Így csökkenthető akár 70%-kal egy épület energiafogyasztása

Az Európai Unióban a teljes energiafelhasználás 40%-a és a földgázfelhasználás 50%-a kapcsolódik épületekhez. Ezen belül a lakóépületek messze túlsúlyban vannak, az állomány viszont elaprózott, amely nehezíti a központi energetikai intézkedéseket. Az ipari ingatlanok, irodák, szállodák, logisztikai központok, kereskedelmi ingatlanok azonban már sokkal koncentráltabban közelíthetők meg, ráadásul jellemzően a tulajdonosi kör is jóval szűkebb.

Az energiahatékonyság növelése nemcsak környezetvédelmi és ESG szempontból fontos, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet a vállalatok számára.

Ezen felül az EKR rendszerben az auditált HEM-eket értékesíthetik, ezzel is csökkentve a beruházások megtérülési idejét. Előbbi sem mellékes: különösen igaz ez a nagy, komplex épületek esetében, amelyek energiafogyasztása akár egy kisebb település fogyasztásával is vetekedhet.

Pál Péter, a Re-Energy Kft. ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt 15 évben elért eredményeik igen jelentősek: gáz és távhő esetében 40-85% közötti, míg áramfogyasztás tekintetében 10-40% közötti megtakarítást értek el legnagyobb projektjeik esetében. Ezek az értékek különösen figyelemreméltók, ha figyelembe vesszük, hogy olyan több tízezer négyzetméteres épületekről van szó, mint irodaházak, bevásárlóközpontok, hipermarketek vagy gyártóépületek.

Az épületek energiahatékonyságának megértéséhez érdemes egyszerű megközelítést alkalmazni, hogy a mérnök végzettséggel nem rendelkező vállalatvezetők is képet kaphassanak arról, mennyire hatékony az adott ingatlan.

Honnan tudom, hogy energiahatékony egy épület?

Minden épület bizonyos igények szerint épül, amelyeket jellemzően mindig sokan használnak. Ezeket az épületeket nem egy tervező, hanem egy komplett tervezőgárda alkotja meg, akiknek együtt kellene működniük a hatékony energiafelhasználás megteremtése érdekében. A kivitelezés során még több ember együttműködésére volna szükség, akik számára két fő szempont létezik:

a költségkeret és a határidő.

Az üzemeltetés pedig egy újabb szakterület, amely az épület működtetéséért felel. Minden szakterületnek megvan a saját erőssége és gyengesége, rengeteg embernek kell együttműködnie a jó végeredmény érdekében, azonban a tapasztalatok szerint nincsen meg a megfelelő kohézió.

Egy épület minőségét alapvetően az határozza meg, hogy a használók általános megelégedését kevés, elfogadható mennyiségű vagy sok energiából tudja-e elérni. Hogyan lehet meghatározni, hogy egy épület energiafogyasztása sok, kevés vagy elfogadható? Erre jó megoldás az energetikai tanúsítvány, amellyel minden épületnek rendelkeznie kell. A feltételezés az, hogy a tényleges fogyasztás és az energetikai tanúsítványban foglaltak korrelálnak egymással.

A valóság azonban kiábrándító,

Pál Péter tapasztalata szerint, a valós fogyasztás általában háromszor-négyszer akkora, mint a papíron szereplő elméleti minimum.

De miből adódhat ez, és hogyan lehet csökkenteni az energiafelhasználást?

Pál Péter három fő pontot emelt ki: érdemes összevetni az épület fogyasztását az energetikai tanúsítvánnyal; meg kell vizsgálni, milyen műszaki tervezési és üzemeltetési paraméterek mentén lehet a legjobb eredményt elérni; a hatékonyság kulcsa az egyes szereplők összehangolása.

Például egy irodaházban kialakított magánkórház esetében, ahol a műtőnek nyáron szárításra, tehát fűtési energiára van szüksége, miközben az épület többi része a légkondicionálók miatt rengeteg ingyen fűtési energiával rendelkezik. Ha a rendszereket nem úgy építik meg, hogy az energiaigényt és az energiaforrást összehangolják, akkor az az

ingyen energia elpazarlását és felesleges energiavásárlást eredményez.

Egy 5 évnél fiatalabb, 18 000 négyzetméteres irodaház, ahol 70%-kal csökkentették a távhő felhasználását és 13,4%-kal az áramfogyasztást a közös területeken, miközben a bérlők szerint még jobb is lett az épület. Egy másik példa az Atrinova irodaház, ahol szintén jelentős megtakarítást értek el.

A projektek gyorsan, 1-3 év alatt megtérültek.

Miért nem csinálja mindenki ezt?

A szakértő szerint az egyik legnagyobb nehézség, hogy az ingatlantulajdonosok nehezen szerződnek ilyen energiahatékonysági projektekre, mert gyakran nem ők a haszonélvezők. Hiába térül meg a beruházás két év alatt, ha az ingatlantulajdonos fizeti ki, de a bérlő realizálja annak az eredményét. Ezért általában csak akkor kerül sor ilyen projektekre, amikor a bérlők vagy az épülethasználók már kikényszerítik az ESG vagy belső vállalati elvárások alapján a fogyasztáscsökkentést.

A cikk megjelenését a Re-Energy Kft. támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