• Megjelenítés

Interjú

Csepreghy: az összes EU-pénzről döntést hozunk jövő tavaszig

Idén új kifizetési rekord várható az uniós támogatások terén és ennek elősegítésére unortodox, akár 12-24 havi céljuttatási rendszert is bevezethet a Miniszterelnökség - jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A tárca miniszterhelyettese világossá tette: csak 2020-2021-re lehet kifizetni az összes EU-támogatást, de már a jövő tavaszi választásokig meg lesz az összes pályázat nyertese, így a gyors döntéshozatal a Brexit miatt esélyes pénzvesztést is segíthet elkerülni. Csepreghy hangsúlyozta, hogy nem folytat presztízs vitákat a kormány az Európai Bizottsággal az állami pályázatértékelők kijelölése témájában, így engedmény várható. Közben a másik vitapontban, a bőkezű szállítói előleg rendszer megtartásáért még küzd a kormány Brüsszellel. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miért ugrott meg nyár óta bő 700 milliárddal a Modern Városok Program becsült költségigénye és az is, hogy jócskán csökkenhet még a négyes metró miatt esélyes uniós büntetésünk mértéke.

Földindulás jövőre: kinyírják az EU-pénzek a hiteleket?

Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.

Eddig nem ismert számok a CSOK-ról és a készpénzgyilkos programról (Interjú)

A hat évre szóló bérmegállapodás, az uniós források felfutása és a CSOK-igénylések felpörgése járulhat hozzá az erősebb gazdasági növekedéshez a következő években - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Hornung Ágnes. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára részletes számokat árult el a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről, valamint a most indított bankkártya-elfogadóhely telepítő programról. A készpénzhasználat csökkentéséhez azonban a POS-program nem elég, a lakosság edukációjára is szükség van.

Már az óvodában eldőlhet Magyarország versenyképessége (Interjú)

Hazánk versenyképességét is érinti az a világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre kevesebb fiatal választja a műszaki és természettudományos életpályákat - állítja Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője. A cégvezető szerint ezért már az óvodákban el kell kezdeni a robotprogramozást. Az időben "megfertőzött" gyerekek később szívesebben dolgoznak ezen a területen, enyhítve ezzel a cégek mérnök és informatikai szakemberek iránti éhségét. A 15 éve Debrecenben letelepült amerikai tulajdonú cég vezetőjével hazánk versenyképességi helyzetéről, annak lehetséges javításáról és a hosszú távú bérmegállapodásról is beszélgettünk.

Csepreghy: a magyar cégek megsegítése miatt nyúltunk újra a törvényhez

A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.

Már egyetem alatt külföldre kacsintgatnak a diákok: kezdhetnek aggódni a cégek?

A telekom-cégek sincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon: nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokkal is versenyezni kell a munkaerőért, a bérkülönbségek ezen a piacon is jelenthetnek nehézségeket - mondta el a Portfolio-nak Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. A cégnél attól is tartanak, hogy a fiatalok már az egyetem alatt elkezdenek külföldre dolgozni, és az alapozó képzés befejezése után el is mennek. A legnagyobb fejtörést mégis a közeljövőre való felkészülés okozza, hogy hogyan biztosítsák a technológia gyorsan fejlődő területein a megfelelő felkészültségű dolgozókat úgy, hogy még sem az egyetemeken, sem a cégnél nem lehet elsajátítani a szükséges tudást.

Van kockázata az erőltetett béremelésnek (Interjú)

Üdvözlendő a kormány béremelési törekvése, azonban a mértékkel óvatosan kell bánni - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary ügyvezető igazgatója. Szerinte a vállalatok hatékonyságjavulásának kétszámjegyű emelkedése nem reális, ám ha mégis kierőltetik magukból a magasabb béremelést a cégek, annak meglesznek a munkaerőpiaci következményei. Valós kockázat ugyanis, hogy a kevésbé képzett munkavállalók "kiárazódnak" a piacról - vetítette előre. Arról is beszélt az autóipari szakember, hogy a külföldi cégek beruházási döntéseinél a legfontosabb szempont az lett, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő munkaerő hosszú távon. Ehhez a versenyképesség alapfeltételeit kellene javítani konkrét lépésekkel, erről azonban meglátása szerint nem sok szó esik.

Jöjjön a harmadik Széll Kálmán Terv!

Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.

Igazi őrület van a kötvénypiacon, öngyilkosság most ide fektetni

Az abszolút hozamú alapokban sokkal több kockázatos ügylet van, mint ami a tájékoztatókból kihámozható, ennek ellenére igyekeznek nem rulettezni az ügyfeleik pénzével az alapkezelők. Egyes részvénypiacokban még lehet kraft, a kötvényalapokból viszont érdemes menekülni, mivel egy kisebb emelés is boríthatja a piacot. Móricz Dániellel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.

Mi készülődik az MKB és a CIG között?

