Adómentes juttatási elem részletei - Ön is tudja már? (x)

A munkáltatóknak 2014. január 1. előtt is volt lehetőségük adómentesen támogatni munkavállalójuk építkezését, lakásszerzését, illetve a már meglévő lakásának bővítését kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású hitel, valamint vissza nem térítendő támogatás formájában.

A szabályozás 2014. január 1-jétől megváltozott, az adható juttatások köre kibővült és ennek keretében a vissza nem térítendő támogatás már közvetlenül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a legújabb évközi módosítás alapján a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez is nyújtható.

A juttatás összegbeli határa a vételár, a teljes építési költség, vagy a korszerűsítés költségének 30 százaléka, de legfeljebb 5 millió forint (5 évre vonatkozóan), feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). Például egy öttagú, három gyermekes család esetében a szobaszám maximum 5 szoba; ettől nagyobb ingatlan esetén az adómentesség nem jár. Ez jelentős könnyítés, hiszen korábban a szobaszámot és egyúttal a lakás építési költségét is figyelembe kellett venni a méltányolható lakásigény vizsgálatakor (az építési költségek jogszabályban meghatározott értéke ugyanakkor a piaci változásokat sajnos nem követte).

A témával kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdés természetesen az, hogy miért is előnyös mindez a munkáltatók, és a munkavállalók számára, és milyen adórizikók és adminisztráció van a konstrukcióban?

A támogatás alapvetően adómentesen nyújtható. Fontos szabályozási elem azonban, hogy a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezzen az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal. A rendelet tervezete jelenleg az NGM honlapján elérhető, és a részletszabályokban például az is megtalálható, hogy elsődlegesen a munkáltató kötelessége az adómentesség feltételeinek vizsgálata.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a nevezett igazolásokkal a munkáltató nem rendelkezik, az adómentesség feltétele nem teljesül. A nyújtott támogatás 20%-kal megnövelt összeget a juttatásban részesülő munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni. A munkabérnek minősülő összeg megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év májusa, lakás építéséhez, építtetéséhez, bővítéséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év májusa.

Tekintettel arra, hogy a munkavállalók nem elhanyagolható része rendelkezik már korábban megkötött lakáscélú hitellel (az új rendelkezés a forintalapú hitelek mellett nem zárja ki a munkáltatói támogatás devizakölcsönök törlesztéséhez való felhasználását), így a fent leírtak, az adminisztráció ellenére is, a munkáltatók széles körében találhatnak kedvező fogadtatásra.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• adó,
• prémium