A magyar HR-esek már Indiába járnak állásbörzére (x)

A jelenlegi gazdasági környezetben számos nehézséggel kell megküzdenie a vállalkozásoknak, úgymint az ellátási láncban tapasztalható fennakadások, az elszabaduló infláció, a teljes foglalkoztatottságból fakadó munkaerőhiány, és a jelenlegi háborús helyzet miatt megugró energiaárak tovább nehezítik a termelő vállalatok helyzetét – mondta a Portfolio-nak a DTC Solution ügyvezető igazgatója, Toldi Gábor, aki szerint az általános munkaerőhiány ma már minden szektort és munkavállalói szegmenst érint. „Már a korábban dolgozó vendégmunkás létszám nélkül is bajban lett volna az ipar az elmúlt két évben is, de mostanra az újonnan érkező beruházások ezt még nagyobb mértékben fokozták” – tette hozzá.

A Magyarországi HR-Network Egyesület Elnöke, Pinczés Balázs elmondása szerint egy hete indított körkérdést egy üzleti közösségi oldalon, hogy megtudja, mik a vállalatok számára ma a legnagyobb kihívások: a válaszadók 38 százaléka a munkaerőhiányt nevezte meg, ugyanennyien a megfelelő kompenzációt látták a legnagyobb problémának, az alapanyaghiányt 24%-uk. Pinczés szerint a munkaerőhiányra azonban nemcsak a vendégmunkások jelenthetnek megoldást, rejtett tartalékok továbbra is vannak a munkaerőpiacban, a nehézségek abból fakadnak, hogy a legtöbben jellemzően olcsó munkaerőt szeretnének, lehetőleg azonnal és sokszor csak rövid távra.

Juhász Csongor, a Prohuman HR-szolgáltató ügyvezetője szerint nem csupán Magyarországon, de a tágabb régióban is lassan kezd elfogyni a munkaerő, ezért már távolabbra, a kelet-ázsiai térség irányába tekintenek, hogy képesek legyenek kielégíteni a keresletet.

Nem kérdéses a további béremelés és külföldi munkaerő beözönlése

A vállalatok többsége már az év elején számított arra, hogy bérkorrekcióra lesz szükség, akár 10% feletti emelésekről is lehetett hallani a termelési környezetben, de Toldi Gábor szerint most ismételten legalább ekkora volumenről beszélgetnek a felek, tehát ez a költség munkaadói oldalról egyértelműen emelkedik: nem az a kérdés, hogy a vállalatok meg fogják-e ezt lépni, csak az emelés mértéke. Többlépcsős béremelést terveznek idén a Lenovónál is, amiről a cég Senior HR Managere, Babinyecz Endre számolt be a Portfolio-nak.

Juhász Csongor szerint nagyon sok munkáltató a szokásos évi 4-6% helyett egészen drasztikusan, 15-20%-kal emelte a béreket 2021-re, és bár az még kérdés, hogy ez a tendencia folytatódik-e az idei évben is, az biztos, hogy a munkaerő megtartása mindenkinek kulcskérdés lesz, mint ahogyan a vendégmunkások, akár ázsiai vendégmunkások aktívabb, kontrollált és átlátható bevonása is a foglalkoztatásba.

Jelen pillanatban a munkaerőkölcsönzési szakma minden érintett és engedéllyel rendelkező szereplője végig kopogtatja az összes ügyfelét azzal, hogy Indiából, Vietnámból, Indonéziából és a Fülöp szigetekről hoznának be külföldi munkavállalókat.

Tudok olyan cégről, ahol 1000 indonéz munkavállaló van “megrendelve” munkaerő kölcsönzőkön keresztül, hosszútávú foglalkoztatásra

– tette hozzá Toldi Gábor.

Elsősorban termelő, operátor és betanított munkára keresnek a vállalatok külföldieket. „A recruiTECH BLUE konferenciánkon több vállalat mutatja be az eddigi tapasztalatait, gyakorlatait az általuk foglalkoztatott harmadik országból érkezett munkavállalókkal kapcsolatban” – tette hozzá a DTC Solution ügyvezetője, aki azt is elmondta, hogy ezeket az embereket be kell utaztatni, meg kell szerezni a munkavállalási engedélyüket, szállásoltatni kell őket, a munkavállalókhoz tolmács kell, a különböző munkavédelmi rendeket le kell fordítani - tehát elképesztő mennyiségű tervezés és extra feladatmennyiség, valamint teher és költség érkezik meg a vállalatok életébe azzal, hogy plusz létszámmal, vagy hogy másik nyelven beszélő, másik kultúrából érkező munkavállalói csoportot is elkezd foglalkoztatni.

Toldi szerint felmerül a kérdés, hogy ekkora erőfeszítés és energia befektetésével hosszútávon a kisebbségi területek felzárkóztatása nem hozna-e hasonló vagy akár jobb eredményt. Véleménye szerint, ha kormányzati oldalról lenne erre tudatos törekvés, akkor 3-5 év múlva már érdemi alternatíva lehetne.

