
A cikk megjelenését a Cordia támogatta.
Miközben Budapesten éles vitákat generál a magasházak építése, a világ nagyvárosaiban ez ma már nem ennyire konfliktusos kérdés. Az egyik leggyakoribb aggály, hogy a magasházak zsúfolttá, fullasztóvá teszik a városképet, viszont – ahogyan a manhattani példa is mutatja – az összhatás nem csak az épületek magasságán, hanem a közterületek kialakításán is nagyban múlik. A minél nagyobb zöldterületek létrehozása nem csak a lakók közérzetének javítása érdekében és környezetvédelmi szempontból fontos: a parkosított részek a magasházak földszintjén elhelyezkedő üzletekkel együtt dinamikus utcaképet hoznak létre, amely vizuálisan leválva az ingatlan többi részéről csökkenti a magas épületek által keltett zsúfoltságérzést.
„A megfelelően széles közterek esetén a magasság kikerül az ember látókúpjából és egy jól megépített közterület zöld felületekkel és színvonalas földszinti üzletekkel a felső szintektől teljesen függetlenül élő humán zónát tud létrehozni” – emelte ki a Portfolio-nak Radványi Gábor, a Futureal főépítésze. A hivatalos definíció szerint
azokat az épületeket nevezzük magasháznak, amelyek esetében a legfelső emelet padlószintje meghaladja a 30 méteres szintmagasságot.
Magyarországon az épületmagasságra vonatkozóan többszintű – országos és helyi – építési szabályozás van érvényben. Az építés rendjének biztosítása érdekében azonban a területi adottságokat figyelembe véve minden esetben a települési önkormányzat állapítja meg a helyi építési szabályzatban az országos előírásoknak megfelelően az adott lokációra érvényes követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.

A fővárosban már most is találkozhatunk magasháznak minősülő épületekkel, ezek közé tartozik például a Körszálló, az Országos Rendőr-főkapitányság székháza és a Nagyvárad téri SOTE-épület is. Radványi Gábor szerint ezek az épületek a fennállásuk óta eltelt időben a városról kialakított képünk részévé váltak, ezért nem érezzük zavarónak a látványukat,
de az épületek átlagos magasságának növekedése a városlakók számára először mindig szokatlan.
Az 1930-as években a Margit híd pesti hídfőjénél épült Palatinus-házak, amelyek most ikonikus, a városképet alapvetően meghatározó épületnek számítanak, az akkoriban szokásos és a környékre jellemző egyszintes házakhoz, köztük például a Katona József utca nádfedeles parasztházaihoz képest ugyanúgy kiugróan magasnak tűntek, mint most a 30 méter feletti ingatlanok.
Miért jó a városnak, miért jó a lakóknak?
Egy magasház felsőbb szintjeiről gyakorlatilag zavartalan panoráma élvezhető, illetve az itt elhelyezkedő lakások világosak, jól benapozottak. Felvetődik viszont a kérdés, hogy az alsóbb szinteken is tudnak-e érvényesülni ezek az adottságok, vagyis érdemes-e egy magasépület aljára költözni, nem árnyékolja-e be ezeket az otthonokat a föléjük magasodó épület. Görög Áron, a Cordia értékesítési igazgatója elmondta: általában valóban igaz, hogy az alsóbb szinteken elhelyezkedő lakások négyzetméterárai azért alacsonyabbak, mert jobban beszűrődik az utcazaj, kevésbé nyílik kilátás a városra és nem annyira napfényesek, mint a felsőbb szintek.
A XIII. kerületi Duna-parton épülő Marina City esetében azonban nem ez a helyzet: itt a magasabb szinteken található otthonokat jellemző előnyök az összes lakásnál meg tudnak valósulni, hiszen a teljes fejlesztésben, vagyis az épület tervezése és a lakóövezet kialakítása során is nagy hangsúlyt kap, hogy minden kedvező tényező érvényesülhessen.

