Tanúsított adatok és tények (x)

Aki a gazdasági életben részt vesz, ingatlant vásárol vagy bérbead, esetleg kölcsönt vesz fel vagy nyújt, az előbb-utóbb találkozni fog a közjegyzői okirat előnyeivel.

Mi is pontosan a közjegyzői okirat?

Közjegyzői okirat két fajtája az ügyleti okirat, és ténytanúsító okirat. Mindkét okirat teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Azaz egy peres eljárásban bizonyítani annak a félnek kell, aki a közjegyzői okiratban foglaltakkal szemben állít valamit.

Például egy honlap tartalmának tanúsítását követően, hiába törli azt a szolgáltató, vagy egy sms tartalmát hiába törli a felhasználó, ha egy közjegyzői okirat tanúsítja annak létezését, egy esetleges bírósági eljárásban azt kellene bizonyítani, hogy a jogsértő tartalom sohasem került közlésre. De közjegyző hitelesítheti egy okirat másolatát, a fél aláírását, tanúsíthatja nyilatkozat vagy értesítés közlését, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat, hiteles tulajdoni lapot, vagy cégkivonatot, cégmásolatot adhat ki, amely teljesen egyenértékű az illetékes hatóság (Földhivatal, Cégbíróság) által kiadottéval.

Sőt, a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző nemcsak közjegyzői okiratokat készíthet az adott nyelven, hanem a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

Miért hasznos a közjegyzői okirat a mindennapi jogügyletekben?

A közjegyző által készített ügyleti okirathoz fűződő másik fontos joghatás a közvetlen végrehajthatóság, vagyis az a "többletet" jelentő sajátosság, hogy az per nélkül, végrehajtás lefolytatására alkalmas, mintegy pótolva a bíróság jogerős ítéletét. Azaz, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt - a teljesítési feltétel vagy időpont bekövetkezett - a közjegyző végrehajtást rendel el az erre irányuló kérelem alapján.
A végrehajtás elrendelésének a feltétele, hogy a közjegyzői okirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek (pl. felmondásnak, felszólításnak) vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

Például, ha a vevő a vételárat határidőre nem fizeti meg az eladó részére, a végrehajtó azt beszedi. Vagy épp fordítva, ha az eladó nem adja határidőre birtokba az eladott ingatlant, a végrehajtó kényszer útján kiköltözteti és a vevőt birtokba helyezi. Vagy, ha az adós a kölcsönt nem fizeti vissza, akkor a tartozást a végrehajtó beszedi, az adós ingóságait és ingatlanjait elárverezi, de fordítva is igaz, ha a hitelező határidőre önként nem nyújtja a kölcsönt, a végrehajtó azt kényszer útján adja oda a kölcsön felvevőjének.
Azaz nemteljesítés esetén a feleknek, ahhoz, hogy jogos igényükhöz jussanak, nem kell egy hosszú bírósági procedúrát lefolytatniuk, hanem azonnal ki tudják kényszeríteni a másik fél által önként nem teljesített kötelezettséget, megspórolva a peres eljárás akár több millió forintra rúgó perköltségét, nem is beszélve a pereskedéssel járó évekről.

Mindezek alapján a közjegyzői okirat jelentősége és hasznossága nem más, minthogy a maga eszközeivel szolgálja az igazságszolgáltatás tehermentesítését, a konfliktuscsökkentést és a gazdasági élet biztonságát és ezáltal a közjegyző közhatalmi funkciója is realizálódik.

(x)

• Címkék:
• prémium