Az EU nagy hálózati forradalmat indít: olcsóbb energia, nagyobb függetlenség jöhet Európának

A Bizottság szerint a 2030-as célok teljesítése és az orosz energiáról való leválás egyaránt azon múlik, hogy sikerül-e Európa villamosenergia-hálózatát a XXI. század valós igényeihez igazítani.

Miért kell sürgősen új hálózati stratégia?

A dokumentum már a bevezetőjében rögzíti, hogy az EU továbbra is túl kevés saját energiát termel, és túl kevés elektomos összeköttetés van a tagállamok között.

Megjelölnek néhány kulcsadatot is, ami megmutatja a probléma nagyságát:

• Az EU energiafelhasználásának 70%-át ma is fosszilisek adják, és a felhasznált olaj és gáz 98%-a import. Ezzel együtt 2024-ben Európa 375 milliárd eurót költött fosszilisimportokra.

  Még több Uniós források

  Ursula von der Leyen: kezünkbe vesszük a migrációt, újabb szankciós rezsim érkezik

  6 milliárd eurós magyar program áll egy nejlonzacskónyi készpénz miatt: Navracsics Tibor levélben kéri a feloldást

  Orbán Viktor vétója előtt betonozhatják be az USA tervét is keresztbehúzó ukrán hitelt

• 2025-ben a hálózatokba és megújulókba irányuló beruházások töredékei a kínainak (EU: 117 milliárd USD, Kína: 327 milliárd USD).

• A jelenlegi tervek alapján 2030-ra a szükséges határkeresztező kapacitás 45%-a, mintegy 41 GW hiányozna.

• 2040-re akár 310 TWh megújuló energia is elvészhet hálózati szűk keresztmetszetek miatt - ez majdnem a 2023-as teljes EU-fogyasztás fele.

A Bizottság álláspontja szerint a kontinens csak akkor válhat ismét versenyképesebbé, ha

az energiahálózatokat átfogóan összekapcsolják, digitalizálják, megerősítik, és jelentősen bővítik a megújulók befogadására alkalmas kapacitásokat.

Mit tartalmaz a „European Grids Package”?

A csomag célja az energiarendszer új alapokra helyezése, méghozzá több nagy pillér mentén:

Egységesebb, EU-szintű hálózati tervezés. A tervek szerint a Bizottság két éven belül kidolgoz egy központi európai szcenáriót, amely:

• összhangban áll a klíma- és energiacélokkal,

• minden tagállam inputját tartalmazza,

• összehangolja a villamos, gáz- és hidrogéninfrastruktúrákat.

Az ENTSO-E, ENTSOG és az ENNOH ezután ennek alapján jelöli ki a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. Ha valamely projektet egyetlen ország vagy rendszerirányító sem vállalja el, akkor a Bizottság elindíthatja az úgynevezett

„gap-filling” mechanizmust, amely közvetlenül ösztönzi a beruházások megindítását.

A meglévő hálózat maximális kihasználása. A Bizottság szerint sok helyen nem új vezetékekre, hanem jobb kihasználtságra van szükség.

Emiatt sok helyen a bővítés helyett (mellett)

• a modernizációt és digitalizációt,

• hálózatoptimalizáló technológiákat (grid-enhancing solutions),

• smart grid eszközöket és adatvezérelt hálózatirányítást, valamint

• csatlakozási sorok átlátható és tisztességes kezelését („first ready – first served”) támogatják.

A számítások szerint a hálózatok kapacitása 20-40%-kal növelhető pusztán technológiai fejlesztésekkel.

Végül az engedélyezési forradalom: gyorsabb eljárások, egyszerűbb szabályok. A legtöbb projekt esetén 2-3 évben maximálnák az engedélyezést. Továbbá az alacsony környezeti hatású beruházásoknál egyszerűsített eljárást vezetnének be és a helyi közösségeket kötelezően bevonnák és ehhez közvetlen előnyöket biztosítánának (pl. bevételrészesedés, közösségi fejlesztések) - 2026 első negyedévében érkezik egy gyakorlati „közösségi bevonási eszköztár”, amely jó példákat mutat be az elfogadottság növelésére.

Finanszírozási fordulat: 1,2 billió eurónyi hálózatfejlesztés kell 2040-ig. A Bizottság azt is felismerte, hogy a hálózatfejlesztés túlnyomó részben tarifákból történik, ami hosszú távon magasabb fogyasztói árakat eredményezne.

Ezért:

• Igazságosabb határkeresztező költségmegosztást vezetnének be.

• A CEF költségvetését jelentősen növelnék (2028–2034: 29,9 milliárd euró);

• Az EIB fontosabb szerepet kap a magántőke bevonásában;

• A hidrogénhálózatok esetében vizsgálják az uniós szintű CfD-mechanizmusokat.

Biztonság és ellenállóképesség a geopolitikai kockázatok korában. A Balti-tengerben történt incidensek, az egyre gyakoribb klímaesemények és a kritikus infrastruktúra sebezhetősége miatt a csomag: kötelezővé teszi a fizikai és kiberbiztonsági szempontok integrálását minden új projektbe, korlátozza a kritikus energiainfrastruktúrál magas kockázatú külföldi tulajdonlását és támogatja a kábelek és interkonnektorok ellenállóságának növelését (Cable Security Toolbox).

Energy Highways: nyolc gyorsítósávban futó európai gigaprojekt

Az EU számos nagy energetikai összeköttetést és zöld infrastruktúrát gyorsít fel, többek között új francia–spanyol villamos összeköttetéseket, Ciprus bekapcsolását az uniós hálózatba, balti integrációs projekteket, a balkáni gázszállítási irány megfordítását, valamint új offshore- és hidrogénfolyosó-fejlesztéseket.

Ezekhez a Bizottság

külön engedélyezési és finanszírozási gyorsítást rendel.

A dokumentum egyik legerősebb üzenete, hogy egy új energiarendszer korába lépünk, ahol a villamosenergia-hálózatok a gazdaság és az ellátásbiztonság új gerincét jelentik. Ha a beruházások elmaradnak, Európa tartósan drágább energiával és gyengébb versenyképességgel működik majd.

Címlapkép forrása: Portfolio