Mit tanít nekünk a Vadnyugat kora az AI bevezetéséről a bankokban?

Ezzel a címmel tartott előadást Ács Dávid (Regional Vice President, FlowX.ai), aki három fő témát érintett: 1. Különbséget kell tenni az AI fő típusai (hagyományos, generatív és agentic) között – utóbbi már tervez, dönt, és cselekszik is az ember helyett. 2. A bankok épp az agentic AI bevezetésénél ütköznek a legtöbb problémába, amely üzletileg épp a legígéretesebb lenne, az agentic AI use case-ek aránya azonban nagyon alacsony. Egy 173 AI use case-t feltérképező felmérés arra jutott, hogy e projektek kevesebb mint egyharmada produkált eredményeket, ezek ugyanis jellemzően nem jutnak túl a pilot fázison. 3. Hová érdemes fókuszálni az erőforrásokat? A Word Economic Forum tanulmánya alapján 2023-ban 35 milliárd dollárt tartott a pénzügyi szektor az AI-ra, ez 2027-re 97 milliárd dollárra nőhet, a nagy kérdés az, hogy ez milyen arányban hasznosul üzletileg hasznos befektetésekben.

A Vadnyugat korában a távíró, a mail service, a rendezőpályaudvar, a régiók összekötése és a standard time bevezetése

nagy gazdasági fejlődést idézett elő, mindegyiknek megvan a maga analóg megfelelője az AI alkalmazásában. Öt tanulságként fogalmazta meg Ács Dávid a következőket AI-bevezetésre vonatkozóan: 1.  Az agentic AI önmagában nem elég, támogató infrastruktúrára van szükség. 2. Az AI-infrastruktúrára legalább akkora szükség van, mint magára az AI-megoldásra. 3. Lényeges a bankspecifikus szakértelem és a választott partnernél. 4. Elengedhetetlen az integrációs képesség 5. Azonnali ROI-ra van szükség, vagyis már a kezdetben mérni kell az üzleti eredményeket.