Kongatják a vészharangot: valójában tehetetlen Amerika a Hormuzi-szorosban

Arsenio Dominguez, az IMO panamai főtitkára a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy

a katonai kíséret „csökkenti a kockázatot, de nem szünteti meg”.

Kiemelte, hogy ez nem jelent „hosszú távú vagy fenntartható megoldást” a szoros újbóli megnyitására. A kereskedelmi hajók és a tengerészek továbbra is veszélyben vannak. Irán a harcok kitörése óta legalább 18 hajót támadott meg az Öböl térségében. Az ország új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei pedig „lezártnak” nyilvánította a szorost.

A szoros földrajzi adottságai különösen megnehezítik a védelmet. Bár a legszűkebb pontján 33 kilométer széles, a mélyvízi hajózóutak együttes szélessége mindössze két tengeri mérföld, azaz nagyjából 4 kilométer. Az iráni oldalon hegyek magasodnak, amelyek kedvező pozíciót biztosítanak a támadóknak, így

szinte figyelmeztetés nélkül csaphatnak le a hajókra.

Donald Trump amerikai elnök korábban megígérte, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti kíséretet biztosít a kereskedelmi hajóknak az olajszállítások újraindítása érdekében, ám eddig nem történt érdemi lépés. Trump a Financial Timesnak adott hétfői interjújában „nagyon rossz jövővel” fenyegette meg a NATO-t, ha az európai szövetségesek nem csatlakoznak az amerikai erőfeszítésekhez. Azt is közölte, hogy elhalasztja a tervezett csúcstalálkozót Kínával, amennyiben Peking nem nyújt segítséget. Ezt azzal indokolta, hogy Európa és Kína sokkal jobban függ a Perzsa-öbölből származó olajtól, mint az Egyesült Államok.

Az IMO vezetője komoly aggodalmát fejezte ki az Öbölben rekedt hajók ellátási helyzete miatt is. Az élelmiszer-, víz- és üzemanyagkészletek fogyóban vannak, a kikötőkhöz való hozzáférés pedig korlátozott, mivel maguk a kikötői létesítmények is célponttá váltak. A szervezet arra kérte a hajózási társaságokat, hogy mérjék fel a fedélzeti készleteiket. Erre azért van szükség, hogy a segélyszállítmányokat a legrászorultabb hajókhoz tudják irányítani.

A brit tengerészeti hajózásbiztonsági szervezet (UKMTO) adatai alapján március 2. és 14. között mindössze 47 teher- és tartályhajó haladt át a szoroson. Ezek egy része George Prokopiou milliárdos hajótulajdonos flottájához tartozik, amelyek közül kettő Indiába szállít olajat. Dominguez felszólította a hajóüzemeltetőket, hogy

egyelőre ne hajózzanak a térségben, és ne tegyék ki veszélynek a tengerészeket, sem pedig a hajókat.

Kiemelte, hogy előbb a helyzet enyhülésére van szükség. Az IMO szerdán és csütörtökön rendkívüli tanácsülést tart az öböl menti hajózási kockázatokról és a konfliktus mérséklésének lehetőségeiről.

Címlapkép forrása: Imtiyaz Shaikh/Anadolu via Getty Images