Az MKB az egyetlen hazai nagybank, amely az eladó MKB biztosítókat leszámítva nem köteleződött el más biztosító felé, többek között ezért döntött a vele való együttműködés mellett a CIG - árulja el a Portfolio-nak adott interjúban a CIG Pannónia vezérigazgatója. Az etikus életbiztosítási koncepció miatt várható profitnyomás is időszerűvé tette Kádár Gabriella szerint bankbiztosítók akvizícióját. Az MKB biztosítók pénteken bejelentett megvásárlásának okairól és várható következményeiről kérdeztük a biztosítóvezért.

Félő, hogy a bankok a fintech cégek kiszolgálói lesznek

A bankok vagy a digitális fejlődés élére állnak, vagy idővel a fintech cégek kiszolgálóivá válnak. De azért van, amiben a bankok erősebbek, és szövetkezni is lehet a nagy szolgáltatókkal - véli Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. A magyar bankoknál a digitális innovációra fordított összeg mindenütt növekszik, de nemcsak a fintech cégek miatt, hanem mert pénzügyileg is megéri erre költeni. Az Erste nemrég jött ki mobilbanki appjával, de már arra készülnek, hogy az anyabank új ökoszisztémáját vezetik be. Robottanácsadókról, mesterséges intelligenciáról és a digitalzáció miatti elbocsátásokról is kérdeztük a szakembert.

Lepsényi: érezhető a külföldre vándorolt magyarok hazatérése

Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.

Magyar cég forradalmasíthatja az autózást a Tesla és az Apple előtt

Sokszor elmondták már, hogy Magyarország egy nagyon kicsi pont a világban, ezért érdemes kellő fenntartásokkal és távolságtartással kezelni az olyan sztorikat, amelyek arról szólnak, hogy egy hazai cég próbál betörni a világ élvonalába és ott nagyot gurítani. Főleg akkor, ha olyan területről van szó, mint az önvezető technológia, ahol akkora nagyágyúk akarnak maradandót alkotni, mint a Google, a Tesla vagy a pletykák szerint az Apple. Kishonti Lászlóval, az AdasWorks tulajdonos-vezérigazgatójával készített interjúnk alatt mégis elkezdünk hinni abban, hogy a vezető chipgyártók, a Volvo és a sokat látott kockázati tőkebefektetők nem véletlenül szavaztak bizalmat a cégnek. És az elmúlt egy évben összekalapozott milliárdok megteremthetik az alapját annak a bizonyos nagy dobásnak, egy teljesen átalakuló iparágban.

Drasztikusan fogy a munkaerő Magyarországon

A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.

Elkényelmesítenek az itthoni EU-pénzek, de itt az új lehetőség!

Egy fiatal salgótarjáni cukrász ugyanúgy tud nyerni támogatást, mint az okos szemüveget pilótáknak kikísérletező start-up vállalkozó - érzékeltette a közvetlen brüsszeli forrásokban rejlő nagy lehetőségeket a Portfolio-nak adott interjúban Kiss Antal. A Magyar Fejlesztési Központot miniszteri biztosként vezető szakember tapasztalata szerint egyre többen panaszkodnak arra, hogy "a magyarországi operatív programok az elmúlt nyolc-tíz évben nagyon elkényelmesítettek bennünket, mert egy meglévő struktúrára kell gyorsan, szinte futószalag-szerűen beadni a pályázatokat". Ezzel szemben a közvetlen brüsszeli források elnyeréséhez nagyon alapos elemző-tervező munka kell, de mivel tengernyi ilyen pénz vár gazdára, így érdemes alaposan körbenézni. Ebben segít egy áttekinthető weboldal, amelyre két napon belül magyarul felkerülnek a Brüsszelben megjelenő kiírások. A magyarok egyébként nagyon sikeresek ezek elnyerésében, már jóval több, mint 15 milliárd forint landolt itthoni intézményeknél és cégeknél.

1700 milliárdot is leköthet Orbán vidékjáró körútja

Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.

Huszáros kifizetési hajrával hozható az idei év

Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.

Durvul a budapesti buszbeszerzési háború - Tényleg meghal a tömegközlekedés?

Június 8-án a Fővárosi Közgyűlés végre dönthet arról, hogy az M3-as metróvonal tervezett felújításának kezdetére, honnan szerzi be a kieső szerelvények pótlásához szükséges buszokat. Tarlós Istvánék egyelőre a lengyel Solaris modelljét támogatják, amely első ránézésre olcsóbb, a magyar MABI-BUS Kft. buszával szemben. A buszbeszerzéssel kapcsolatban megjelenő információk, a hadakozás a számokkal viszont csak figyelemelterelés. A szálakat a színfalak mögül mozgatják és a cél az lenne, hogy vásárlás helyett végül kiszervezésre kerüljön sor. A tét viszont hatalmas. A döntés végeredménye ugyanis komoly hatással lehet a kormány által nemrég meghirdetett nemzeti autóbusz-gyártási stratégia sikerességére. Mészáros Csabával, az evopro-csoport és a MABI-BUS Kft. elnök-tulajdonosával beszélgettünk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megrettent Amerika az üres polcoktól - Hamarosan nagy bejelentések jönnek a vámháborúban
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility