Egyedi kormánydöntés – tegnap és ma (x)

A módosítások részleteiről és az EKD-támogatás új irányairól beszélgettünk Somosi Évával, az MKB Consulting értékesítési igazgatójával.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás jogosult legyen EKD-támogatásra, eddig többek között két fontos belépési korlátot kellett teljesítenie. Az egyik a beruházás elszámolható összköltségéhez, a másik pedig a megvalósult fejlesztés által teremtett munkahelyek számához kapcsolódott. „Ugyan bizonyos régiókban a minimálisan elvárt beruházási költség elérte a 20 millió eurót, azonban tapasztalatunk szerint legtöbb esetben mégis a munkahelyteremtéshez kapcsolódó elvárások jelentették a legnagyobb akadályozó tényezőt a konstrukcióban való részvételben” – emelte ki a szakértő.

A 2019. 2. negyedéves adatok szerint Magyarországon a munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A vállalkozások esetében gyakran tapasztalható, hogy megvalósuló fejlesztéseik során minden igyekezetük ellenére sem tudják kielégíteni a szükségessé váló többletmunkaerő-igényüket, sőt az is előfordul, hogy még a fluktuációból adódóan megüresedő munkahelyeket sem tudják betölteni. Ennek a problémának a felismerése az európai uniós finanszírozású konstrukciók esetében már megjelent, hiszen a korábbiakhoz képest már alig látni olyan pályázatot, amelyben kötelező vállalásként szerepelne a munkahelyteremtés.

Somosi Éva elmondta, hogy az EKD-támogatást szabályozó 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításával egyebek mellet a két fent említett belépési korlátban következtek be kedvező változások az eszközalapú beruházásokhoz kapcsolódóan az alábbiak szerint:

• a Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósuló fejlesztések esetében az elvárt minimális beruházási összeg 10 millió euróról 5 millió euróra, míg Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyében 20 millió euróról 10 millió euróra csökkent;
• a korábban minimálisan elvárt 50, illetve 100 új munkahely teremtése beruházási helyszíntől függetlenül eltörlésre kerül.

A szakértő kiemelte azonban, hogy a módosítások egyben új elvárásokat is hoztak, aminek értelmében megkülönböztetik az induló és a már működő vállalkozás által megvalósított beruházásokat:

• induló vállalkozás esetében a bértömegnek 300 ezer euróval, az árbevételnek pedig 3 millió euróval kell növekednie a bázisévhez képest a kötelező üzemeltetési időszak éveiben átlagosan;
• már működő vállalkozás esetében a bázisévhez képest a bértömegnek vagy az árbevételnek külön-külön, vagy a kettőnek együttesen 30 százalékkal kell növekednie a kötelező üzemeltetési időszak éveiben átlagosan.

Ugyan a belépési feltételek teljesítése tehát jelentősen könnyebbé vált, viszont a megfogalmazott későbbi működési elvárások és az ennek alátámasztására szolgáló, kötelezően benyújtandó részletes üzleti terv még hangsúlyosabbá tette a projekt és a támogatási kérelem szakszerű előkészítésének fontosságát. „Mindez elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a projekt a lehető legmagasabb összegű támogatási ajánlatot kapja majd a bírálati eljárás során” – zárta a gondolatmenetet a szakértő.

A kutatás-fejlesztéshez és a regionális szolgáltató központok létrehozásához kapcsolódó EKD-támogatások változatlan formában továbbra is elérhetőek (www.mkbconsulting.hu).

(x)