Elég volt a befektetési célú lakásvásárlókból? - Visszaszorítaná őket az MNB

A jegybank a dokumentumhoz fűzött közleményben jelezte, hogy a korábbi években megkezdett versenyképességi műhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki, amely 12 kulcsterületet fed le. Ezek egyike a családok otthonteremtésének támogatása, amelyen belül kilenc pontban fogalmazták meg a javasolt intézkedéseket. Ezekből leginkább nyolc olyan van, ami a lakásvásárlást és így a hazai ingatlanpiacot is közvetlenül érintheti a jövőben.

A javasolt lakáspiaci intézkedések

1. A CSOK vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztése a második gyermek megszületésének ösztönzésére:

2019. február 10-én bejelentésre került, hogy július elsejétől kezdődően a használt lakások vásárlása esetén is igényelhető lesz a két gyermeket vállaló vagy nevelő
családok számára a 10 millió forintos, a három gyermekeseknek a 15 millió forintos
kamattámogatott hitel. A jelenlegi szabályok szerint azonban a CSOK vissza nem térítendő támogatás összege 2,6 millió forint 2 gyermek (vállalása) esetén még új lakás vásárlásakor vagy építésekor is. Az ingatlanárak emelkedését figyelembe
véve megfontolandó egy intenzívebb támogatási csomag kialakítása kétgyermekes családok (vállalt gyermekek esetén is) részére.

A KSH 2011. évi népszámlálásának adatai alapján a gyermeket nevelő magyar családok több mint fele egygyermekes, egyharmada kétgyermekes, és mindössze 12 százalékának van 3 vagy több gyermeke. A javaslat több módon is végrehajtható, figyelembe lehet venni a jelenlegi lakásméretet, illetve amennyiben kimondottan előretekintő
célú az intézkedés, akkor felmerülhet, hogy csak a jövőben vállalt gyermekek után járjon a kedvezmény.

2. A CSOK szabályaiban lefektetett értékek módosítása az ingatlanpiaci folyamatok hatékony lekövetése érdekében:

A lakáspiaci kondíciók folyamatos változása miatt a lakásárak is érdemben módosulnak időről időre, így megfontolandó lehet a CSOK keretében kapható maximális támogatási összegek indexálása (pl. az MNB lakásárindexszel). Továbbá az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken az új lakás vásárlására igénybe vehető támogatásösszegek már használt lakás vásárlására, bővítésre vagy az összegek feléig korszerűsítésre is felhasználhatók lesznek, az intézkedés így előnyben részesíti a kisebb településeket.

3. A 35 millió forintos értékhatár eltörlése a használt lakás vásárlásakor igényelhető CSOK esetén (megvalósult):

Korábban használt lakás vásárlása esetén egy 35 millió forintos árplafon volt meghatározva a CSOK igénylése esetén, a kormány legutóbbi bejelentése alapján viszont ezt a korlátot eltörölték.4. A befektetési cél esetén szigorodó lakásvásárlási szabályok:

Budapesten a lakásárak nagymértékű emelkedéséhez a befektetési célú lakásvásárlások magas, mintegy 40 százalékos aránya is hozzájárul. Ezek tükrében érdemes lehet a fővárosi áremelkedést hűteni az illetékszabályok szigorításával befektetési célú lakásvásárlás esetén. A befektetési motiváció ellenösztönzése érdekében emellett javasolt lehet különbséget tenni a CSOK-támogatás mértékében a már tulajdonolt ingatlanok száma alapján. A lakásárak emelkedését mindezek mellett a lakossági megtakarítások ingatlanpiacon kívülre való terelésével is lehetne hűteni.

5. Új városrész-koncepciók kidolgozása a lakásfejlesztések területi elhelyezkedésének javítása érdekében:

A lakásállomány minőségének fenntartását elősegítő lakásépítési szint eléréséhez egy teljesen új gondolkodásmódra van szükség, amely elsősorban új városrész-koncepciók kidolgozását, új lakóterületek kijelölését és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések
megvalósítását jelenti, de fontos szempontja a modern technológiák alkalmazása is. Ezzel a megközelítéssel egy élhetőbb környezet jönne létre, ellentétben azzal, ha
a nagyvárosok minél központibb területeire még több lakás zsúfolódik be. Továbbá hatékonyabb technológiák alkalmazásával a lakásállomány megújulásának üteme is nagyobb eséllyel gyorsulhatna.



6. Üres önkormányzati lakások hasznosítása:

Tekintettel az üresen álló önkormányzati lakások számára, megfontolandó azok felhasználása a fiatalok első lakhatásának megteremtésére, ami a gyermekvállalást is
támogatná.

Magyarországon demográfiai célokat is támogató potenciális lehetőséget jelentenek az önkormányzati tulajdonban lévő, üresen álló lakások. Magyarország lakásállománya 4 millió 405 ezer lakásból állt 2016 októberében (2016. évi mikrocenzus adatai alapján). 2016-ban a nem lakott lakások aránya 12 százalék volt a teljes lakásállományon belül, ami 550 ezer lakásnak felel meg. Az üresen álló lakások aránya a községekben, nagyközségekben 15 százalékos volt, ami érdemben meghaladja a városokra jellemző arányt. A nem lakott lakások 3 százaléka, összesen 16 312 darab volt önkormányzati tulajdonban, ez a szám a korábbi 2011-es népszámlálás óta 17 százalékkal emelkedett.

7. Az első lakásvásárlás esetén az illetékkedvezmény növelése:

Jelenleg az első lakást vásárló 35 év alattiak számára a 4 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték felét kell kifizetni, ha a lakástulajdon forgalmi értéke
nem haladja meg a 15 millió forintot. 2017-ben a 35 év alattiak lakásvásárlásainak 26 százaléka volt 15 millió forint feletti, akik így nem részesülhettek az illetékkedvezményből. A fiatalok otthonteremtésének és életkezdésének támogatása érdekében ugyanakkor célszerű lenne az első lakástulajdon megszerzését illetékmentessé tenni. Javasoljuk, hogy az értékhatár rendszeres időközönként legyen felülvizsgálva és legyen a lakásárindexszel indexálva, így a lakásárak emelkedése
miatt kevesebb fiatal szorulna ki a kedvezményből.

8. Új lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény értékhatárának folyamatos felülvizsgálata:

A jelenlegi szabályozás szerint vállalkozó által újonnan épített/építtetett lakás vásárlása esetén a vásárlás 15 millió forintig illetékmentes, 15-30 millió forint közötti vételár esetén a 15 millió forint feletti részre kell csak a 4 százalékos illetéket fizetni. 2017-ben a budapesti még szabad új lakások 69 százaléka 30 millió forint feletti kínálati árral rendelkezett, amelyek így kiestek az illetékkedvezményből. A lakásárak változásával összhangban javasoljuk a jelenlegi értékhatárok folyamatos felülvizsgálatát és esetleges indexálását. Az új lakások esetében alkalmazott illetékkedvezmény az otthonteremtés mellett a lakásállomány megújulását is támogatja.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• MNB,
• csok,
• ingatlan,
• lakásvásárlás,
• befektetési célú lakásvásárlás