Ennek értelmében a házak között nincs utcai járműforgalom, és mivel a zöld parkok, a természetközeliség kiemelt figyelmet kaptak, ezért 90.000 négyeztméternyi területen elterülő csöndes, nyugodt környezet veszi majd körül a lakóépületeket 1,2 km közvetlen vízparti eléréssel.
A magasépületekből álló lakóparkok további előnye, hogy amennyiben egy rozsdaövezetben, vagyis régen használaton kívül álló, mára már funkcióját vesztett környéken valósul meg a beruházás, városi léptékkel mérve rövid idő alatt kiépülhet a terület infrastruktúrája. A városi élet alapja ugyanis a megfelelő közmű-, út-, tömegközlekedési, szociális, kereskedelmi és szórakozási infrastruktúra megléte, így a rozsdaövezeti beruházások segítségével
az elhagyott városrészből 15-20 év alatt virágzó, a városszövetbe visszacsatolt terület válik, mint ahogyan a Corvin Sétány esetében is történt.
„Összességében elmondható, hogy a jól megválasztott építési területen és átgondolt koncepció mentén felépített magasházak többet adhatnak a településnek, mint amennyit elvesznek a városkarakterisztika átformálásával” – hangsúlyozta Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.
A magasabb zöldebb, de az sem mindegy, hogy hol
Az elmúlt hónapokban országszerte, így Budapesten is elkezdődött a rozsdaövezetek kijelölése: az érintett területekre tervezett fejlesztések kiemelt nemzetgazdasági beruházásként valósulhatnak meg, így azokon az építési engedély megszerzése nem függ a helyi önkormányzattól, vagyis gyorsabb és egyszerűbb az eljárásrend. A lakásfejlesztést ezeken a területeken azzal is ösztönzik, hogy az ott épülő lakásokra időkorlát nélkül alkalmazható az 5 százalékos áfa, amit a leendő vásárlók visszaigényelhetnek. Eddig 12 terület szerepelt azon helyszínek között, amelyeket a kormány kiemelt beruházássá minősített, ezek kivétel nélkül Budapesten voltak. A területek mindegyikén részben vagy egészében lakóterület-fejlesztéseket valósíthatnak majd meg a beruházók.
Szintén fontos szempont, hogy minél kevesebb alapterületet foglal el egy ház, annál több hely marad az épületek között, amelyet parkosítani, zöldíteni tud a kivitelező. Egy átgondolt, jó koncepció alapján kialakított lakóövezetben a magasházak mellett így marad hely sportolási és kikapcsolódási célokra kialakított részeknek. Ráadásul környezetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos, hogy mekkora zöldterület jut ugyanannyi főre. Ezeket az előnyöket pedig nem csak az ott lakók élvezhetik, hiszen a Marina City lakópark zöldterületei a köz számára is elérhetőek lesznek.
A lokáció további lényeges előnye, hogy az itt élőknek a természet közelségében sem kell lemondaniuk a belváros gyors és könnyű elérhetőségéről, hiszen
nem a perifériáról kell majd ingázniuk, és nem csak autóval, hanem közösségi közlekedéssel, például az M3-as metróval is eljuthatnak a központba.
„Azáltal, hogy a rozsdaövezeti »tartalékterületek« újrahasznosításának köszönhetően barna zónás térségek újulnak meg, nem pedig egy zöldmezős beruházás valósul meg új beépítéssel, a fenntartható városi környezet irányába is tehetünk egy nagy lépést” – mutatott rá a Cordia értékesítési igazgatója.
A cikk megjelenését a Cordia támogatta
Képek: Cordia
Egyetlen látványos jele van annak, hogy Ukrajna megoldhatatlan helyzetbe került
Nagyon fogy a türelem.
Meghökkentő számot mondtak be az ukránok: van egy frontvonal, ahol hatvanhatszoros a különbség a felek között
Ókori taktikával csalják csapdába a támadókat.
Tiborcz István: Engem mint üzletembert nem befolyásol a választás eredménye
Üzent az ingatlanbefektető: nem gyárakat vagy szemétégetőket építenek a belvárosban.
Érkezik az Orbán-kormány újabb adócsökkentése - De mégis miből?
Gigantikus, akár 800 milliárd forintos elméleti mozgástér is a rendelkezésére állhat.
Máris itt van Izrael reakciója az Egyesült Királyság ultimátumára
Nem hagyták szó nélkül a britek tervét.
Elege lett Trumpnak: kőkeményen megfenyegette Oroszországot, 10 napjuk maradt
Ezt már lehet, nem hagyják szó nélkül.
Forgóeszközhitel - Mennyi pénzt mozgathat meg a GINOP PLUSZ B komponense?
A forgóeszközhitelről már korábban is írtunk, de most megmutatjuk, mit jelent ez országos szinten.
Norvégia útja a karbonsemlegesség felé
Állami és ipari együttműködés a teljes CCS-értéklánc mentén.
Pogi vs. Balásy 2.0 - Vita a piac és a verseny mindenhatóságáról
Pogátsa Zoltán, a Hatalmas arcok és a Pogi podcast műsorvezetője és Balásy Zsolt, a Hold Beat hedge fund menedzsere folytatják a korábban megkezdett vitát a... The post Pogi vs. Balásy 2.0 - Vit
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Kolnai, utópia, ChatGPT
Egy irányított "csevegés" a ChatGPT és köztem Kolnai Aurél utópiafelfogásáról, ami egy kis esszével végződik. A ChatGPT-nek az esszéíráshoz elég volt három idézet és négy általam te

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