Muczán Krisztina, az Apollo Tyres HR igazgatója nem osztja ezt a véleményt, és nem hisz abban, hogy Magyarországon hadra fogható tömegeket lehetne találni. A kisebbségek felzárkóztatásával bár emocionálisan egyetért, de szerinte a vállalatok nincsenek felkészülve az ezzel járó szocializációs feladatokra. Akkor már több lehetőséget lát az alternatív munkaidő-rendszerekben, amikor például nyugdíjasokat foglalkoztatnak részmunkaidőben. De összességében a külföldi munkavállalókban látja a megoldást: változnak a körülmények és ezzel a szakma is, most nem Mosonmagyaróvárra megyünk állásbörzére hanem Kharagpurba (India).

Juhász Csongor szerint természetes, hogy első körben mindenki belföldön szeretne munkaerőt találni, de sokszor a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása az egyetlen megoldás az üzletmenet fenntartására, a magyar társadalomban lévő munkaerő-tartalékok összességében kimerültek. „Fontos látni, hogy a vendégmunkások nélkül ma már számos szektorban napi szintű működési problémával néznének szembe a vállalatok. Ha pedig egy cég sokáig küzd munkaerőhiánnyal, könnyen dönthet úgy, hogy inkább áthelyezi a termelést egy olyan országba, ahol ez a probléma kevésbé áll fenn. Ilyen szempontból a vendégmunkások a magyar munkavállalók munkahelyének megőrzéshez is hozzájárulnak” – tette hozzá Juhász.

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő recruiTECH BLUE konferencia fókuszában a kékgalléros foglalkoztatók vannak, és rendre az derül ki, hogy évről-évre változik a munkavállalói attitűd is: egyre kevésbé akarnak a munkavállalók három műszakban vagy folytonos műszakban vagy akár sori munkában, monoton munkavégzés mellett dolgozni. Miközben egyre erősebb a bérverseny, egyre fontosabb szempont a munka milyensége és a munkaidő-beosztás is.

Eközben a dolgozói ajánlási rendszerek is egyre fontosabbá váltak, nem meglepő, hogy van olyan vállalat, ahol egy fizikai dolgozó sikeres ajánlásáért akár 100 000 vagy 150 000 Ft-ot is képes kifizetni egy munkaadó.

A vállalatok igényét az aktív álláshirdetési piac már nem tudja kiszolgálni a klasszikus hirdetési felületekkel, így a cégek nagy része közvetítők, kölcsönzők bevonásával dolgozik. Egyre inkább direkt online kommunikációt kell megvalósítani a közösségi médiában, elsősorban a Facebook, a Whatsapp és a Viber felületein keresztül, mobilra optimalizáltan. Elenyésző vállalat használja a kékgalléros állomány elérésére a Google Ads lehetőségét. Ezen felül számos vállalat a fizikai munkások toborzásában komoly energiát fektet a szállásoltatás menedzsmentjére és az utaztatásra: „vannak olyan cégek, amelyek már 100 km-es körből utaztatják nap mint nap a munkavállalóikat. Itt nagyon sok pénzt lehet fogni - vagy elveszteni, ha rosszul vannak szervezve például a műszakokhoz kapcsolódóan a buszjáratok, valamint a buszok kihasználtsága” – jegyezte meg Toldi Gábor.

Juhász Csongor szerint a passzív álláskeresők, akik jelenleg is foglalkoztatásban állnak, nehezen, több idő alatt mozgósíthatóak a korábbinál. Nekik elsődlegesen a meglévőnél magasabb alapbérrel és az egyszerűsített munkarenddel lehet vonzó alternatívákat kínálni. Az online toborzás felpörgetése pedig a kékgalléros területeken is kulcskérdés lesz a jövőben: az tudja a legjobban megszólítani a reménybeli munkavállalókat, aki jól „rezonál” velük és egyedi, a különböző munkavállalói csoportokra szabott üzeneteket tud célba juttatni.

„Odafigyelés. Megbecsülés. Személyre szabott kommunikáció. Biztosan sokak számára elcsépeltnek hangzik, de ha fentiek jól vannak képviselve a kiválasztás során és a felvételt követően, akkor a mai piaci környezetben hatalmas segítséget, extra energiát jelenthetnek – amely megsokszorozza a teljesítményt. Mindenki automatizál, mindenki gyorsan és türelmetlenül akar eredményt elérni egy megnehezedett pályán. Vegyük végre tudomásul, hogy érző munkatársakat akarunk felvenni, akiket ugyanúgy terhelnek napjaink problémái a világjárványtól kezdve az inflációig, tiszteljük jobban egymást és a jelöltjeinket és meglesz az eredménye” – tette hozzá Pinczés Balázs.

(x)