András Bence

Robban-e az amerikai bomba?

Ez a hét meglehetősen mozgalmasan indul, rögvest szembetaláljuk magunkat ugyanis az amerikai költségvetés körül kialakult politikai cirkusszal. Október elsejétől új költségvetést kellene elfogadniuk, viszont a Barack Obama nevéhez köthető egészségügyi reformot a republikánusok újfent kiszedték a törvényjavaslatból. Ha a dolgok elfajulnak, akár több napos kormányzati leállás is lehet, ami a piacok számára rendkívül rossz üzenettel kecsegtet. Ezt követően a péntek lesz még érdekes, amikor a Fed döntése szempontjából kulcsfontosságú munkaerő-piaci adatok látnak napvilágot. Európában az Európai Központi Bank szerdai döntése lesz a domináns, míg itthon a 2014-es költségvetés, amit hétfőn ismerhetünk meg.

Már megint a csőd felé rohan Amerika

Két, egymással szorosan összefüggő témában, az új költségvetésben és az adósságplafon megemelésében kell napokon belül egyezségre jutnia a két nagy amerikai politikai erőnek, enélkül ugyanis jövő keddtől lebénul a közszféra működése, két hét múlva pedig fizetésképtelenné válik az Egyesült Államok. A végsőkig kiélezett politikai harc garantált, de az nem, hogy az alku még éppen időben érkezik. Emiatt a pénzügyi piacok is egyre inkább aggódnak, hogy október közepén esetleg valóban bekövetkezik az a példátlan esemény (államcsőd), amelyet az amerikai pénzügyminiszter katasztrófának nevezett. Már a 2011-es, végsőkig kiélezett politikai küzdelem is gazdasági károkkal, illetve súlyos piaci következményekkel járt, ez pedig most még inkább igaz lehet.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• kritikusan fontos napok következnek az Egyesült Államok régóta halogatott költségvetési és adósságproblémáinak rendezése szempontjából
• a jelenlegi költségvetési év most szeptember 30-án zárul, és egyelőre nincs mindkét párt számára elfogadható keretrendszer az új költségvetési évre
• a republikánusok elvonnák a demokrata államfő nevével fémjelzett egészségügyi programtól a költségvetési támogatást és csak ezért cserébe mennének bele az adósságplafon emelésébe
• amelynek emelése elkerülhetetlen még akkor is, ha maga a szabályrendszer értelmetlen
• október 17-től már a költségvetési tartalékokra szorulhat az amerikai államháztartás, ettől kezdve pedig az adósságplafon megemelése elkerülhetetlen, hogy ne következzen be a részleges csőd
• ha ez mégis megtörténne, akkor sérülne a nagyon biztonságosnak tartott amerikai eszközök iránti bizalom, ez pedig súlyos zavarokat okozna világszerte a pénz- és tőkepiacokon.

Merkel hatalmas győzelmet aratott, mégis vannak aggályok

Angela Merkel mosolyogva vette tudomásul "szuper" győzelmét, ami az euró árfolyamát is enyhe erősödésre bírta. Azt még nem tudjuk, hogy a kancellárasszony pártja kivel kíván majd koalícióra lépni, miután korábbi szövetségesét elvesztette, a szociáldemokraták pedig egyelőre vonakodnak. Merkel megítélése kissé ambivalens, mert bár a piac a győzelmének láthatóan örült, sok elemző mégis a belföldi reformfolyamatok teljes befagyásától tart. Úgy tűnik a kancellárasszony valóban nem tervez nagyszabású átalakításokat végrehajtani a hazájában egyelőre, most csak a saját maga okozta energia-áremelkedéssel kezdene valamit. Márpedig több elemzés is rámutat Németország lappangó gyengeségeire, mint amilyen az öregedő társadalom vagy az elmaradó beruházások.

2013.09.16 06:30 Merkel megtarthatja Európa pórázát

2013.09.22 19:46 Nagykoalíció vagy abszolút többség?

Nem jött el még a tapír, nagyobbat léphet az MNB?

