcsoporttól.

Earlier, Thaksin Shinawatra delivered a statement with a warlike tone aimed at teaching a lesson to Hun Sen. Thaksin’s remarks further underscore Thailand’s military aggression toward Cambodia.I am not surprised by Thaksin’s attitude toward me, because he has even betrayed the… pic.twitter.com/UJ0gp14VMS https://t.co/UJ0gp14VMS

— Hun Sen (@hunsencambodia) July 24, 2025

Nem kizárható, hogy a hadsereg szerepe a jövőben meg fog emelkedni Bangkokban, a keletkezett hatalmi vákuumban ugyanis a fegyveres testület folyamatosan növeli a befolyását a legfontosabb pártokban, valamint a királyi családnál. Utóbbit jelezte, hogy a monarchia melletti, nacionalista tüntetések során a rendvédelmi erők nem nagyon léptek fel, ezzel is teret engedve a parlamenti erők gyengítésének.

Fontos megemlíteni, hogy a felek gyaníthatóan katonai szempontból is levonták a következtetéseket, ezért vélhetően a haderőfejlesztések iránya meg fogja mutatni, hogy pontosan mik voltak a legfontosabb tanulságok. Az elmúlt napokban mindkét fél széles skálán alkalmazta a különböző eszközöket, olyan felvételeket is lehetett látni, amelyen az ukrajnai háború óta szinte minden konfliktusnál elmaradhatatlan: kisméretű, olcsó drónokat, amelyek gyorsan és hatékonyan képesek eldönteni egyes kényes helyzeteket. Érdemes ehhez azt a tényt is figyelembe venni, hogy a thai fegyveres állomány minden szempontból sokszorosan felülmúlta a vetélytársát – legalábbis ami a számokat illeti. Egy totális háború esetén viszont nehéz elképzelni, hogy Kambodzsának bármilyen esélye lett volna külső segítség nélkül. A felek viszont nem szerették volna eddig vinni a történeteket,

könnyen meglehet, hogy éppen azért, mert végső soron a legfontosabb politikai célok teljesültek, és ez az egész határvillongás valójában csak egy látványos figyelemelterelés volt.

Címlapkép forrása: Andrew Holbrooke/Corbis via Getty Images