Pleschinger Gyula: együttműködési megállapodás született Veszprémmel

Ritkán tudunk Közgazdász-vándorgyűlést szervezni a Dunántúlon, Veszprémben már egyszer volt egy, a hatodik alkalommal 1968-ban, amikor a második ötéves terv értékeléséről volt szó – mondta el beszédében Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, aki azt is elmondta, hogy együttműködésre lépnek a Pannon Egyetemmel a gazdasági képzések erősítésére.

gyűlés fő témája az 1968. január elsején bevezetett új gazdaságpolitika volt. Veszprém mostani rendezvénye így lehetőséget adott arra, hogy visszatekintsenek az akkori reformokra és azok tanulságaira. Pleschinger szerint a résztvevők arról beszéltek, hogyan lehet a mai, fiatal piacgazdaságot érintő szabályokat úgy kombinálni, hogy azok világosabbak, hatékonyabbak legyenek, és jobban illeszkedjenek a jelenlegi körülményekhez.

Hozzátette, hogy a viták során előkerültek olyan aktuális gazdaságpolitikai eszközök, mint az árstop, a kamatstop, az állami szabályozások és a különleges adóintézkedések. A résztvevők azt vizsgálták, miként lehet ezeket rendszerszinten kezelni, illetve milyen feltételek mellett illeszthetők a piacgazdaság logikájába. Pleschinger úgy fogalmazott, hogy a beszélgetések jól mutatták: bár a helyzet folyamatosan változik, valójában nincs teljesen új a nap alatt, hiszen sok kérdés már évtizedekkel ezelőtt is napirenden volt.

Felidézte, hogy az 1968-as gyűlésen elhangzottak közül több gondolat ma is aktuális. Akkor a résztvevők arról beszéltek, hogy a piac szerepét erősíteni kell, a gazdasági verseny kibontakoztatása és a mechanizmusok jobb működése érdekében. Fontosnak tartották a vállalatok önállóságát, a döntéshozatali szabadságot és a felelős gazdálkodást, valamint azt, hogy ezek egyensúlyt teremtsenek a társadalmi jövedelem és a fogyasztás között.

Pleschinger megemlítette, hogy az akkori gyűlés egyik résztvevője, aki az ötvenes években újjáélesztette a Közgazdasági Társaságok Együttműködési Társaságát, később úgy emlékezett vissza, hogy az 1968-as találkozón elsősorban a vállalati önállóság és a verseny szerepét, valamint a gazdálkodási és értékesítési szabadság határait elemezték. A vitákban hangsúlyt kaptak azok a tényezők is, amelyek a vállalati és társadalmi struktúrák megerősítéséhez járultak hozzá.