A múlt hetet az amerikai jegybank lépésének elhalasztása dominálta, a Fed egyik tisztségviselőjének szavai pedig arra utaltak, hogy az elkövetkező hetek makroadatai akár az októberi döntést is meghatározhatják. Kulcsfontosságú munkaerő-piaci adat Amerikában ezen a héten ugyanakkor nem lát napvilágot, de a többi adatban látott esetleges romlás is jelzésértékű lehet. Európában fontos beszerzésimenedzser-indexek látnak napvilágot a hét elején, a fókuszban továbbra is Angela Merkel Németországa lesz. Itthon a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény, a Portfolio.hu által felmért konszenzus 20 bázispontos vágást mutat.

Ezt lépheti a Fed, ha nő kerül uralomra

Szinte biztosra vehető már, hogy Janet Yellen lesz a következő Fed-elnök, ezzel 100 éves férfi uralmat törve meg az intézményben. Tegnap a Ben Bernanke vezette Fed a várakozások ellenére nem mert belekezdeni az eszközvásárlások ütemének lassításába. Az egyik fontos szempontjuk a továbbra is magas munkanélküliség volt, és ha valaki, akkor Janet Yellen az, aki igazán nagy hangsúlyt fektet a munkaerő-piaci helyzetre. A jelenlegi Fed-alelnök különösen aggódik a tartós munkanélküliek magas aránya miatt, így pedig azt várhatjuk tőle, hogy a Fed élén akár az inflációs cél ideiglenes elhagyása árán is a munkanélküliség leszorítását propagálja majd. Szándéka szerint a jelenlegi piaci várakozásoknál sokkal hosszabban tartaná alacsonyan az irányadó rátát és a feltételezhetően rámaradt tapírral sem bánik majd sürgetően.

2013.09.18 20:00 Óriási meglepetés

2013.09.17 14:57 Az egyiket kicsinálták, jöhet a másik?

Az egyiket kicsinálták, jöhet a másik?

Lawrence Summerset tartotta korábban a legesélyesebbnek a piac Barack Obamával ápolt jó viszonya miatt. Ahogy azt korábban megjósoltuk, politikai cirkusz lett az amerikai jegybankelnök-választásból. Summers meghajolva az ellentábora előtt, visszalépett. Ezzel pedig ismét Janet Yellent, a 67 éves Fed-alelnököt tartják a legesélyesebbnek a posztra. Az amerikai elnök ugyanakkor mintha továbbra is húzná az időt. Furcsa, hogy a piac által elfogadott, "könnyű" választást még továbbra sem hozta meg. Előfordulhat, hogy az idő húzása vonakodást jelent, a piac ugyanakkor nagyon meglepődne, ha mégsem Yellen lenne a választott.

Merkel megtarthatja Európa pórázát

Szeptember 22-én a német polgárok választani mennek. A felmérések szerint Angela Merkel, jelenlegi német kancellár lesz ismét Európa legnagyobb hatalmú nője, ugyanakkor a kormányzáshoz koalícióra lesz szüksége. A kancellárasszony rendkívül kedvező munkaerő-piaci helyzettel büszkélkedhet, ráadásul egy kiegyensúlyozott költségvetést is fel tud mutatni. Ugyanakkor a növekedés továbbra sem szárnyal Németországban, és a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban sok kétkedő elemzést olvashattunk. Ha Merkelt és pártját újraválasztják, akkor a görögök gond nélkül hozzájuthatnak a harmadik mentőcsomagjukhoz, de talán még egész Európa is jobban járhat.

Lassítunk végre, vagy nem?

Ezen a héten a legfontosabb esemény az Amerikai Egyesült Államokban lesz szerdán. Most derül ki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a korábbi spekulációknak megfelelően valóban belekezd-e az eszközvásárlási programjának lassításába. Bár a piac már beárazhatta az eseményt, még mindig nagy a bizonytalanság a piaci hatásokkal kapcsolatban. Érdekes lesz látnunk a Fed legfrissebb előrejelzéseit is az amerikai gazdasággal kapcsolatban, amit szintén ekkor közöl. Európában és itthon nem lesznek igazán piacmozgató események, egyedül a német ZEW gazdasági hangulatindexre lehet érdemes figyelnünk.

Jól tesszük, ha importálunk és jó, ha itt vannak a külföldiek

Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.

Ennyit keresnek a jegybankárok - Megérdemlik-e?

