Agrárcégek: a pénzügyekben is kell a "precíziós gazdálkodás" (x)

Milyen speciális finanszírozási igényei vannak az agráriumban tevékenykedő vállalkozásoknak?

Több szempontból is szezonálisnak tekinthető ez a szektor, ami a finanszírozási igényekre is kihat. A ciklikusság köthető egy részről az időjáráshoz, hiszen például a szántóföldi növénytermesztés esetében egész évben szó szerint a földbe fektetünk, hogy aztán év végén két időszakban, mindössze néhány nap alatt learassunk ennek eredményét. Másrészről az Európai Uniós támogatások kifizetése is hullámokban történik, ami szintén jelentősen befolyásolja a szektorban tevékenykedő vállalkozások likviditását. Erre a szezonalitásra a finanszírozó bankoknak pedig mindenképpen tekintettel kell lenniük. Az agráriumot évek átlagában érdemes nézni: az általunk felállított úgynevezett "5/3-as szabály" azt írja le, hogy a mezőgazdaságban általában öt évből három jó, kettő viszont kevésbé. Az első és legfontosabb tehát az a finanszírozók számára, hogy felismerjék és elfogadják az agrárium erősen ciklikus, szezonális voltát. Ez esetünkben többek közt azt is jelenti, hogy az ebben a szektorban tevékenykedő ügyfeleinket speciális termékportfólióval látjuk el, illetve felhívjuk a figyelmüket a rugalmas törlesztés lehetőségére. Annak érdekében pedig, hogy még jobban megismerjük az agrárium területén tevékenykedő vállalkozásokat, speciálisan képezzük az agrárfinanszírozással foglalkozó kollégáinkat. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezt a teljes hitelezési folyamaton végigvittük. Ennek megfelelően az elemzőinktől kezdve a kockázatkezelőkön át a kapcsolattartóig a folyamatban érintett minden kollégánk szakszerűen tudja értelmezni a felmerülő igényeket, és így optimális megoldással is tudnak szolgálni rájuk.

Milyen pénzügyi termékek, konstrukciók a legkeresettebbek az agráriumban?

Azt tapasztaljuk, hogy az agrárügyfelek rendkívül nyitottak és igen változatos pénzügyi termékeket vesznek igénybe, ami természetszerűleg adódik az ágazat sajátosságaiból - sok eszközzel lehet finanszírozni. Így az ügyfelek bankunktól igényelt konstrukciói között éppúgy megtalálható a folyószámlahitel, a forgóeszközhitel, a beruházási kölcsön, a földhitel, mint az agrártámogatásokat megelőlegező kölcsön, a lízing, a faktoring vagy a treasury szolgáltatások. A lízing a mezőgazdasági erő- és munkagépek finanszírozásának közkedvelt formája, míg a treasury szolgáltatásokat például jellemzően a túlnyomórészt exportra dolgozó, így jelentős devizabevétellel bíró KKV ügyfeleink veszik igénybe.

Az agráriumban a KKV-kon és a nagyvállalatokon kívül jelentős számban találhatók meg a családi mikrovállalkozások, őstermelők. Miben különbözik ez a kör a KKV-któl agrárfinanszírozás tekintetében?

A mikrovállalkozói, őstermelői kör jellegénél fogva nehezebben finanszírozható, mint a fő ügyfélkörünknek számító KKV-k, ugyanakkor számukra is partnerek kívánunk lenni. Ezen motivációnkból kiindulva az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) közösen kidolgoztunk egy olyan módszert, amelynek segítségével erre az ügyfélkörre vonatkozóan egy a naturáliákon alapuló vizsgálattal - tehát például a birtokméretet és a vetésszerkezetet figyelembe véve - képesek vagyunk megbecsülni az ügyfél pénzügyi lehetőségeit. Ez olyan nóvum jelenleg, amelyet más pénzintézetek még nem igen használnak Magyarországon, és aminek köszönhetően ez az ügyfélkör is hozzáférhet a banki finanszírozáshoz.

Milyen egyéb újításai, illetve folyamatban lévő fejlesztései vannak az Erste Banknak az agrárfinanszírozással kapcsolatban?

Folyamatos célként lebeg előttünk, hogy professzionális, szakmai ügyfélkapcsolatot alakítsunk ki az agráriumban tevékenykedő ügyfeleinkkel, igazodva a változó és néha igen összetett igényeikhez. Fontosnak tartjuk, hogy az agrárhitelezésben már felhalmozott tapasztalatokat egyfajta agrár-tudásbázisként tovább hasznosítsuk, bővítsük, és az ügyféligényekhez igazítsuk. Ennek elérése érdekében tavaly májusban létrehoztuk az Erste Bankon belül az Agrárkompetencia Központot. Az említetteken túl a központ egyik kiemelt feladata közé tartozik egy új termék, az Erste Növekedési Program (ENP) támogatása is. Ez utóbbival egy olyan, versenyképes finanszírozási forrást hoztunk létre az KKV-k számára, amely 5 évre kínál az MNB NHP-hoz nagyon hasonló szinten fix kamatot nemcsak beruházásokra, hanem forgóeszköz-finanszírozásra, illetve a különböző támogatások előfinanszírozására is. Ez egyébként egy államilag nem támogatott konstrukció, saját forrásból finanszírozzuk, tehát nem terheli a "de minimis" támogatási keretet sem. Szintén fontos fejlesztésünk, hogy az idén kiépítettük a már korábban említett AgriNetwork speciális finanszírozási hálózatunkat.

Miben rejlik az AgriNetwork sajátossága?

Az Erste próbál nem csak bankárként ülni az agráriumban tevékenykedő ügyfelekkel szemben, hanem megérteni, hogy számukra mi a fontos, és milyen szempontok vezérlik őket. Ezért olyan tanácsadókat képzünk, akik a pénzügyek mellett jártasak a mezőgazdaságban is, így jobban megértik a szektorban tevékenykedő ügyfelek problémáit. Az AgriNetwork nevű hálózatunk kapcsolja össze ezeket a tanácsadókat, akik dedikált kapcsolattartóként a mezőgazdasági szempontból jelentős megyékben és megyeszékhelyeken dolgoznak.

Melyek az Erste Bank tervei az agrárfinanszírozási piacon?

Ami a terveinket illeti, nem titkolt szándékunk megduplázni a piaci részesedésünket az agrárfinanszírozás területén 2018-ig, illetve bekerülni a három legnagyobb szereplő közé. Ez az elképzelésünk ambiciózus, de reális: a 2015-ben kihelyezett KKV-hiteleink körülbelül fele már az agráriumba ment. Aktívan vagyunk jelen a piacon, figyeljük és folyamatosan elemezzük az ügyféligényeket éppúgy, mint az ágazatot.

Ennek fényében hogyan látják a mezőgazdaság jövőjét?

Egyrészt fontos tudni, hogy a mezőgazdaság olyan ágazat, amelyet az Európai Unió a kezdetektől fogva támogat. Az uniós támogatási rendszer pedig 2020 után biztosan átalakul majd, de azt még nem tudni, hogy pontosan hogyan. Mi az Erste Bank Agrárkompetencia Központjában úgy gondoljuk, hogy a támogatások intenzitása jelentősen csökkenni fog, de nem szűnik meg egy csapásra teljesen. Minden országban kihívást jelent az, hogy a 2020-ban megváltozó támogatási rendszerre hogyan készülnek fel a cégek. Vannak azonban hazai sajátosságok is. A magyar agrárium tekintetében az előbbi mellett két fő kihívást látunk. Az egyik a hatékonyság kérdése. Aki képes és hajlandó lesz haladni a korral, le fogja hagyni a versenytársakat, mert magasabb fajlagos mutatókat tud majd elérni. Az első generációs agrárértelmiség visszavonulóban van, az új generáció pedig fogékony az innovációra. Amennyiben ez a generáció képes lesz átvenni az előző tapasztalatát és ötvözni az új technológiákkal, az jó irányba viheti a magyar agráriumot. A második kihívás pedig hozzáadott érték fokozása, jelen pillanatban talán ez a legégetőbb kérdése a magyar élelmiszergazdaságnak. Összességében úgy látjuk tehát, hogy az agráriumban tevékenykedő cégek sikere nagyrészt azon múlhat, ki hogyan tud fejleszteni, fejlődni. Kulcskérdés tehát, hogy az agrárcégek - egy hasonlattal élve - nemcsak a földeken, hanem a fejekben és a pénzügyekben is minél előbb bevezessék a "precíziós gazdálkodást". Mi ebben segítünk nekik a széles termékportfóliónkkal, illetve magas szintű, szakmai tanácsadással.

(x)

• Címkék:
• agrár,
• erste bank,
• prémium