A BYD lesz az új
KRTK blog

A BYD lesz az új "mi autónk"? – A kelet-ázsiai cégek ilyen kockázatokat és lehetőségeket hoznak a V4-ek autóiparába

Valóban jelentős szereplőkké váltak a kelet-ázsiai vállalatok a Visegrádi Négyek (V4) autóiparában, s ha igen, hol, milyen területen törnek előre, és milyen kockázatokkal jár, illetve milyen lehetőségeket hordoz magában mindez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy nemrégiben publikált tanulmány, melyet a Central European Institute of Asian Studies (CEIAS) által vezetett V4-es kutatócsoport jegyez.
krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az elektromos járműipari átállás nemcsak európai szinten jelent kihívást, komoly próbatétel a V4 országokban, így hazánkban is. A kelet-ázsiai elektromos jármű- és akkumulátorgyártók a gyártási folyamatok és a technológiai szakértelem terén is megelőzték európai versenytársaikat, mely az értékláncok átalakulásán keresztül a V4-ek ipari szerkezetére, a régóta fennálló üzleti modellekre is hatással van. Az e folyamatokkal párhuzamosan jelen lévő geopolitikai feszültségek szállítási kockázatokat, míg a protekcionizmus erősödése vámokat és távlatilag további nem vámjellegű korlátozásokat eredményez, korlátozva, egyszersmind átalakítva az autóipar exportútjait.

A dél-koreai és japán autógyártók évek, sőt évtizedek óta jelen vannak a V4 országokban, így új beruházások helyett sokkal inkább a meglévő gyártósorok átalakítása, az elektromos vagy hibrid járművek gyártására való átállás a jellemző.

A kínai autógyártók ugyanakkor új szereplők, akik jelentős beruházásokat eszközöltek az elmúlt években, elsősorban Magyarországon (például a BYD 5 milliárd euró értékű beruházása) és Szlovákiában (például a Volvo/Geely 1,2 milliárd eurós beruházása).

Ami pedig az elektromos járművekhez kapcsolódó alkatrész- és akkumulátorgyártást illeti, Japán szerepe itt már elenyésző, miközben Kína és Dél-Korea kulcsszerepet játszik: a már megvalósult és bejelentett beruházások összege nagyságrendileg 14, illetve 12,5 milliárd eurót tesz ki.

Az elmúlt évek kelet-ázsiai autóipari beruházásainak többsége Magyarországra és Lengyelországra koncentrálódik, Szlovákiába egyelőre mérsékeltebb mennyiségű befektetés érkezett, miközben Csehországba szinte semmi.

Arányait tekintve pedig az akkumulátor- és akkumulátor-alkatrészgyártás viszi a prímet, főként a kínai és dél-koreai beruházások esetében, ahogy azt a kutatás keretében létrehozott interaktív térkép is szemlélteti.

A kutatás keretében folytatott vállalati interjúk alapján e befektetőket több tényező is motiválja, amikor Kelet-Közép-Európában választanak gyártási helyszínt. Ezek a teljesség igénye nélkül:

  • a meglévő autóipari ellátási láncok és az EU-s klímacélok kihasználása,
  • redundancia és tartalékkapacitás kiépítése,
  • szállítási kockázatok csökkentése és beszállítói bázis diverzifikálása,
  • a termelés folytonosságának biztosítása geopolitikai zavarok esetén,
  • valamint a vámok kijátszása, elkerülése.

A befektetési környezet minősége és a V4-országok kormányai által kínált közvetlen és közvetett ösztönzők mellett ugyanakkor a kelet-ázsiai országokkal fennálló kétoldalú kapcsolatok is érdemi szerepet játszanak a befektetések vonzásában vagy éppen taszításában:

Ami a tanulmány megállapításai szerint ugyanakkor közös a V4-ekben, az az, hogy mind a négy kormányzat a zöldmezős beruházások vonzására és a kedvező üzleti környezet kialakítására helyezi a hangsúlyt, miközben mind a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kormányzati kiadások, mind pedig az oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre fordított beruházások alacsony szinten maradnak, ezzel is gátolva az értékláncokban való feljebb lépést.

A technológiaátadás jelenleg gyakorlatilag sehol nem része a kelet-ázsiai befektetési terveknek, holott épp ez az, ami igazán elősegíthetné a V4-es ipar modernizálását és növelhetné a gyártás hozzáadott értékét.

Ráadásul ez még összhangban is állna az Európai Bizottság stratégiai és innovációs menetrendjével, amelyet a Letta- és a Draghi-jelentés is megfogalmazott.

A technológiaátadás egyik lehetséges útja, ha a beruházó vállalatoknak juttatott V4-es kormányzati szubvenció (adócsökkentés, egyéb közvetlen és közvetett támogatás) előfeltételeként határozzák meg azt, akár közvetlenül, akár a helyi beszállítók és kutatóintézetek, egyetemek bevonásán keresztül. De ebbe az irányba hathat a közös vállalati forma is – amikor a külföldi, esetünkben kelet-ázsiai vállalat egy helyi, esetünkben pl. magyar vállalattal közösen hoz létre gyártóvállalatot –, amely a technológiamegosztáson túl olyan előnyöket is magában hordozhat, mint az építési költségek csökkentése, vagy a telepítés felgyorsítása, amelyek ugyancsak egybecsengenek az uniós elképzelésekkel.

Uniós szintű szabályozási intézkedések hiányában a fenti megoldások ugyanakkor csak akkor lehetnek sikeresek, ha a cseh, lengyel, magyar és szlovák ipari és technológiai fejlesztési stratégiák összhangban vannak, és működik közöttük bizonyos fokú koordináció. Hiába lenne ugyanis mind a négy országnak előnyös a technológiatranszfer, a K+F-együttműködés, vagy a hazai tartalomra vonatkozó előírás rögzítése, ha négyük közül akár csak egy ország is engedékenyebbnek bizonyul, akkor a kelet-ázsiai beruházók az olcsóbb és egyszerűbb kiskaput választhatják majd, ezáltal még tovább élesítve a befektetésekért folyó lefelé irányuló versenyhelyzetet.

A cikk a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott „Kelet-ázsiai elektromos járműgyártók a V4-országok elektromos járművekre való átállásában” című projekt részeként készült.

Szunomár Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem docense és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

KIVA 2025 - Mi változott?

A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta

Portfolio Banking Technology 2025

Portfolio Banking Technology 2025

2025. november 4.

Portfolio Property Awards 2025

2025. november 5.

Portfolio Professional Investment Day 2025

2025. november 5.

Portfolio Future of Construction 2025

2025. november 11.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod

Ez is érdekelhet