Aktívan készül arra az Európai Unió, hogy a jövőben már ne engedje új, hagyományos gázkazánok üzembeállítását. A cél az lenne, hogy a fűtésre használt energiát a megújulók által előállított villamos energia felé tolják el. Viszont az iparági lobbi szeretné elérni, hogy a hidrogént és a biogázokat használó kazánok továbbra is zöldjelzést kapjanak.
Az Astrasun Solar a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően arról tájékoztatja a befektetőit, hogy a kibocsátó 100 százalékos leányvállalata, a Solar Negyedik Kft. csatlakozási tervet nyújtott be az E.ON, mint hálózati engedélyes részére három darab, Szabadegyháza külterületén elhelyezkedő ingatlanon, összesen mintegy 12 hektár alapterületen létesítendő, 11,68 MW kapacitással rendelkező naperőmű közcélú villamos hálózati csatlakoztatása tárgyában.
Amint az év elején kiderült: az eddigi 2030-as céldátumot újabb 2 évvel kitolva a kormány már 2032-re számol az új paksi blokkok üzembe állásával; ez pedig azt jelenti, hogy az eredeti elképzelésekhez képest már 8-9 éves csúszásban van a projekt, a 2009-es parlamenti döntéstől számítva pedig 23 évbe telhet az új atomerőmű felépítése. A nemzetközi tapasztalatok szerint átlagosan 8-15 év kell ahhoz, hogy "nulláról" indulva üzembe lehessen helyezni egy új atomerőművet, vagyis a paksi bővítés körülbelül 1 évtizeddel ígérkezik hosszabbnak a nemzetközi átlagnál. A csúszás nem csak a kibocsátáscsökkentési célok teljesülésére hat negatívan, de növelheti a finanszírozási költségeket, így az áramtermelés árát is.
A potenciális európai akkumulátorgyártási kapacitás 68 százalékát, vagyis 1,2 TWh-t fenyeget a bedőlés kockázata - - derül ki egy friss iparági jelentésből, amely szerint a még meg nem valósult beruházásokat komolyan fenyegeti a kínai és amerikai támogatási politika. Magyarország mellett Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban a legnagyobb a veszélyeztetett akkumulátorcellás kapacitások aránya. Az Európai Uniónak lépnie kell a támogatási politika felpörgetésével, vagy komoly bedőlések jöhetnek.
Németország alig egy év alatt megteremtette a függetlenséget az orosz földgáztól, 2022 elején még 55 százalékban függtek attól - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter a kihelyezett kormányülést záró tájékoztatón.
Hajtogatható okostelefonok, mesterséges intelligencia, robotika, repülő taxik, metaverzum – idén sem unatkoztak az év mobil technológiai eseménye, a barcelonai Mobile World Congress résztvevői. Cikkünkben összeszedtük a legizgalmasabb innovációkat és bejelentéseket a héten lezajlott kiállításról.
Két, egymástól látszólag független, hír jelent meg pénteken néhány perc különbséggel, de ha egybeolvassuk őket, akkor elég világosan látszik: végleges szakításra készül Németország Oroszországgal a vezetékes gázimportban. Kiderült ugyanis, hogy éppen akkora (54 milliárd köbméternyi) éves kapacitású szárazföldi LNG-terminálokat terveznek a németek, mint amekkora a felrobbantott Északi Áramlat 1 éves kapacitása volt (55 milliárd köbméter). Vették is a lapot az oroszok és néhány percre rá ki is szivárogtatták a Reutersnek, hogy lezárják a vezetékeket és állagmegóvást hajtanak végre rajtuk, de a hírügynökség egyik informátora azt mondta: valójában „eltemették” a vezetékpárt az oroszok, mert arra számítanak, hogy már nem fognak rajta gázt szállítani a németeknek.
Az illetékes szakértői testület döntésének nyomán négyre szűkült azon magyar űrhajós-jelöltek listája, akiknek egyike 2024 végén vagy 2025 elején harminc napos kutatási misszión vehet részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Facebook-oldalán.
Oroszország olaj- és földgázértékesítésből származó bevételei közel lefeleződtek idén februárban, miután a nyugati országok kőolajtermékekre vonatkozó korlátozásai éreztették hatásukat és az Európába irányuló gázexport is visszaesett.
