Veszélyes lavinát indíthat el az iraki áramhiány, ami Európára is hatással lehet

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A bővítésre azután került sor, hogy a közel-keleti ország Energiaügyi Minisztériuma bejelentette az iráni gázimport teljes leállítását, ami 4000 és 4500 MW közötti teljesítménykiesést eredményezett az országos hálózatban. Ahmed Músza, a minisztérium szóvivője elmondta, hogy

az Öböl menti államokkal kialakított összeköttetés kulcsfontosságú lépés Irak energiaforrásainak diverzifikálásában és az ország regionális energiapiacokba való integrációjában.

Ez utóbbi intézkedések azonban nem értelmezhetők Irak valódi energetikai fordulópontjaként, hanem elsősorban rövid távú válságkezelési lépéseknek tekinthetők. Nem képesek azon strukturális hiányok pótlására, amelyek az elmúlt bő két évtizedben halmozódtak fel. Ennek megértéséhez szükséges áttekinteni a deficit okait, valamint az Irak és Irán közötti energetikai kapcsolatok alakulását.

Strukturális okok

Irak villamosenergia-igénye a téli csúcsidőben eléri a mintegy 54 000 MW-ot, míg a belföldi termelés nagyjából 27 000 MW. Nyaranta hatalmas területek szenvednek hosszú áramkimaradásoktól, ami arra kényszeríti a háztartásokat, hogy magángenerátorokra támaszkodjanak.

Az évtizedek óta fennálló áramhiányt az egymást követő háborúk és a biztonsági helyzet romlása, valamint a burjánzó korrupció idézte elő. A villamosenergia-ellátás tartós elégtelensége korábban már több alkalommal is súlyos zavargásokhoz vezetett, mivel az többek között a vízellátást és az ország működését is negatívan érintette. A 2021-es tiltakozások egészen az arab állam energiaügyi minisztere, Mádzsid Mahdí Hantús lemondásáig vezettek, de szinte minden évben komoly tüntetésekre kerül sor.

Irak villamosenergia-hiányának egy további fontos strukturális oka, hogy

a földgáz csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre.

Az államilag szabályozott, alacsony energiaárak pedig nem ösztönzik a hatékony fogyasztást és elejét veszik a magánszektorbeli beruházásoknak, valamint az erőművi kapacitások bővítésének. Mivel az ország villamosenergia-termelésének jelentős része földgázalapú erőművekre épül, a földgáz iránti kereslet és a belföldi termelés alakulása közvetlen hatással van az elektromos hálózat teljesítőképességére.

A belföldi termelési és infrastrukturális korlátok következtében Irak energiaellátása külpolitikai kérdéssé is vált. Az ország villamosenergia-rendszere egyre inkább olyan külső partnerektől függött, amelyekkel fennálló kapcsolatai túlmutattak a puszta gazdasági racionalitáson.

Irán volt Irak fő ellátója

A hiányt az elmúlt évtizedekben elsősorban Iránból fedezték, és Irak állítólag évi 4–5 milliárd dollárt fizetett a perzsa országnak a gázimportért. Ez a tavalyi év folyamán meredeken csökkent, miután az Egyesült Államok szigorította az Iránra kirótt szankciókat, és visszavonta azt a régóta fennálló mentességet, amely lehetővé tette Irak számára, hogy hozzáférjen az iráni áram- és gázimporthoz.

A tavalyi év áprilisa és augusztusa között mintegy 40%-kal esett vissza Teherán Bagdadba irányuló gázexportja, mivel nehézégeket okozott a szankciók kezelése. Nemrégiben pedig azt a sokkoló hírt tudatták az iraki vezetéssel, hogy a december 28-án kirobbant országos zavargások és az ellátási gondok következtében az iráni import teljesen leállt, ami azon nyomban megnövelte Irak sebezhetőségét. Bagdad korábban szándékosan lépett arra az útra, hogy csökkenti energiafüggőségét, de az import hirtelen leállítása példa nélküli lépésnek számít.

Az USA nyomása nehezíti Irak energiaellátását

Az iráni import leállítása rávilágított arra, hogy Irak energiapolitikai mozgástere szorosan összefonódik a nagyhatalmi érdekérvényesítéssel. Az arab állam sok tekintetben nem számít szuverén szereplőnek, hanem egy ütközőzónát képez más, nagyobb hatalmak között. Emiatt már egy ideje a geopolitikai csatározások elszenvedője, amit jól bizonyít az Egyesült Államok fentebb már említett lépése is. Az USA a döntéssel nem Irakot akarta büntetni, hanem a régi ellenlábasára, az Iráni Iszlám Köztársaságra kívánt nyomást gyakorolni a nukleáris tárgyalások közepette.

