30 éves határzárt szüntethet meg Törökország

Az ügyet ismerő források szerint Ankara komolyan mérlegeli a lépést, amely évtizedes zárlat után normalizálná a két ország kapcsolatát.

Törökország 1993-ban zárta le a határt, szövetségesével, Azerbajdzsánnal vállalt szolidaritásból, a Hegyi-Karabah miatt vívott háború idején. A hegyvidéki, tengerparttal nem rendelkező Örményország a Szovjetunió felbomlása után szakadt el Azerbajdzsántól, ami évtizedes konfliktust indított el. Az év elején Donald Trump amerikai elnök közös békenyilatkozatot írt alá Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel a konfliktus rendezésének szándékáról.

A diplomáciai előrelépés Azerbajdzsánnal és a török–örmény határ megnyitása jelentős politikai támogatást adhatna Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek a júniusi választások előtt. A helyzetet ismerő források szerint, ha Pasinján új mandátumot kap, Ilham Alijev azeri elnök partnere lehet a békemegállapodás véglegesítésében. Ezt követően Törökország nagykövetet nevezhetne ki Jerevánba, helyreállítva a diplomáciai kapcsolatokat.

Hakan Fidan török külügyminiszter a múlt hónapban jelezte, hogy Ankara nem normalizálja a viszonyt végleges azeri–örmény békemegállapodás nélkül.

Ha most normalizálnánk a kapcsolatokat, elvennénk Örményország legfőbb okát a békemegállapodás aláírására

– mondta. Az örmény és a török külügyminisztérium nem reagált a megkeresésekre.

A török és az örmény különmegbízottak szombaton bejárták az Akyaka–Akhurik határátkelőt, majd Gjumriban egyeztettek a Kars–Gjumri vasúti összeköttetés helyreállításáról – közölte a török külügyminisztérium. A források szerint a sínpálya cseréje akár öt hónapot is igénybe vehet. Helyi tisztviselők hozzátették, hogy Törökország új utakat is épít a térségben a határőrizet megerősítésére.

A béke formalizálása stabilitást hozhat egy kulcsfontosságú energiakorridorba: a Kaszpi-térségből és Közép-Ázsiából érkező olaj- és gázvezetékek ezen az útvonalon érik el Európát, megkerülve Oroszországot.

A Trump által támogatott megállapodás részeként az Egyesült Államok kizárólagos jogokat szerzett egy, Örményországon át Azerbajdzsánt Törökországgal összekötő közlekedési útvonal – a Nemzetközi béke és jólét Trump-útja (Trump Route for International Peace and Prosperity, TRIPP) – fejlesztésére. Ez a Peking és London között tervezett új kelet–nyugati folyosó része lenne. Az úgynevezett Zangezuri-folyosó tovább erősítené Törökország szerepét regionális tranzitközpontként.

Pasinján november közepén az örmény parlamentben jelezte: sajtóhírek szerint az átjáró építése 2026 második felében indulhat. A vasút a korábbi szovjet nyomvonalat követné, mert máshol nem lenne reális megépíteni.

Richard Giragosian, a jereváni Regional Studies Center igazgatója szerint

a török határnyitás legvalószínűbb időpontja 2026 eleje.

Úgy vélte, Ankarának nem szabad túl szorosan az örmény választásokhoz kötnie a lépést. Szerinte Pasinjánnak is óvatosnak kell lennie:

igyekezzék felmutatni a normalizációban elért eredményeket, de kerülje, hogy túl közelinek tűnjön az Erdogan-kormányhoz.

Ha Törökország tényleg megnyitja a határt, mindkét oldalon új üzleti lehetőségek nyílhatnak. Bár Ankara és Jereván az utóbbi időben felgyorsította a kapcsolatok rendezését, továbbra is súlyos nézetkülönbség maradt az Oszmán Birodalomban 1915-ben történt tömeggyilkosságok megítélése: Örményország népirtásnak tekinti, Törökország viszont elutasítja ezt a minősítést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images