Kreatív erő a Szigetközben – A kulturális és kreatív ipar regionális vizsgálata

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A 21. század első évtizedében a kulturális és kreatív ipar (CCI) a világgazdaság közel három százalékát adja. A gazdasági előnyökön túl elősegíti a fenntartható városfejlesztést, a kreativitást és a kultúrát, ami megjelenik a területfejlesztési stratégiákban is, hiszen a városok és régiók igyekeznek növelni vonzerejüket a kreatív osztály számára, ezáltal támogatva a kulturális és kreatív iparágakat. Számos kutatási eredményt publikáltak az elmúlt évtizedben a kreatív gazdaság országos és regionális helyzetéről, viszont e tárgyban kevés mikroszintű (települési, városi) szintű elemzés született. Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy milyen kreatív gazdaságba sorolható szereplők vannak jelen a Szigetközben, és ezek milyen tevékenységeket, hol és milyen mértékben végeznek, továbbá hogy a kreatív osztály tagjai életében milyen letelepedési tényezők játszottak fontos szerepet,

A vizsgálat fókuszában a Szigetköz áll, amely Magyarország északnyugati felén, a Duna (Öreg-Duna, Nagy-Duna), valamint a Mosoni-Duna között, a Kisalföld középső részén található. Összterülete 375 km2, vagyis az ország 0,4 százalékán terül el. A vizsgálat területeként a Szigetköz 35 települése szolgált: Győr, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Vámosszabadi, Győrzámoly, Rajka, Halászi, Abda, Gönyű, Öttevény, Győrújfalu, Dunaszeg, Kimle, Levél, Ásványráró, Máriakálnok, Dunakiliti, Győrladamér, Dunasziget, Darnózseli, Kunsziget, Hédervár, Bezenye, Nagybajcs, Kisbajcs, Lipót, Dunaszentpál, Püski, Mecsér, Feketeerdő, Károlyháza, Mosonudvar, Kisbodak, Dunaremete és Vének (1. ábra).

A vizsgált szigetközi települések összesen 225 743 főnek szolgálnak állandó lakhelyül. A legnagyobb település ezek között természetesen a megyeszékhely, Győr, ahol a lakosság hetvenhárom százaléka él. A legkisebb lélekszámú település Vének, ahol 207 fő állandó lakos él. Érdekes és fontos tény továbbá, hogy a Szigetköz összlakosságának 86%-át a két nagyváros, Győr és Mosonmagyaróvár adja, és mindössze 14% él a falusi településeken.

Statisztikai elemzések eredményei a gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozások tekintetében

A szigetközi településeken regisztrált székhellyel rendelkező, főtevékenységük alapján a szűken értelmezett kreatív és kulturális iparághoz tartozó gazdasági társaságok száma 2015–2020 között a 35 településen összesen folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A 2015 bázis év tükrében évente (2016-ban 3%, 2017-ben 6%, majd 9% és 12%), végül 2020-ban már 15%-kal csökkent a CCI gazdasági társaságok száma (2. ábra).

Megvizsgáltuk, hogy 2020 évben a szigetközi településeken regisztrált gazdasági társaságok mely fő tevékenységeket folytatták. Azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált települések 28,6%-án  egyetlen gazdasági társaság sem végez kulturális és kreatív iparághoz fűződő tevekénységet (Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszentpál, Gönyű, Károlyháza, Kisbodak, Lipót és Rajka). Csupán egyetlen egy kulturális és kreatív iparághoz kapcsolódó Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) tevékenységet folytatnak gazdasági társaságok Abda, Dunasziget, Feketeerdő, Győrladamér, Halászi, Hegyeshalom, Kisbajcs, Kunsziget, Levél, Máriakálnok, Mosonudvar, Nagybajcs, Püski és Vének településeken, kettőt Ásványráró, Dunaszeg, Hédervár és Mecsér településeken, hármat Kimlén, négyet Öttevény és Vámosszabadi, illetve öt TEÁOR tevékenységet Győrújfalu és Győrzámoly településeken. A térség két regionális központjában mutatnak nagyobb eltérést a kulturális és kreatív iparágakhoz tartozó gazdasági társaságok tevékenységük szempontjából, hiszen Mosonmagyaróváron tizenhárom, illetve Győrben húsz különböző TEÁOR tevékenység is fellelhető 2020-ban.

A vizsgált CCI szektorhoz szűken értelmezett TEÁOR tevékenységek közül 20 különböző főtevékenységet folytatnak a Szigetközben a különböző gazdasági társaságok. Ugyanakkor ezek a tevékenységek településenként elérő mértékben jelennek meg (3. ábra).

Összességében a szigetközi településeken a CCI szektorban tevékeny gazdasági társaságok esetében megállapítottuk, hogy a 2015–2020 közötti időszakban a számuk folyamatosan csökkent, 2020-ban már csak 42000 gazdasági társaság működött. E társaságok területi megoszlása a főtevékenységük tekintetében csak a két regionális központban: Győrben (20 TEÁOR) és Mosonmagyaróváron (13 TEÁOR) diverzifikált. Illetve Győr esetében a szuburbanizáció egyik hatása, hogy a kreatív erő erősebben megjelenik a város szuburbán területein, mint például Győrújfalun és Győrzámolyon (5 TEÁOR), Öttevényben és Vámosszabadiban (4 TEÁOR) különböző CCI szektorhoz kapcsolódó tevékenység is jelen van.