Az angol jegybank újdonsült elnöke nem sokkal megválasztását követően magyarázkodásra kényszerült, hogy miért olyan magas a fizetése, amíg mások számára befagyasztották a béremelést. Mark Carneyról van szó, aki a világ legjobban fizetett jegybankára, ugyanakkor messze nem a legjobban fizetett bankár. Azt látjuk ugyanis, hogy a pénzügyi szféra magasságaiban még az ő nem csekély kompenzációjánál is jelentősen nagyobb összegek hullanak az égből. Az biztos, hogy a ma látott válságos környezetben nincs könnyű dolga egyetlen jegybanki vezetőnek sem, de mennyi fizetést érdemelnek meg? Szerintünk a kérdés rossz. Úgy lenne helyes feltenni: mi az a pénz, amiért a legmegfelelőbb embert tudjuk a jegybankunk élére alkalmazni, hogy a vezetése alatt működő jegybank a lehető legkisebb áldozati rátával stabilizálja gazdaságunkat. Írásunkban bemutatjuk, hogy például az amerikai jegybank élére készülő jelöltek milyen pénzügyi háttérrel jönnek, majd a jegybankelnöki fizetést vesszük fókuszba. Meglepő lehet, de a legbefolyásosabbnak számító amerikai jegybank élén levő Ben Bernanke egyáltalán nem számít különösebben gazdagnak, fizetése elmarad nemzetközi társaiétól.

Nem elég, hogy éheznek...

Indiában súlyos problémák vannak, és most nem csak az éhezés szörnyűségeire gondolunk, hanem az ország aktuális gazdasági problémáira is. Olyan az egész mintha a történelem ismételné önmagát Indiában, az 1990-es évek válsága ugyanis nagyon hasonló jeleket mutatott. A növekedés megfeleződött, az infláció az egekben és egyre több rúpiát kell adniuk egy dollárért. A kormányzat a jelek szerint a régi módszerekhez próbált nyúlni, mint például a tőkekorlátozások bevezetése, ez azonban nem tűnik úgy, hogy működne. Átfogó reformokra és fiskális konszolidációra volna szükség, ami az IMF kutatásában bemutatott kimenet szerint bár fájna, de idővel helyre rázhatná az országot. Persze sok múlik majd azon, hogy miként alakul a világgazdasági környezet. Jelenleg rendkívül kedvezőtlenül, a rossz makromutatókkal rendelkező feltörekvő országoknak pedig nincs kegyelem. A rúpia csak ma négy százalékot gyengült.

A múltban turkálunk, majd a kristálygömböt nézzük - Merre tart a világgazdaság?

Ezen a héten két dologra keresi majd a választ a nemzetközi piac: mikor kezdheti meg a Fed a mennyiségi lazítási programjának a lassítását és mennyire képes Európa talpra állni, ha már egyszer legyűrte élete leghosszabb recesszióját. Míg az előbbi esetében leginkább a múltban turkálhatunk, addig az utóbbihoz a jósgömbünket vehetjük elő. Természetesen az első alatt a Fed kamatmeghatározó ülésének a jegyzőkönyvét értjük, míg a jósgömbünk nem más, mint az eurózóna üzleti helyzetének ezen a héten publikálásra kerülő felmérései. Ezek ugyanis jól jelzik előre, hogy miként alakulhat a közeljövőben a régió makrogazdasági szempontból. Sajnos annak ellenére, hogy a konszenzusok kedvező képet festenek, az eurózóna közép és hosszú távú kilátásai inkább nevezhetőek borúsnak. Ennek a fő oka a Bundesbank által előrejelzett német gazdasági lassulás lehet az év második felében. Az Amerikai Egyesült Államok még egy érdekességgel szolgál ezen a héten a piac számára: most kerül megrendezésre Jackson Hole völgyében a jegybankárok éves találkozója. Bár a nevek felhozatala szegényesebbre sikerült az előző évekhez képest, még mindig van esély rá, hogy a piac reakciót mutasson. Magyarországon a hét elején nem történik semmi, azt követően az államháztartási egyenleg júliusi helyzetének részletes tájékoztatására lehet figyelmes a hazai piac, szokatlanul nagy volt ugyanis a hiány.

Miért nem nyomtatunk pénzt és adjuk oda az embereknek?

Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy ha az amerikai Fed hajlandó államkötvényeket vásárolni havi 85 milliárd dollárért, hogy élénkítse a gazdaságot, akkor ezt a pénzt már miért is ne adhatná oda az embereknek? Forintra átszámolva minden egyes amerikai polgár kaphatna 60 ezer forintot havonta. Japánban pedig még ennél is többet, havi 115 ezer forintot. Ki nem örülne ennek? Ha a pénzosztásnak erről a nyers fajtájáról nem is, de az eggyel kifinomultabb fajtájáról már valóban vita van. A helikopterpénzként elhíresült ötlet az inflációs várakozások emelésén keresztül jó eszköz lehet a kereslet ösztönzésére, ráadásul a fiskális politikával direkt módon növelhetjük a keresletet. Persze Japánon kívül a legtöbb esetben az infláció problémát jelent, és az elosztás méltányossági problémáján, illetve a jegybank függetlenségén túl még más problémák is felmerülnek az ötlettel kapcsolatban. Viszont egyes közgazdászok szerint a drasztikus idők drasztikus lépéseket kívánnak. Írásunkban bemutatjuk, hogy a már megismert mennyiségi lazítási programoktól a pénzszórás miben különbözik.

Növekszik-e már végre Európa?

Ezen a héten Európa növekedése lesz a reflektorfényben. Különösen a kontinens legjelentősebb gazdasága, Németország lesz érdekes. Már csak azért is, mert bár a Bundesbank előrejelzése szerint a második negyedévben kedvezően alakulhat az ország GDP-je, de ezt követően ismét lassulásra számítanak. A német kereskedelmi kapcsolatok igencsak fontosak hazánk és egész Európa szempontjából, ezért nemcsak a piac, de mi is örülhetnénk, ha a német GDP a 0,6 százalékos várt szintnél még többet tudna felmutatni. Itthon is ezen a héten derül ki, hogy miként robog a gazdaság és mennyire drágulnak a fogyasztási cikkek. A Portfolio.hu által felmért várakozások javulást mutatnak, de az új adatokat követően is cél alatt marad az infláció, és továbbra is erőteljesen negatív lesz a kibocsátási rés. Amerikában a gazdaság állapotát jól tükröző Fed-indexek kerülnek publikálásra ezen a héten, és izgatottan várja a piac a feltehetően majd javulást mutató ingatlanpiaci adatokat is.

Politikai cirkusz lesz az amerikai jegybankelnök-választásból?

Egyre nő a felhajtás az amerikai jegybank, a Federal Reserve elnöki posztjával kapcsolatban. Azt már biztosan tudjuk, hogy Ben Bernanke, jelenleg regnáló elnök nem kíván újabb turnust vállalni. Barack Obama amerikai elnök az egyik nyilatkozatában ki is jelentette, hogy nem fogja a jelenlegi elnököt újra jelölni. A piaci pletykák szerint ketten esélyesek a posztra. Az egyik Janet Yellen, jelenlegi Fed alelnök, a másik pedig Obama elnök korábbi gazdasági főtanácsadója és a volt pénzügyminiszter, Lawrence Summers. Annak ellenére, hogy Obama állítása szerint rengeteg szereplővel folytatott beszélgetéseket a poszt kapcsán és több új nevet is próbált felvetni, a piac továbbra is ezt a két nevet tartja esélyesnek. A felmért piaci konszenzus Yellen-t tartja esélyesebbnek, akit ráadásul több szenátor is támogat. Ugyanakkor Obama elnök korábbi nyilatkozatában kiemelten méltatta Lawrence Summerst, tehát több arra utaló jelet látunk, hogy az elnök vele jobban szimpatizálhat. Az utóbbi személy ugyanakkor meglehetősen megosztónak nevezhető, ráadásul egy kínos, nőket dehonesztáló elszólással is vádolják, ami Amerikában különösen érzékeny pontnak számít. Yellent tartja a piac többsége a legalkalmasabbnak, sőt egyesek szerint további előnyt is jelenthet már pusztán az a ritka tény, hogy nőről van szó. A döntés pár héten belül megszülethet.

Több letisztázatlan dolog is kiderülhet a héten

A hazai piacot továbbra is a devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos bármiféle újabb információ tematizálhatja. Érdekes lehet például, hogy a magyar jegybank miként is fogja majd a kormány akcióját segíteni, és a forintgyengülést megakadályozni. Ezzel kapcsolatban friss jelentés érkezik a héten a devizatartalékok mértékéről, de fontosnak ígérkezik még az államháztartási egyenleg alakulása is. Külföldön meghatározó esemény lehet a csütörtöki japán kamatdöntés (illetve inkább az azt követő közlemény), ugyanis a japán gazdaság lassan eredményeket kell, hogy felmutasson a merész monetáris politikáját illetően. Angliában az inflációs folyamatokon lesz a hangsúly a szerdai jelentés kapcsán. Míg Amerikában a Fed elnökváltással kapcsolatos pletykákon túl az ISM szolgáltatóipari indexet várja ma délután a piac.

