
Az elektromos járműipari átállás nemcsak európai szinten jelent kihívást, komoly próbatétel a V4 országokban, így hazánkban is. A kelet-ázsiai elektromos jármű- és akkumulátorgyártók a gyártási folyamatok és a technológiai szakértelem terén is megelőzték európai versenytársaikat, mely az értékláncok átalakulásán keresztül a V4-ek ipari szerkezetére, a régóta fennálló üzleti modellekre is hatással van. Az e folyamatokkal párhuzamosan jelen lévő geopolitikai feszültségek szállítási kockázatokat, míg a protekcionizmus erősödése vámokat és távlatilag további nem vámjellegű korlátozásokat eredményez, korlátozva, egyszersmind átalakítva az autóipar exportútjait.
A dél-koreai és japán autógyártók évek, sőt évtizedek óta jelen vannak a V4 országokban, így új beruházások helyett sokkal inkább a meglévő gyártósorok átalakítása, az elektromos vagy hibrid járművek gyártására való átállás a jellemző.
A kínai autógyártók ugyanakkor új szereplők, akik jelentős beruházásokat eszközöltek az elmúlt években, elsősorban Magyarországon (például a BYD 5 milliárd euró értékű beruházása) és Szlovákiában (például a Volvo/Geely 1,2 milliárd eurós beruházása).
Ami pedig az elektromos járművekhez kapcsolódó alkatrész- és akkumulátorgyártást illeti, Japán szerepe itt már elenyésző, miközben Kína és Dél-Korea kulcsszerepet játszik: a már megvalósult és bejelentett beruházások összege nagyságrendileg 14, illetve 12,5 milliárd eurót tesz ki.

Az elmúlt évek kelet-ázsiai autóipari beruházásainak többsége Magyarországra és Lengyelországra koncentrálódik, Szlovákiába egyelőre mérsékeltebb mennyiségű befektetés érkezett, miközben Csehországba szinte semmi.
Arányait tekintve pedig az akkumulátor- és akkumulátor-alkatrészgyártás viszi a prímet, főként a kínai és dél-koreai beruházások esetében, ahogy azt a kutatás keretében létrehozott interaktív térkép is szemlélteti.

A kutatás keretében folytatott vállalati interjúk alapján e befektetőket több tényező is motiválja, amikor Kelet-Közép-Európában választanak gyártási helyszínt. Ezek a teljesség igénye nélkül:
- a meglévő autóipari ellátási láncok és az EU-s klímacélok kihasználása,
- redundancia és tartalékkapacitás kiépítése,
- szállítási kockázatok csökkentése és beszállítói bázis diverzifikálása,
- a termelés folytonosságának biztosítása geopolitikai zavarok esetén,
- valamint a vámok kijátszása, elkerülése.
A befektetési környezet minősége és a V4-országok kormányai által kínált közvetlen és közvetett ösztönzők mellett ugyanakkor a kelet-ázsiai országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatok is érdemi szerepet játszanak a befektetések vonzásában vagy éppen taszításában:
- a magyar kormányzat és Peking közötti szoros politikai kapcsolatok, valamint a hazánkba érkező kínai elektromos járműipari beruházások kiemelt kezelése az előbbire,
- míg a cseh kormány Kínával szembeni szkeptikus hozzáállása és a kínai befektetések hiánya az utóbbira példa.
Ami a tanulmány megállapításai szerint ugyanakkor közös a V4-ekben, az az, hogy mind a négy kormányzat a zöldmezős beruházások vonzására és a kedvező üzleti környezet kialakítására helyezi a hangsúlyt, miközben mind a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kormányzati kiadások, mind pedig az oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre fordított beruházások alacsony szinten maradnak, ezzel is gátolva az értékláncokban való feljebb lépést.
A technológiaátadás jelenleg gyakorlatilag sehol nem része a kelet-ázsiai befektetési terveknek, holott épp ez az, ami igazán elősegíthetné a V4-es ipar modernizálását és növelhetné a gyártás hozzáadott értékét.
Ráadásul ez még összhangban is állna az Európai Bizottság stratégiai és innovációs menetrendjével, amelyet a Letta- és a Draghi-jelentés is megfogalmazott.
A technológiaátadás egyik lehetséges útja, ha a beruházó vállalatoknak juttatott V4-es kormányzati szubvenció (adócsökkentés, egyéb közvetlen és közvetett támogatás) előfeltételeként határozzák meg azt, akár közvetlenül, akár a helyi beszállítók és kutatóintézetek, egyetemek bevonásán keresztül. De ebbe az irányba hathat a közös vállalati forma is – amikor a külföldi, esetünkben kelet-ázsiai vállalat egy helyi, esetünkben pl. magyar vállalattal közösen hoz létre gyártóvállalatot –, amely a technológiamegosztáson túl olyan előnyöket is magában hordozhat, mint az építési költségek csökkentése, vagy a telepítés felgyorsítása, amelyek ugyancsak egybecsengenek az uniós elképzelésekkel.
Uniós szintű szabályozási intézkedések hiányában a fenti megoldások ugyanakkor csak akkor lehetnek sikeresek, ha a cseh, lengyel, magyar és szlovák ipari és technológiai fejlesztési stratégiák összhangban vannak, és működik közöttük bizonyos fokú koordináció. Hiába lenne ugyanis mind a négy országnak előnyös a technológiatranszfer, a K+F-együttműködés, vagy a hazai tartalomra vonatkozó előírás rögzítése, ha négyük közül akár csak egy ország is engedékenyebbnek bizonyul, akkor a kelet-ázsiai beruházók az olcsóbb és egyszerűbb kiskaput választhatják majd, ezáltal még tovább élesítve a befektetésekért folyó lefelé irányuló versenyhelyzetet.
A cikk a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott „Kelet-ázsiai elektromos járműgyártók a V4-országok elektromos járművekre való átállásában” című projekt részeként készült.
Szunomár Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Újabb nyersanyagot vághatnak földhöz Trump vámjai
Brazília belengette a gyártás beszüntetését.
Sokkoló adat: hét éven belül elfogy a nyugdíjas nők pénze?
A férfiak sokkal jobb helyzetben vannak.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.