Oroszország pénzügyminisztériuma csütörtökön javasolta a Nemzeti Vagyonalap (NWF) "válságellenes" beruházásaira vonatkozó likviditási korlátozások eltörlését, arra hivatkozva, hogy a kihívásokkal teli geopolitikai körülmények között támogatni kell a kulcsfontosságú ágazatokat - írja a Reuters.
Bár már sokan számítanak akár árcsökkenésre is a honi lakáspiacon, a fővárosi újépítésű ingatlanok tekintetében aligha jellemzi ez a jövőt. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe ugyan jelentős visszaesést mutat éves szinten a tavalyi vásárlások számában, ám ez sem állította meg az áremelkedést. Sőt, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint több tényező is arra utal, hogy e téren továbbra se következik be gyökeres fordulat.
Bulgária jövő év elején vezetné be az eurót, de az országban egyre nehezebbnek tűnik a lépés: a lakosság fél a közös valutától, a gazdasági kritériumok teljesítésére egyelőre nem képesek, míg a sorozatos kormányválságok bizonytalan helyzetet teremtettek. Az unió egyik legkorruptabb és legszegényebb országa egyre nagyobb bajban.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A kormány hivatalos honlapján jelent meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium rendelettervezete, amely a bankoknál nyitható alapszámla havidíját a bruttó minimálbér 0,5 százalékára csökkentené a jelenleg érvényes 1,5 százalékról. Ez azt jelenti, hogy az alapszámla maximális alapdíja 1000 forintra módosulna 2023-ban.
Idén megindulhat a gazdasági teljesítmény növekedése: a Magyar Bankholding elemzői a 2023-as GDP előrejelzésüket 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték - ismertette Suppan Gergely Magyar Bankholding elemzési vezetője szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hivatalában fogadta a hazai bankok képviselőit. A megbeszélésen jelen volt az OTP, az MKB, az Erste, a Raiffeisen, az UniCredit, a CIB, a K&H, valamint a Gránit Bank vezetője.
Lassabb ütemben növekedhetnek idén a globális reklámköltések az infláció, a recessziós félelmek és a magas kamatszintek közepette, de visszaesés csak a nyomtatott felületek reklámpiacán lesz - prognosztizálja a dentsu friss elemzésében. A digitális média térnyerése folytatódik, egyre nagyobb szeletet hasít ki a reklámpiacból, részaránya 2025-ben már elérheti a 60 százalékot.
Még csak január van, de a balatoni önkormányzatok megkezdték a felkészülést a strandszezonra. Siófokon arról tárgyal a képviselő-testület, hogy 2024-től - tehát jövő nyártól - fizetős legyen-e a jelenleg ingyenes Újhelyi strand, vagy sem. Balatonalmádiban pedig már a strandjegyárak emeléséről születhet döntés.
A tavalyi év a részvénypiaci esésről szólt, az S&P 500 index majdnem 20%-os gyengülést tudhat maga mögött. Az idei év azonban talán másképp alakul, miután az infláció csökkenése magával hozza az alapkamatemelési ciklus végét - ezzel elkezdődhet az új gazdasági ciklus -, így a részvénypiacok levegőhöz juthatnak.
Az inflációs csökkenését szolgáló gazdasági faktorok erősödésére számít a jegybank a következő hónapokban - derül ki az MNB mai közleményéből, amit a kamatdöntés után adott ki.
A német kormány arra számít, hogy az októberben előre jelzett 0,4%-os zsugorodás helyett idén 0,2%-kal fog növekedni az ország gazdasága. Mindez egy újabb pozitív fordulat a globális recessziós várakozások közepette.
Olaszország gazdasági növekedése 2023 után várhatóan gyorsulni fog az olasz központi bank felfelé módosított előrejelzése szerint, azonban a háború miatt az előrejelzés nagyfokú bizonytalansággal terhelt - írja a Wanted in Rome.
Tavaly az újonnan piacra került új lakások száma meghaladta a kereslet volumenét Budapesten, és az azonnal költözhető eladatlan lakáskészlet is bővülésnek indult. A beruházók jelentős része most a vevőkhöz hasonlóan kivár, és megjelent a minimális áralku lehetősége is az újlakás-piacon – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
Lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak. Érdemes átgondolni a döntést, mert az idei 15 százalékos nyugdíjemelés csak annak jár, aki tavaly nyugdíjba vonult - írja az adó.hu.
Harmadik évébe fordul az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon. Egyre nő a tét, mind az energiapiaci környezet, mind pedig a rendszerből adódó költségviszonyok miatt. A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.
Franciaország és Németország bejelentette, hogy a két ország közötti környezetbarátabb utazás érdekében megerősítik vasúti kapcsolataikat – a hírről a Bloomberg számolt be.
Februártól 700 milliárd forintos hitelkerettel elindul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram a hazai vállalatok számára - jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Nemcsak exportra, hanem valamennyi hitelcélra felhasználható forint- és euróalapú hitelt nyújt a program, minden hitelfelvétel mögött az Eximbank által biztosított forrás áll majd. A forinthitelek legfeljebb jellemzően 6%-os, az euróhitelek legfeljebb 3,5%-os kamattal lesznek elérhetők, és nagy szerepük lehet a 2013-tól felvett, az idei évtől lejáró NHP-s hitelek refinanszírozásában.