Kell a kamatcsökkentés, de éles váltás nincs

Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.

Itt az MNB válasza: rugalmassá tették az inflációs célkövetést!

Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy Matolcsy György, jegybankelnök szavai alapján a jegybanki keretrendszer módosulására lehetett következtetni. Óriási baj nem történt, ugyanis nem arról van szó, hogy teljesen új ötlettel állt volna elő a Magyar Nemzeti Bank. Kérdésünkre elmondták, hogy az elnök szavaival azt akarta explicitté tenni, hogy rugalmas inflációs célkövetést alkalmaznak. Ezt ilyen módon kijelenteni kissé furcsán hat, és meglehetősen zavarosan volt értelmezhető. Ugyanakkor nem egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben. Más, hasonló keretrendszert alkalmazó országok esetében is nevezhető rugalmasnak az inflációs célkövetés. A kérdés csak az, hogy a magyar környezetnek, ahol az inflációs várakozások nem horgonyzottak, mennyire tesz jót ez a "puhábbra" váltás. Kérdéses az is, hogy mennyire tudja majd így jól értelmezni a piac a jegybank célfüggvényét. Vagy azt, hogy egyáltalán mi értelme volt most (cél alatti inflációnál) ilyen módon bejelenteni a rugalmas rendszert?

2013.07.23 18:00 Rezsimváltás történt az MNB-ben?
2013.07.23 15:48 Matolcsy: Még nem végeztünk

Rezsimváltás történt az MNB-ben?

Matolcsy György, jegybankelnök ma arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) példáját követnék a kamatpályára vonatkozó iránymutatás terén. Ez önmagában jól is hangozhatna, hiszen ez nagyobb kiszámíthatóságot és a várakozások kedvező alakulását hozhatná magával. Ugyanakkor nem kéne, hogy monetáris rezsimváltást jelentsen, hiszen az efféle iránymutatás ("forward guidance") valójában csak az adott rendszer támogatását jelenti például az EKB esetében is. Csakhogy a magyar jegybankelnök szavai úgy értelmezhetőek, hogy a nyugati példát "átvéve" szakítanak az inflációs célkövetés rendszerével. Matolcsy György 3,5 százalékos középtávú inflációs célt is említett a jelenleg meghatározott 3 százalékkal szemben. Ez amennyiben nem egy szerencsétlen elszólás pusztán, akkor amellett, hogy emelheti az inflációs várakozásokat, jelentős bizonytalanságot is szülhet. Ezek fényében nem érthető ugyanis, hogy az MNB pontosan milyen keretrendszer alapján dönt ma. Akár úgy is értelmezhető, hogy hármas szempont szerint, amire jelenleg sehol máshol nincs ma példa a világban.

Döntött a japán jegybank, megszólalt az elnök is

A magyar idő szerint hajnali öt órakor napvilágra került döntésből megtudtuk, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris politikáján. Szinten tartotta a korábbi eszközvásárlási programjának mértékét és az irányadó rátát (0,1 százlék) is. A lépés összhangban van a piaci várakozásokkal, ennek ellenére láthattunk mind a közlemény előtt és után is jenreakciót. Ugyanakkor a közleményből kiderült, hogy mind az inflációra mind a gazdaság alakulására vonatkozó előrejelzésein rontott a jegybank áprilishoz képest. Tehát egy év múlva a maginfláció pusztán 0,6 százalék lehet, a korábban várt 0,7 százalékhoz képest.

A japán gazdasági helyzet egyértelmű javulásáról beszélt a magyar idő szerint délelőttre csúszott sajtótájékoztatóján Haruhiko Kuroda jegybankelnök és azt hangsúlyozta, hogy az intézmény az eddig bejelentett monetáris élénkítéssel mindent megtett annak érdekében, hogy a bank eléri a középtávra kitűzött 2 százalékos inflációs célját, várhatóan jövőre.