A CCI szektorhoz szűken értelemezett 36 TEÁOR tevékenység közül mindösszesen 20 található meg a szigetközi településeken, 16 viszont egyáltalán nem. E tevékenységek közül a gazdasági társaságok egyharmada valamilyen piaci szolgáltatást kínál, egynegyedük pedig média- és kiadványozás, illetve valamilyen művészeti tevékenységgel foglalkozik. Mindösszesen hatoda sorolható a tudományos kutatás és fejlesztés körébe. A pénzügyi adatok tekintetében megvizsgálva a 2015–2020 időszakban rendelkezésre álló adózott eredményeket, arra a következtetésre jutottunk, hogy kiemelkedően magas eredményt csak egy tevékenység ért el: az egyéb szoftverkiadás.

A térségben a 20 milliárd Ft adózott eredményt meghaladó tevékenységek közé tartoznak: a reklámügyi tevékenység, a film, videó és televízióprogram-készítés, illetve 2015-ben majdnem elérte az egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés. A 10 milliárd Ft adózott eredményt elért tevékenységek: az építészmérnöki tevékenység, a médiareklám, a film-, videó és televízióműsorgyártás, a televízióműsor összeállítása és szolgáltatása és az egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés.

A kulturális és kreatív iparban tevékeny vállalkozók száma évről évre nő. 2015-tól kezdődően évről évre legalább 14,5%-kal nőtt az egyéni vállalkozók száma a CCI szektorban a Szigetköz területén, míg 2020-ban már több mint kétszerese (211%) volt a CCI szektorban az egyéni vállalkozók száma a 2015 évihez képest (4. ábra).

Összességében a statisztikai elemzések alapján a vizsgált időszakban a kulturális és kreatív iparban tevékeny gazdasági társaságoknál beazonosított tendenciával ellentétben az egyéni vállalkozók szerepe folyamatosan nőtt, amelynek okaként azt feltételezzük, hogy a változás a 2012-ben meghirdetett, majd 2013. január 1-jével életbe lépő KATA (Kisvállalkozás Tételes Adójának Alanya (2012. évi CXLVII. törvény) adózási rendszerből következhet, amelyet a társas vállalkozások számának folyamatos csökkenése is alátámasztott.

A kreatív és kulturális ipar láthatósága és hiányosságai

A térségben a kreatív és kulturális ipar erőteljesen kétpólusú; szinte Győrre és Mosonmagyaróvárra korlátozódik, ami a kvalitatív kutatás alanyainak felkutatásakor is érzékelhető volt. A kutatás során folytatott mélyinterjúk eredményeként a kulturális és kreatív iparhoz és a kreatív osztályhoz kapcsolódóan négy fő problémakört azonosítottunk, amelyeket az 5. ábra mutat be.

Összegfoglalás

A kutatás eredményeképpen a természeti kincsekben gazdag Szigetközben a kulturális és kreatív ipar fejlesztéséhez elengedhetetlen a kreatív osztály térségbe vonzása, ehhez pedig számos feltételnek teljesülnie kell.

A kutatás alapján a következő ajánlások fogalmazhatók meg:

• A táj természeti vonzereje mellett fontos az anyagilag, szellemileg és erkölcsileg is megbecsült munka, illetve a megfelelő szolgáltatási és lakhatási körülmények.
• A térségben több esetben érezhetők a betelepülők és a tősgyökeres lakosok között feszülő ellentétek, illetve jellemző, hogy a települések önállóan szeretnének boldogulni a saját koncepciójuk mentén. Az együttműködéseket nehezítik a személyes és érdekellentétek az egyes szereplők között. Ezek megoldására minden szereplő bevonásával megvalósuló komplex fejlesztési tervekre van szükség. Ha az ezen problémák megoldására való törekvés pozitív irányt vesz, vagy elindul egy központi fejlesztés, az már önmagában is pozitívan hathat a kreatív osztály be- és visszatelepülésére, így a kulturális és kreatív ipar megerősödésére.
• A kreatív és kulturális ipar keresleti és kínálati oldalának közelebb hozásához szükséges lenne a kommunikációs csatornák élénkítése a szereplők között, valamint szükség lenne egy erős „Szigetköz brandre”, vagy legalább a szó jelentéssel való felruházására, hogy ne pusztán a Duna holtágait és ártereit jelentse a szélesebb közönség számára.
• A megfelelő kommunikáció és a kapcsolati hálók kialakítása után, szoros együttműködéseket kialakítva szükségessé válik a kulturális és kreatív ipar működési kérdéseinek az átgondolása, megoldása.

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány teljes szövege megjelent a Tér és Társadalom c. folyóiratban: Kézai, P.K., Gombos, Sz. & Jakobi, Á. (2023). Kulturális és kreatív ipar a Szigetközben. Tér és Társadalom, 37(2), 134-159.

A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében az „Insula Magna” Fenntartható Fejlesztési Program keretében valósult meg. A szerzők köszönetet mondanak a Dun & Bradstreet Hungary Kft.-nek az önzetlen adatszolgáltatásért.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images