Múlt csütörtökön, budapesti tárgyalásai után tartott sajtóértekezletén Nyikolaj Azarov ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy megállapodott a magyar féllel a Gazprom magyarországi földgázszállításaiból történő "virtuális visszacsatolásról". Vagyis az érkező "kék fűtőanyagot" visszafordítják Ukrajnába. Budapest napi hárommillió, a 2013. év folyamán összesen mintegy tízmilliárd köbmétert juttat így el északkeleti szomszédunkhoz.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Putyin államfőhöz hasonló ingerültséggel reagált a ciprusi fejleményekre, "Elefánt a porcelánboltban!" felkiáltással illetve a brüsszeli struktúrákat. A két politikus szokatlanul heves véleménynyilvánítását az magyarázza, hogy a százezer euró feletti ciprusi bankbetétek küszöbön álló, alighanem elkerülhetetlen megsarcolása óhatatlanul feltárja az orosz gigavállalatok - Putyin elnök verbális hazafiasságának ellentmondó - pénzügypolitikáját. Az elmúlt napokban csak úgy záporoztak a hírek a Cipruson bejegyzett cégekről, amelyek profitja után, amint most kiderült, nem az orosz kincstárba kerül az adó.
Július 23-án lejár Szergej Ignatyjevnek, a jegybank szerepét betöltő Központi Bank elnökének harmadik mandátuma. Putyin elnököt törvény kötelezi, hogy utódát legalább három hónappal ezt megelőzően nevezze meg. Az államfő azonban az utolsó pillanatig titkolta, kit szán erre posztra.
A Ciprusról érkező hírek miatt ma reggel számos gazdasági tanácsadója részvételével Vlagyimir Putyin válságtanácskozást tartott a Kremlben. Az orosz államfő három jelzővel jellemezte a ciprusi döntést: igazságtalan, amatőr és veszélyes.
Az Európai Uniónak a Gazprom árképzéséről folytatott vizsgálata és az amerikai földgázexport szédítő kilátásairól szóló hírek nyomán újabb európai nagyvállalatnak sikerült árcsökkentést elérni az orosz gigaholdinggal folytatott tárgyalásokon.
A Washington és Moszkva közötti fagyos viszonyt tovább rontják az orosz szakhatóságoknak az amerikai exporttal szemben bevezetett, a jelek szerint nem teljesen alaptalan korlátozásai.
Moszkva 2006 óta immár a negyedik földgázháborút indította a volt Szovjetuniónak a Kreml számára legfontosabb utódállama, Ukrajna ellen, hogy megakadályozza a földgáz beszerzés diverzifikálására tett kijevi intézkedések sikerét, és visszaterelje az országot az orosz érdekszférába.
Az amerikai kormány nemrég gazdasági szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben egy korábbi orosz börtönben történt haláleset, illetve az ahhoz kapcsolódó milliárdos sikkasztás ügyének felderítetlensége miatt. Miközben Moszkva részint tart attól, hogy az EU hasonló eszközöket fog alkalmazni az oroszországi korrupció felszámolásának kikényszerítésére, addig a vezetés nacionalista kijelentéseket hangoztatva válaszlépéseket tervez az amerikai döntéssel összefüggésben.
Jövőre az ideinél is gyorsabb privatizációra készül Oroszország, miközben az orosz elnöki hivatal egy olyan javaslattal állt elő, aminek értelmében az orosz állami vagyon magánosításáról Vlagyimir Putyin egy személyben hozhatna döntést.
Ukrajna hosszú ideje őrlődik az Európai Unió és a Oroszország között. Miközben Kijev határozott választ szeretnekapni arra, hogy mikortól számíthat Ukrajna a társult tag státusára, addig az ország miniszterelnöke nemrég az orosz—belorusz—kazah vámszövetséghez való csatlakozás lehetőségéről beszélt.
Továbbra is menekül a pénz Oroszországból annak betudhatóan, hogy mélyül a bizalmatlanság ország vezetése és az üzleti élet között mélyülő bizalmatlanság miatt. Az egyik nemzetközi hírportál nemrég arról számolt be, hogy Putyin fizikai állapota is nyugtalanítja a befektetőket.
