Itt a 14. havi nyugdíj törvényjavaslata, van benne egy furcsa meglepetés is!

2026-tól a nyugdíjasok minden évben – a tizenharmadik havi nyugdíjon felül – tizennegyedik havi nyugdíjban részesülnek – írja a Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslat indoklása. A dokumentumból az is kiderül, hogy a kormány eddigi kommunikációjának megfelelően a juttatás bevezetése fokozatosan történik majd.

A szövegben azonban egy váratlan rész is szerepel:

A tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát

– írja az indoklás. Az első, 2026 februárjában érkező részlet 25%-os mértéke nem meglepő, ez teljes mértékben megfelel az eddig bejelentett információknak.

A 2030-ig, azaz öt év alatt történő bevezetés viszont annak fényében különös, hogy

a 2020-ban bejelentett 13. havi nyugdíj fokozatos beépítésére négy évet szánt a kormány:

• 2021-ben negyed havi,
• 2022-ben fél havi,
• 2023-ban háromnegyed havi,
• 2024-től pedig teljes havi összegben érkezett volna a pluszjuttatás az eredeti terv szerint.

Más kérdés, hogy ettől az ütemezéstől végül eltért a kormány a nyugdíjasok javára, és már 2022-től kezdődően minden évben teljes 13. havi juttatás érkezett.

A 2020-as tervekből kiindulva logikusan arra lehetett számítani, hogy hasonló ütemezéssel épülhet be a 14. havi juttatás is, azaz például 2026-ban negyed havi, 2027-ben fél havi, 2028-ban háromnegyed havi, és már 2029-ben teljes 14. havi nyugdíj érkezhet.

A mostani törvényjavaslat azonban hosszabb határidőt jelöl meg, és 2029 helyett 2030-ra teszi azt a végső időpontot, ameddig teljes egészében be kell építeni a 14. havi juttatást.

Négy év helyett tehát elvileg öt év áll majd a kormány rendelkezésére,

holott korábban arról szólt a kormányzati kommunikáció, hogy reálisan 2-4 év alatt lehet majd bevezetni a juttatást, Orbán Viktor múlt heti videójából pedig arra lehetett következtetni, hogy évente plusz "egy heti" juttatás kerülhet be a rendszerbe, ez szintén négy év alatti, azaz 2029-ig megvalósuló bevezetést valószínűsített.

Mind a 13. havi juttatás bevezetésekor, mind a 14. havi juttatás koncepciójának felmerülésekor "heti" részletekben történő beépítésről szóltak a hírek, de ez a valóságban a havi nyugdíj negyedrészeit jelölte, azaz 2020-ban a kormány úgy tervezte, hogy 2021-ben 25%-a, 2022-ben 50%-a, 2023-ban 75%-a, végül 2024-től 100%-a érkezne pluszban a havi juttatásnak.

Semjén Zsolt törvényjavaslatából az is kiderül, hogy mind az öregségi nyugdíjasok, mind az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülők megkapják majd a 14. havi juttatást, de csak abban az esetben, ha már a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára részesültek az adott ellátásban.

A Portfolio számításai szerint 2025 novemberében 250 ezer forintra emelkedett az átlagnyugdíj, a januárban várható 3,6%-os nyugdíjemelésnek köszönhetően pedig jövő évtől 259 ezer forintra nőhet az átlagos érték. Ez alapján februárban a 13. havi nyugdíjjal (átlagosan 259 ezer forint), valamint a 14. havi nyugdíj első negyedrészével (átlagosan 65 ezer forint) együtt átlagosan 583 ezer forintot kaphatnak kézhez a nyugdíjasok.

A magyar nyugdíjkiadások uniós viszonylatban is relatíve alacsonynak tekinthetők: a legfrissebb, 2024-es adatok szerint Magyarország a GDP 7,6%-át költötte öregségi nyugdíjakra, míg az Európai Unió átlagos értéke 11,3% volt.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert