Pekingtől Rióig ismerik és elismerik a Grundfos magyar gyárainak munkáját (x)

Kerek évfordulót ünnepel a Grundfos Magyarországon: 2007 szeptemberében adták át az első székesfehérvári gyáregységet. A cég azonban már évekkel korábban is jelen volt a magyar piacon: milyen út vezetett idáig?

2000-ben kezdte meg a termelést a Grundfos Magyarországon, a Dániában folyó villanymotorgyártást helyezte át Tatabányára. Ez kiemelten fontos lépés volt a versenyképesség érdekében, hiszen a Grundfos szivattyúkat gyárt, és majdnem minden szivattyúhoz szükség van egy villanymotorra.

A sikeres működésnek köszönhetően bővíthettünk, így 2002-ben megnyithattuk második gyárunkat, ahol már ténylegesen szivattyúkat gyártottunk, azaz egy teljesen új terméket. Ez egy zöldmezős beruházás volt, új volt a termék, a dizájn, a gyártási technológia, az épület. Elkezdtük a víziközmű ágazathoz tartozó, úgynevezett nagy keringető szivattyúk gyártását.

1999-ben, amikor a Grundfos a megvalósíthatósági tanulmányt készítette, akkor két gyár és 1000 dolgozó szerepelt a tervekben, de néhány évvel később felmerült, hogy tovább bővítenék a közép-kelet-európai gyártókapacitásokat, a magyar leányvállalat pedig pályázott erre. Kiemelten fontos cél volt számunkra, hogy itt tartsuk a Grundfos bővítéseit Magyarországon. A végén az a döntés született, hogy maradjon Magyarországon, de ne Tatabányán, ugyanis az ottani ipari park már nagyon telített volt, már akkor jelentkeztek szakemberhiányok, így Székesfehérvárra esett a választás.

Török László, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója 1968-ban született Marosvásárhelyen. Felsőfokú tanulmányait 1987-ben a brassói műszaki egyetemen kezdte, gépészmérnöki szakon. Családjával 1990-ben telepedett le Székesfehérváron. Tanulmányait a Bánki Donát Műszaki főiskolán folytatta ahol 1994-ben diplomázott. Szakmérnöki oklevelet 1996-ban szerezte, majd 2008-ban MBA diplomát szerzett a Purdue egyetemen az Amerikai Egyesült Államokban. 1995-től a Videotonnál dolgozott, 2000-ben csatlakozott a Grundfos-hoz. Kezdetben termelési igazgatóként, majd gyárigazgatóként, 2008-tól pedig ügyvezető igazgatóként dolgozik. 2 gyermeke és 3 unokája van, szabadidejében a sport mellett méhészkedik és borászkodik.

Ennek a gyárnak a megnyitását ünnepeljük most, hiszen egy nagyon komoly mérföldkő volt a Grundfos magyarországi terjeszkedésében. Büszkék vagyunk arra, hogy már két-két gyár van Tatabányán és Székesfehérváron is, összesen 100 ezer négyzetméter gyártóterülettel. Jelenleg 2060 teljes munkaidős dolgozónk van, 800 közülük Székesfehérváron. Itt egyébként vannak még üres területek, olyan folyamatban levő projektjeink, amelyekkel a negyedik gyárunkat szeretnénk a közeljövőben feltölteni.

2007-ben még egy fontos döntés született: egy kutatás-fejlesztési osztállyal is bővült a gyár. Ma ott több mint 80 mérnök foglalkozik fejlesztéssel Székesfehérváron, egy világszínvonalú laboratórium is a rendelkezésükre áll, és ez folyamatosan növekszik. Tehát a K+F 10. évét is ünnepeljük most.

Tehát 2 gyáregység van Székesfehérváron, 2 pedig Tatabányán. Mi a különbség közöttük? Hol, mit gyártanak?

Tatabányán van egy villanymotorgyár, ahol évente 600 ezer motort gyártunk. Ugyanakkor van egy szivattyúszerelő üzemünk, ahol a víziközmű részére gyártunk termékeket egy bizonyos méretig. Székesfehérváron ugyancsak szivattyút gyártunk, az egyik gyárunkban nyomásfokozó szivattyúkat, a másikban pedig óriás keringető- és szennyvízszivattyúkat gyártunk öntvényből, főleg projektekre, és a világ minden országába szállítunk.

Csak Székesfehérváron több mint 4 millió szivattyút gyártottunk le az elmúlt 10 évben, a lakossági szivattyúktól kezdve olyan speciális berendezésekig, amiket atomerőműveknek szállítottunk.

A Grundfos világában mi vagyunk a legnagyobb gyártóegység, az európai vevőrendelések majdnem 50 százalékát itt gyártjuk, amellett, hogy Franciaországban, Angliában, Dániában is van gyártóbázis. Ez is azt mutatja, hogy az anyacég hosszú távon számít a magyar gyártási kapacitásra.

A Grundfos a világ egyik legnagyobb ipariszivattyú-gyártója. De hol találhatjuk meg a magyar mérnökök által tervezett, hazai gyártású, speciális készülékeket?

Büszkék vagyunk arra, hogy világszerte ismert épületek gépészeti fejlesztéséhez is hozzájárultunk. Szállítottunk szivattyút a pekingi Madárfészek stadionba, a londoni olimpia létesítményeibe, és Rióba is. Most pedig a katari stadionba építjük be a nagy szivattyúkat, a légkondicionáló berendezéshez, egyenesen Székesfehérvárról. Ez azért is érdekes, mert ez egy nyitott futballstadion, ahol légkondicionálás lesz.

A Burdzs Kalifába, a világ legmagasabb épületébe is mi szállítottuk a nyomásfokozó rendszereket,hogy a 828 méteres épület tetejére is felérjen a víz.

Az elmúlt időszakban főleg Közép-Kelet-Európában a szennyvízfeldolgozás, illetve az új rendszerek kiépítése fokozott figyelmet kapott, rengeteg ilyen projektünk is van. Említhetném Magyarországon a Dagály projektet, vagy a makói fürdőt, de komoly projektjeink voltak a Főtávval együttműködve is.

A legtöbb hazai gyártó cég küzd a munkaerőhiánnyal, az elvándorlással. Mekkora kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtalálása, és milyen programokat alakítottak ki a munkaerő megtartására, a dolgozók fejlesztésére?

Komoly kihívás a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet - főleg, amikor az ipari parkokban a többi vállalat is sorra húzza fel az új gyárakat. 2016-hoz képest 15 százalékkal nőttünk, idén több mint 300 főt vettünk fel. Úgy gondolom, hogy a Grundfos mindig is jó munkáltatónak számított a régióban, ezért is tudunk folyamatosan dolgozókat felvenni. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a fluktuáció megháromszorozódott az elmúlt években: ez azért is probléma, mert elég sok szakipari munkát kell végezni a szivattyú-összeszerelésnél, tehát nem feltétlenül betanított munkáról van szó.

Természetesen igyekszünk versenyképes bérezést adni, ezen kívül nagyon komoly munkát fektettünk a munkáltatói márkaépítésbe. Kiemelném, hogy gyárainkban 100 megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatunk.

Tatabányán és Székesfehérváron is részt veszünk a helyi sportélet támogatásában, jótékonysági tevékenységek támogatásában. Élünk a várossal együtt, növekszünk, ezzel tudjuk megtartani a létszámot. Ez egyelőre sikerült, még nem kellett olyan megoldásokhoz folyamodni, hogy busszal több 100 kilométerről hozzunk dolgozókat. A bérek növekednek: nagyon fontos, hogy a versenyképességünket nem veszíthetjük el, tehát az egy időegységre eső értékteremtést ugyancsak növelni kell, máskülönben a bérnövekedést nem lehet fenntarthatóan végezni.

Említette, hogy a technológia fejlődése meghatározó lehet a Grundfos magyar gyárainál a következő években, nem véletlenül fektetnek nagy hangsúlyt a K+F-re. A magyar csapat hogyan veszi ki a részét a nemzetközi fejlesztésekből?

A 70-es években létesült Dániában egy kutatóközpont a termékek és a gyártási folyamatok fejlesztésére, 2007-ig ezt a tevékenységet kizárólag ott végezte a Grundfos. Bő tíz évvel ezelőtt hozták meg azt a döntést, hogy legyen egy K+F bázis Kínában és Magyarországon is. Különböző feladatokat kaptunk, eleinte főleg mérnökieket, technológiafejlesztést, de ma már felelősek vagyunk a vállalatcsoport szennyvízszivattyú üzletágába tartozó termékek fejlesztéséért.

Ez globális kompetencia, és a víziközmű területen egy globális kompetenciaközpontot szeretnénk létrehozni. Két feladatunk van: foglalkozunk az itt gyártott termékek gyártási folyamatával és termékfejlesztésével foglalkozik, ugyanakkor kutatás-fejlesztési munkát is végzünk, elsősorban a szennyvízszivattyú-fejlesztés területén.

Világszínvonalú, több ezer négyzetméter alapterületű laboratóriumot építettünk, különböző tesztberendezésekkel, ahol az új termékek tesztelését végezzük. Úgy gondolom, a fejlesztőmunka akkor kezdődik, amikor már nemcsak irodában, íróasztal mellett rajzolnak a mérnökök, hanem akkor, amikor már prototípusokat készítenek, és ezeket ki is tudják próbálni. Most már ennek is helye van Magyarországon.

(x)

• Címkék:
• gyár,
• prémium,
• székesfehérvár,
• tatabánya,
• szivattyúgyártás