A megállapodás háttere

A kormány egy nagyon nehéz dilemmával küszködik a háború kezdete óta, ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket - kezdte felvezetését a kormányfő. Európa egy háborús helyzet felé menetel, egyre durvább ez a háborús retorika - mondta. Háborús gazdaság, 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjuk a háborút - idézte a hétköznapi politikai állításokat a kormányfő.

Ennek van hatása a gazdaságpolitikára, mert a gazdaságpolitika inkább a holnapról szól, a terv adja az alapján - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a brüsszeli terv egy háborús gazdaság felépítése. Ennek része Ukrajna EU-s tagsága, az ukrán hadsereg felépítését, az EU költségvetésének megváltoztatása Ukrajna javára - sorolta a pénzügyi következményeket.

A kérdés, hogy Magyarország hogyan reagáljon erre a helyzetre - vezette tovább.

A kormány ezt nem fogadja el, és ebben az esetben a kérdés: lehetséges-e a háborús gazdaságpolitikából kimaradni - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hiába hozol egy döntést, az események folyton változnak, ezért folyton revízió alá kell venni ezt a hozzáállást - mondta.

Nagy Mártonnal eldöntötték, hogy egy nemzeti gazdaságpolitikát építenek, és ezt újra meg újra az asztalra kell tenni, hogy érvényes-e még a megállapításunk.

Hosszan konzultáltunk a nemzetgazdasági miniszterrel és arra jutottunk, hogy lehetséges folytatni ezt a gazdaságpolitikát

- árulta el.

A háború hatása alól viszont nem tudjuk magunkat kihúzni - ismerte el.