Megszünteti a Tesco a zöldség-gyümölcs-osztályon eddig ingyenesen elérhető, eldobható műanyag zacskók használatát. Az üzletekben ezentúl többször is használható, biológiailag lebomló zacskó vagy ún. újrazsák lesz kapható a korábbi könnyű hordtasakok kiváltására. A vásárlók ezenkívül – ahogy eddig is - magukkal hozhatják saját szatyraikat, valamint a legtöbb áruház bejáratánál rendszeresen találnak a termékek másodlagos csomagolásából származó, ingyenesen elvihető kartondobozokat, melyekbe szintén pakolhatnak, olvasható a vonatkozó közleményben. A tervek szerint a lépéssel a Tesco évente 500 tonnával csökkenti a műanyaghulladék mennyiségét.
Társadalmi és szakmai egyeztetés céljából a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön közzétette a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezeteket a kormány honlapján.
A hét eleji uniós tanácskozáson Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a tagállami szakminiszterek figyelmét, hogy nem lesz egyszerű az előttünk álló tél több ok miatt, így a gázpiacon „lehetnek problémák, ahogy a betárolási időszak elkezdődik” – árulta el az ülésen személyesen részt vett Steiner Attila a Magyar Energiakereskedők Szövetségének csütörtöki konferenciáján tartott nyitóelőadásában. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt is elárulta, hogy idén januárban 30%-kal zuhant év/év alapon a magyar földgázfogyasztás, részben a kedvező időjárásnak is köszönhetően. Előadásában a magyar energetikai rendszer kihívásait és kilátásait foglalta össze és új információként például jelezte: Paks I. tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítása kapcsán jelenleg úgy látják: nem kell hozzányúlni a reaktortartályokhoz, így remélhetőleg "csak" néhány száz milliárd forintos beruházásra van szükség, ami sokkal olcsóbb lenne, mint a tavaly nyáron pluszban beszerzett orosz gáz, ami 2 milliárd euróba került.
A vártnál kevésbé nőtt a globális energiaiparhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás 2022-ben a tiszta energiaforrások, például a nap- és szélenergia, az elektromos járművek és a hőszivattyúk növekedésének köszönhetően - közölte csütörtökön a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) - írja a CNBC.
A kontinensre valósággal beömlő LNG-szállításoknak is köszönhetően a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt sikerült Európának leválnia az orosz gázról. A cseppfolyósított földgáz importjának felfutásában a legnagyobb szerepe az Egyesült Államoknak volt, a kontinens energiaellátásában pedig várhatóan a jövőben is egyre nagyobb szerepe lesz az észak-amerikai régiónak - van azonban egy szcenárió, egy igazi „fekete hattyú” jelenség, aminek a bekövetkezése fenekestül forgatná fel ezt a várakozást.
Akkora a robbanás a megújuló energiatermelési technológiák terén, hogy 2030-ban legalább 44%-os, de akár 49%-os lesz a megújulók részaránya az áramfogyasztásban, így muszáj még ambiciózusabb uniós célokat kitűzni a blokkoló kisebbség felszámolásával, különben idejétmúlt keretekhez fog ragaszkodni az Európai Unió – ez a legfőbb üzenete egy ma megjelent elemzésnek, ami komoly hatásokkal járhat a brüsszeli döntéshozatalra. Az anyag időzítése nem véletlen, hiszen márciusban újra tárgyalnak a megemelt megújuló energiás uniós célról, de lehet, hogy ezt még tovább kell emelni, és ehhez kapóra jöhet a minap bemutatott nettó zéró iparfejlesztési terv is. A tanulmány magyar szempontból is fontos, mert egyrészt azt jelzi, hogy a nagy naperőmű forradalom uniós szinten is több évvel előbbre hozza a kitűzött iparági cél elérését, másrészt azt üzeni, hogy idehaza is még ambiciózusabb zöld átállási célokban érdemes/kell gondolkodni.
Ma megpróbálják áthidalni a tagállami energiaügyi miniszterek a nézeteltéréseiket abban az alapvető fontosságú kérdésben, hogy mennyire legyen jelentős az EU villamosenergia-piaci reformja. Két nagy táborra szakadtak a tagállamok az ügyben, és nemcsak a beavatkozás mélységében, hanem annak időzítésében és a lépésekben is van szembenállás, ami az uniós költségalapú versenyképesség súlyos kérdését is felvető kérdést folyamatosan napirenden tartja.
Az eredeti terveknek megfelelően február végén lezárulhat az Indotek részesedésszerzése az Auchan kiskereskedelmi láncban, ezzel a lendülettel pedig új vezető is érkezik a magyar céghez – tudta meg az Index.
Oroszország egyértelműen hadigazdasággá alakul, a védelmi kiadások növekednek, miközben az állami bevételek csökkennek - állapította meg csütörtökön közzétett jelentésében a Német Gazdasági Intézet (IW).