Továbbá az is sújtotta a bagdadi vezetést, hogy 2025. szeptember 19-én az Egyesült Államok elutasította az Irak és Türkmenisztán között tervezett kereskedelmi megállapodást. Ez utóbbi lehetővé tette volna Irak számára, hogy diverzifikálja gázellátását, és 5 milliárd köbméter gázt importáljon Türkmenisztánból. Az elutasítás oka szintén Iránhoz kapcsolódik, ugyanis az üzemanyag a perzsa országon keresztül jutott volna Irakba az állami tulajdonú National Iranian Gas Company segítségével.

Az iraki helyzet Európára is hatással lehet

A belpolitikai és gazdasági következmények azonban nem maradnak Irak határain belül. A közel-keleti ország villamosenergia-hiánya kétségtelenül társadalmi és politikai következményekkel is jár. Az elégtelen energiaellátás közvetlen hatással van az állami szolgáltatások működésére, valamint a belpolitikai stabilitásra. Ezek a belső feszültségek idővel nemzetközi dimenziót is ölthetnek.

Egy elhúzódó iraki energiaellátási válság növelheti a Közel-Kelet egészét érintő instabilitást, ami többszörösen is visszahathat az öreg kontinensre.

A kockázatok nem csupán a biztonsági, hanem a gazdasági és társadalmi dimenziókat is érinthetik.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az alapvető közszolgáltatások – így az energia- és vízellátás – romlása, különösen a nyári hónapokban, érdemben hozzájárul az elvándorlási hajlandósághoz, ami végső soron az Európa felé vezető migrációs útvonalakon is érezteti hatását. Mindez szoros összefüggésben áll azzal, hogy Irak energiaellátása továbbra is jelentős mértékben kiszolgáltatott a geopolitikai döntéseknek és a külső kényszereknek. Ennek tudatában nem meglepő az a megállapítás, hogy az Egyesült Államok és az EU által Iránra kiszabott szankciók befolyásolhatják egyes régiós országok stabilitását, közvetetten pedig az európai kontinens biztonsági helyzetét is.

A migrációs adatok mögött jól kirajzolódnak a belső válságperiódusok. A táblázatból kitűnik, hogy a hat vizsgált évet tekintve 2020–2022 között vándoroltak el a legtöbben, ami legfőképpen az instabil gazdasági, belpolitikai, valamint biztonsági helyzetnek köszönhető, ami jelentős társadalmi elégedetlenséghez vezetett. 2020-ban számos terrortámadás történt, 2021-ben szélesedtek ki a víz- és áramhiánnyal kapcsolatos tüntetések, míg 2022-ben egy súlyos belpolitikai válság alakult ki.

A bilaterális kapcsolatok szerepe az ország energiaellátásában

Irak nyersanyagigénye szorosan összefonódik a külpolitikai viszonyaival és a biztonsági helyzetével.

Gáz- és áramellátása jellemzően kétoldalú megállapodásokra épül, amelyek jelentősen megnövelik az ország kitettségét.

Az iraki–iráni kapcsolatokat elsősorban a földrajzi közelség, valamint a kulturális kötődés és a perzsa ország politikai befolyása alakította. Azonban a nyugati szankciók és Irán belpolitikai krízisei egyértelműen negatívan hatnak Bagdad ellátásbiztonságára. Így az Iránnal, valamint más régiós országokkal fenntartott bilaterális kapcsolatok a valóságban folyamatos strukturális kockázatot jelentenek. Mindezek miatt a regionális instabilitás, vagy éppen a külső hatalmak befolyása közvetlenül érinti az iraki energiaszektort, ami elejét veszi a stratégia tervezésnek.

Irak villamosenergia-hiánya egy olyan strukturális problémát jelent, amelyet aligha lehet rövid távú megoldásokkal kezelni. Irak energetikai szempontból is könnyen sebezhető, amire a mostani iráni import leállítása is rávilágított. Fontos megállapítás, hogy a különböző krízisek idején növekszik a lakosság elvándorlási kedve, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak. Ebből kiindulva az Egyesült Államok és az Európai Unió Iránra kivetett szankciói közvetetten hozzájárulhatnak mind Irak, mind a régió destabilizációjához. A helyzet megváltoztatásához összehangolt geopolitikai és energetikai válaszokra van szükség, amelyek figyelembe veszik a régió adottságait és szövevényes kapcsolatrendszerét.

Címlapkép forrása: Ameer Al Mohammedaw/picture alliance via Getty Images