
Kommunikációs káosz uralkodik már jó ideje a COVID-19 oltások kapcsán, de ez nem csak a hazai helyzetre jellemző, hanem az egész világra. Hogy idáig jussunk, ahhoz több dolognak kellett egyszerre összejönnie: súlyos bizalomvesztés a politikai vezetőkkel szemben, terjedő vakcinaellenesség, és az álhírek kontrollálatlan ömlése a különféle politikai motiváltságú médiumokból. Mindezek tetejébe jön, hogy a vakcinák működésének és hatékonysági mutatóinak a megértése eleve nem annyira egyszerű.
Nem ezzel szemben kéne szkeptikusnak lenni
Nagyon sokan indokolatlanul szkeptikusak lettek a COVID-19 vakcinákkal szemben. Vannak, akik csak a legmodernebb technológiákat hajlandóak elfogadni, hiába mondják nekik, hogy a többi megoldás valójában már kipróbált és bizonyított modelleken alapul. Mások pedig amiatt aggódnak, hogy nem a „legjobb” oltást kapják, és a hatásossági mutatókra próbálnak hivatkozni.
Amit ma tudunk a járványhelyzetről és a COVID-19 vakcinákról, az alapján nem túl szerencsés az ilyen hozzáállás. Hogy megpróbáljunk segíteni ezen a helyzeten most összefoglaljuk, mit lehet tudni a COVID-19 vakcinák legfontosabb mutatóiról.
Az első és talán legtöbbet hangoztatott tényező - amely egyben számos félreértést szült a közbeszédben - az a vakcinák hatásossága (angol szakirodalomban: efficacy rate). Ez a kísérleti alapon megmért mutató lényegében azt árulja el, hogy mennyivel csökken az esélyünk a megfertőződésre az oltás után.
Vesznek például egy 20 ezer fős mintát, akiket véletlenszerűen két részre osztanak és az egyik felüket beoltják, miközben a másikat nem (placebót kapnak). Ebben a felállásban pedig megnézik, hogy adott időn belül hányan fertőződnek meg a beoltottak és a be nem oltottak között. Ha a megbetegedések száma ugyanannyi lenne mindkét csoportban, akkor a hatásossági mutató nulla százalék lenne. Hiszen ez azt sugallná, hogy ugyanolyan eséllyel kapták el a kontrollcsoportban a vírust, mint a valódi vakcinával beoltottak. Amennyiben viszont az utóbbiaknál senki sem kapná el a betegséget, miközben a másik csoportban tombolna a járvány, akkor ez a mutató 100 százalékig emelkedne.
A számok értelmezése
Az empirikus kísérletek és a statisztikák iránt érzékeny emberek itt máris sejtik, hogy ez nem egy annyira könnyen értékelhető mutató. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mekkora mintán, hol, és a vírus terjedésének melyik szakaszában végezték el ezt a követéses vizsgálatot. Ha valaki ugyanis olyankor teszteli a vakcináját, amikor éppen lecsendesedett a terjedési hullám, akkor a mintájában szereplő emberek sokkal kevésbé vannak kitéve annak, hogy fertőzéssel találkozzanak. Tehát minden más változatlansága mellett, egy-egy vakcina hatásossági mutatója teljesen másképpen festhet, ha az első hullám kezdeti szakaszában mérjük meg, mintha a harmadik hullám tomboló időszakában. Főleg, ha az utóbbiba még az új vírusvariánsok is belerondítanak.
Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson pontosan így járt a maga tesztelésével, amit a járvány egyik sokkal intenzívebb szakaszában mértek fel, ráadásul többnyire más országokban és más vírusvariánsoknak kitéve, mint a Pfizer vagy a Moderna. Ebből kifolyólag az általuk akkor kimutatott 66-67 százalékos hatásosság a Pfizer/Moderna 94-95 százalékos mutatójával egyáltalán nem összevethető.
Ha egy fair összehasonlítást szeretnénk látni, akkor a vizsgálatokat ugyanott és ugyanakkor kellene véghez vinni, ugyanolyan kísérleti feltételek mentén. nyilván ez egy ilyen sürgős fejlesztési és kísérleti helyzetben nem reális. Mindenki akkor csinálja meg a vizsgálatait, amikor tudja.
Sok a félreértés
A kapcsolódó kommunikációra viszont emiatt jobban oda kellene figyelni, mert sokan hihetik azt, hogy csak a Pfizer vagy a Moderna az igazán jó vakcina, miközben erről szó sincs. Voltak olyan döntéshozók is (lásd Detroit polgármesterének a közelmúltbeli példáját), akik ódzkodni kezdtek a kevésbé hatékonynak gondolt megoldásoktól, pedig igazából csak félreértették, hogy mit állítanak a számok.
