Megváltozhat Budapest látképe, de ez nem feltétlenül baj: a magasházak előnyei és hátrányai

A cikk megjelenését a Cordia támogatta.

Miközben Budapesten éles vitákat generál a magasházak építése, a világ nagyvárosaiban ez ma már nem ennyire konfliktusos kérdés. Az egyik leggyakoribb aggály, hogy a magasházak zsúfolttá, fullasztóvá teszik a városképet, viszont – ahogyan a manhattani példa is mutatja – az összhatás nem csak az épületek magasságán, hanem a közterületek kialakításán is nagyban múlik. A minél nagyobb zöldterületek létrehozása nem csak a lakók közérzetének javítása érdekében és környezetvédelmi szempontból fontos: a parkosított részek a magasházak földszintjén elhelyezkedő üzletekkel együtt dinamikus utcaképet hoznak létre, amely vizuálisan leválva az ingatlan többi részéről csökkenti a magas épületek által keltett zsúfoltságérzést.  

„A megfelelően széles közterek esetén a magasság kikerül az ember látókúpjából és egy jól megépített közterület zöld felületekkel és színvonalas földszinti üzletekkel a felső szintektől teljesen függetlenül élő humán zónát tud létrehozni” – emelte ki a Portfolio-nak Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. A hivatalos definíció szerint

azokat az épületeket nevezzük magasháznak, amelyek esetében a legfelső emelet padlószintje meghaladja a 30 méteres szintmagasságot.

Magyarországon az épületmagasságra vonatkozóan többszintű – országos és helyi – építési szabályozás van érvényben. Az építés rendjének biztosítása érdekében azonban a területi adottságokat figyelembe véve minden esetben a települési önkormányzat állapítja meg a helyi építési szabályzatban az országos előírásoknak megfelelően az adott lokációra érvényes követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.

A fővárosban már most is találkozhatunk magasháznak minősülő épületekkel, ezek közé tartozik például a Körszálló, az Országos Rendőr-főkapitányság székháza és a Nagyvárad téri SOTE-épület is. Radványi Gábor szerint ezek az épületek a fennállásuk óta eltelt időben a városról kialakított képünk részévé váltak, ezért nem érezzük zavarónak a látványukat,

de az épületek átlagos magasságának növekedése a városlakók számára először mindig szokatlan.

Az 1930-as években a Margit híd pesti hídfőjénél épült Palatinus-házak, amelyek most ikonikus, a városképet alapvetően meghatározó épületnek számítanak, az akkoriban szokásos és a környékre jellemző egyszintes házakhoz, köztük például a Katona József utca nádfedeles parasztházaihoz képest ugyanúgy kiugróan magasnak tűntek, mint most a 30 méter feletti ingatlanok.

Miért jó a városnak, miért jó a lakóknak?

Egy magasház felsőbb szintjeiről gyakorlatilag zavartalan panoráma élvezhető, illetve az itt elhelyezkedő lakások világosak, jól benapozottak. Felvetődik viszont a kérdés, hogy az alsóbb szinteken is tudnak-e érvényesülni ezek az adottságok, vagyis érdemes-e egy magasépület aljára költözni, nem árnyékolja-e be ezeket az otthonokat a föléjük magasodó épület. Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója elmondta: általában valóban igaz, hogy az alsóbb szinteken elhelyezkedő lakások négyzetméterárai azért alacsonyabbak, mert jobban beszűrődik az utcazaj, kevésbé nyílik kilátás a városra és nem annyira napfényesek, mint a felsőbb szintek.

A XIII. kerületi Duna-parton épülő Marina City esetében azonban nem ez a helyzet: itt a magasabb szinteken található otthonokat jellemző előnyök az összes lakásnál meg tudnak valósulni, hiszen a teljes fejlesztésben, vagyis az épület tervezése és a lakóövezet kialakítása során is nagy hangsúlyt kap, hogy minden kedvező tényező érvényesülhessen.

Ennek értelmében a házak között nincs utcai járműforgalom, és mivel a zöld parkok, a természetközeliség kiemelt figyelmet kaptak, ezért 90.000 négyeztméternyi területen elterülő csöndes, nyugodt környezet veszi majd körül a lakóépületeket 1,2 km közvetlen vízparti eléréssel.

A magasépületekből álló lakóparkok további előnye, hogy amennyiben egy rozsdaövezetben, vagyis régen használaton kívül álló, mára már funkcióját vesztett környéken valósul meg a beruházás, városi léptékkel mérve rövid idő alatt kiépülhet a terület infrastruktúrája. A városi élet alapja ugyanis a megfelelő közmű-, út-, tömegközlekedési, szociális, kereskedelmi és szórakozási infrastruktúra megléte, így a rozsdaövezeti beruházások segítségével

az elhagyott városrészből 15-20 év alatt virágzó, a városszövetbe visszacsatolt terület válik, mint ahogyan a Corvin Sétány esetében is történt.

„Összességében elmondható, hogy a jól megválasztott építési területen és átgondolt koncepció mentén felépített magasházak többet adhatnak a településnek, mint amennyit elvesznek a városkarakterisztika átformálásával” – hangsúlyozta Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.

A magasabb zöldebb, de az sem mindegy, hogy hol
Az elmúlt hónapokban országszerte, így Budapesten is elkezdődött a rozsdaövezetek kijelölése: az érintett területekre tervezett fejlesztések kiemelt nemzetgazdasági beruházásként valósulhatnak meg, így azokon az építési engedély megszerzése nem függ a helyi önkormányzattól, vagyis gyorsabb és egyszerűbb az eljárásrend. A lakásfejlesztést ezeken a területeken azzal is ösztönzik, hogy az ott épülő lakásokra időkorlát nélkül alkalmazható az 5 százalékos áfa, amit a leendő vásárlók visszaigényelhetnek. Eddig 12 terület szerepelt azon helyszínek között, amelyeket a kormány kiemelt beruházássá minősített, ezek kivétel nélkül Budapesten voltak. A területek mindegyikén részben vagy egészében lakóterület-fejlesztéseket valósíthatnak majd meg a beruházók.

Szintén fontos szempont, hogy minél kevesebb alapterületet foglal el egy ház, annál több hely marad az épületek között, amelyet parkosítani, zöldíteni tud a kivitelező. Egy átgondolt, jó koncepció alapján kialakított lakóövezetben a magasházak mellett így marad hely sportolási és kikapcsolódási célokra kialakított részeknek. Ráadásul környezetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos, hogy mekkora zöldterület jut ugyanannyi főre. Ezeket az előnyöket pedig nem csak az ott lakók élvezhetik, hiszen a Marina City lakópark zöldterületei a köz számára is elérhetőek lesznek.

A lokáció további lényeges előnye, hogy az itt élőknek a természet közelségében sem kell lemondaniuk a belváros gyors és könnyű elérhetőségéről, hiszen

nem a perifériáról kell majd ingázniuk, és nem csak autóval, hanem közösségi közlekedéssel, például az M3-as metróval is eljuthatnak a központba.

„Azáltal, hogy a rozsdaövezeti »tartalékterületek« újrahasznosításának köszönhetően barna zónás térségek újulnak meg, nem pedig egy zöldmezős beruházás valósul meg új beépítéssel, a fenntartható városi környezet irányába is tehetünk egy nagy lépést” – mutatott rá a Cordia értékesítési igazgatója.

A cikk megjelenését a Cordia támogatta

Képek: Cordia