Olajpiaci belháború körvonalazódik Oroszországban azáltal, hogy nemrég hazatért az orosz kőolajexport meghatározó szereplője, a Gunvor mögött álló Gennagyij Tyimcsenko. A hivatalos beszámolók szerint a korábban Svájcban élő orosz milliárdos adózási okokból tért vissza hazájába, de egyes elemzők szerint inkább az orosz energetika urának, Igor Szecsinnek a megzabolázása lesz a feladata.
Az Északi és a Déli Áramlat földgázvezetékkel az orosz vezetés legfontosabb politikai célja kezdettől az volt, hogy a Gazprom régen 80 százalékban Ukrajnán keresztül Európába irányuló szállítmányait más útvonalakon juttathassa el a célországokba. A Balti tenger mélyén lefektetett, 1222 kilométeres vezetéken közvetlenül Németországba érkező áru 2012 őszére 15 százalékkal csökkentette is az ukrajnai tranzitot, megfosztván a kijevi államkincstárt a létfontosságú tranzitdíj tetemes részétől.
A világsajtó, így a magyar média is befejezett tényként tálalja, hogy a brit—orosz tulajdonban lévő TNK-BP kőolajvállalat 50 százalékos részvénycsomagját a British Petroleum eladta a Vlagyimir Putyin elnök egyik legközelebbi bizalmasa, Igor Szecsin - az orosz energetika "szürke eminenciása" - fennhatósága alatt álló állami Rosznyeftynek, amely így a világ legnagyobb kőolajvállalata lett. A történetnek azonban az ellenőrizhetetlen számokkal dobálózó, diadalittas moszkvai kommentárok ellenére még koránt sincs vége.
Az orosz földgáz holding vezetői egy bonyolult jogi, pénzügyi és kereskedelmi konstrukciót dolgoztak ki, hogy keresztülhúzzák Brüsszelnek az orosz energetikai expanzióval szemben alkalmazott védekezési mechanizmusát, amely előírja a kitermelés, a szállítás és az értékesítés külön-külön cégekbe szervezését.
Egyre több elemző véli úgy, hogy az Északi Áramlat megépítése mégsem volt annyira jó ötlet, mint azt korábban az orosz illetékesek gondolták. A vezetékkel részben megregulázni kívánt Ukrajna eközben továbbra sem határozott arról, hogy nyugatra vagy keletre kíván orientálódni.
Oroszország 19 évig tartó tárgyalássorozatot követően idén a Világkereskedelmi Szervezet tagja lett. A csatlakozás az ország számos szektorában feszültséget okozott, így például a légi közlekedésben, a húsiparban és pénzügyi területen sem tisztázott még minden kérdés. Mit nyert és mit veszített Oroszország a WTO-tagsággal?
Várhatóan hamarosan döntés születik az orosz nyugdíjrendszer átalakításáról. A döntést, amely felrúgná a jelenlegi rendszer legfontosabb szervező elvét, Putyin szűkebb tanácsadói köre mindenféle előzetes egyeztetés nélkül készül meghozni.
A sajtóhírekkel ellentétben Örményország polgárai sem teljesen egységesek a Szafarov kiadatása körül kirobbant botrány megítélésében. A Lragir című jereváni lapban például egy neves elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az azeri baltás gyilkos Bakuba érkezése után feltűnően, mondhatni, gyanúsan megszaporodtak az örmény—azeri fegyveres összecsapások elkerülhetetlen voltáról szóló orosz, illetve oroszbarát örmény és azeri nyilatkozatok.
A Gazprom nem csak Európában, de Oroszországban is visszaélhet piaci erejével. A gázóriás a hetekben bejelentette, hogy bizonytalan időre felfüggeszti a független termelők által felszínre hozott földgáz felvásárlását.
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát...
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek...
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok...
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent "Mind merkantilisták vagyunk" írása Milton Friedman 1965-ös... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