Mert a lényeg nem annyira a hatásosságon van, ez a mutató bár fontos, de igazából csak azért hangsúlyozzák annyit, mert jól mérhető és ez áll a korai vizsgálatok fókuszában. Ha teljes képet akarunk kapni, akkor már három kiemelten fontos tényezőt kell vizsgálni a vakcinák működése kapcsán. Ez a három szempont mégpedig a következő:
- Mennyire csökkenti a megfertőződés esélyét (ez a hatásosság, amiről eddig szó volt)
- Mennyire gátolja, hogy tovább adjuk a fertőzést, ha már elkaptuk (erről keveset tudunk)
- Mennyire csökkenti annak az esélyét, hogy súlyosan érint majd minket a fertőzés (ez igazából a lényeg: a kórházban kezeltek és az elhunytak száma)
A túlélés a legfontosabb mérce
E fentiek közül az elsőt a legegyszerűbb mérni, de a legfontosabbnak a harmadik pont nevezhető. Pechünkre ez utóbbit az egyik legnehezebb is felmérni, mivel a kórházba kerülés és a halálozás jóval ritkább esemény, mint az első kettő. Ahhoz, hogy statisztikailag jól értékelhető eredményeket kapjunk az ilyen ritkán bekövetkező kimenetekről, már jóval nagyobb tömeget kell bevonni a vizsgálatokba.
Félreértés ne essék, az eddig elvégzett tesztekben a súlyos szövődményekre és a halálozásra is odafigyeltek, csak éppen nem az volt a kutatások fő kérdése. Emiatt pedig az ilyesmiről feltárt eredmények kevésbé számítanak megbízhatónak és így nem is hangsúlyozták őket annyira. Márpedig nyilvánvaló, hogy a túlélésünkkel kapcsolatos szempontok a legfontosabbak, és nagy szerencsénkre a vakcinák ilyen téren nyújtott teljesítménye kifejezetten megnyugtató.
Az eddig elvégzett kutatások ugyanis azt sugallják, hogy a hatásosság mértékétől függetlenül szinte minden elérhető és vizsgált vakcina jelentősen csökkenti az erős szövődmények és a halál bekövetkeztének az esélyét.
Emiatt vonhatjuk le azt a következtetést, hogy nem igazán érdemes hatásosság alapján negatívan megkülönböztetni az egyes vakcinákat. És a technológia sem számít ezen a téren, ha az elsődleges szempontunk az, hogy csökkenjen a válságos állapotba kerülő emberek száma. Márpedig ez a legfontosabb cél.
Így ma tulajdonképpen az a jó vakcina, ami elérhető a számunkra, és egyelőre értelmetlen őket hatásosság alapján összehasonlítani. Az ilyen kiértékeléseket hagyjuk rá a tudományra és mi csak kövessük a szakemberek tanácsát, akik üzenete igen egyszerű: oltassuk be magunkat azzal, amit az orvosunk felkínál.
Címlapkép forrása: Getty Images
Most már hivatalos: történelmi egyezményt hagynak ott a katonai fenyegetés miatt
Amelyet Moszkva támaszt.
Letarolta az ukrán hírszerzés a volgográdi légibázist, már Putyin sem finanszírozná tovább a háborúját - Híreink az ukrán konfliktusról szombaton
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Ukrán hírszerzési jelentés: kétségbeesett lépésre szánta el magát a Kreml
Ősrégi készletekhez nyúlnak vissza.
Klímakockázatok jelen és jövő időben – Állandósulni fog az ESG-pulzusmérés
Szabályozói és piaci oldalról is nő a nyomás a szereplőkön.
Titkos utak a százezres állami ingyenpénzhez, napokon belül új lehetőségek érkeznek
Mutatjuk a kevesek által ismert nyerő trükköket.
Ez az új energiafaló 2030-ra több áramot fogyaszt majd, mint egész Japán
Megkerülhetetlen technológia.
Több ezren vonultak utcára, miután lángra lobbant az évtizedes viszály – Végső búcsút vettek
Atomtudósok és katonai vezetők is az áldozatok között.
Franklin Resources Inc. - kereskedés
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam, vagy esetleg adjam el és fektessem másba a pénzt.Megnéztem a roic.ai alapj
ESG-szabályozás és trendek: így alakul át a pénzügyi szektor
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok - vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási
PORTRÉ - Két hazai "reneszánsz" privátbankár, akik a leggazdagabbak pénzét kezelik
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője, amely elsősorban private banking szolgáltatásokat kínál ügyfelei számár
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
Végső soron a NATO is csak üzlet
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen, az amerikai gyártók már el is kezdték körbeudvarolni a...
The post Végs
Gazdasági furcsaságok mérnököknek
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően tájékozottan) érkezik coachingokra, de még a pénzügyi influencerek k
A háborúk titokzatos jótékonysága a tőzsdékre
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének, amelyik a távolban és győztesen vívja, nem...
The post A háború
VIDEÓ! Befektetés a palládiumba: kockázat vagy rejtett érték?
A palládium piaca 2025-ben egy átalakuló keresleti és kínálati környezetbe került, amelynek hátterében elsősorban a technológiai váltások és iparági alkalmazkodások állnak. Az árfolyam-


- Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
- Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
- Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
- Kiadta a parancsot Donald Trump: Amerika háborúba megy - Most mi fog történni?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Újratervez a CATL Debrecenben – ekkora az akkumulátorválság?
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Úgy szabadulnak a hitelektől a magyarok, mintha nem lenne holnap
Nagyon sok az előtörlesztés.
Vége a megszokásoknak, sürgősen változtatniuk kell az állattartóknak is
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.