Gereben Ágnes

Cikkeinek a száma: 198

Súlyos örökség - Az azeri-örmény viszály háttere

Nemzetközi felháborodást váltott ki a hétvégén, hogy Magyarország kiadta az "azeri baltás gyilkost" Azerbajdzsánnak. Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, az üggyel összefüggésben megszólalt Barack Obama amerikai elnök, és az Európai Bizottság is. A hétvégi események tükrében érdemes felidézni, hogy milyen viszontagságok övezik Örményország és Azerbajdzsán vidékét. Nehéz örökség: elnyomás, pogromok, vérontás és etnikai összetűzések.

Timosenko-klónnal indulnak neki az idei ukrán választásoknak

Zavaros múltú Timosenko-klón lehet a kihívó az őszi ukrán választásokon. Mindeközben a rácsok mögé került korábbi elnök asszonyt minden eddiginél súlyosabb váddal illeték: az ország főügyészének nyilatkozata szerint Julia Timosenko rendelte meg korábban egy elnökaspiráns ukrán politikus meggyilkolását. Ismét viharos ősz elé néz Ukrajna.

Áll a bál! - Hogyan jutott idáig Azerbajdzsán?

Pénteken a nemzetközi figyelem középpontjába került Azerbajdzsán, Örményország és Magyarország diplomáciai kapcsolata. Örményország ugyanis megszakított minden diplomáciai kapcsolatot hazánkkal, mert pénteken elszállították Magyarországról - az örmény katonatársát 2004-ben baltával meggyilkoló, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt - azeri Ramil Sahib Safarovot, aki hazaérkezése után elnöki kegyelemben részesült.

Az Ilham Alijev elnök által - korábbi ígérete ellenére - amnesztiában részesített "baltás gyilkos", Ramil Sahib Safarov (aki eddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért) körül kirobbant botrány újra ráirányította a figyelmet Azerbajdzsán megváltozott helyzetére a nemzetközi politikában - írja Gereben Ágnes.

Kitörhet-e a balti állam a Gazprom szorításából?

A Gazpromot szokás az orosz energiafegyvernek nevezni, amelyet a Kreml előszeretettel vett be hatalmi politizálása során. A korábbi szovjet érdekszféra európai országai rendre szembe találják magukat az orosz gázóriással, és a harcban nem számíthatnak nagyon másra, mint az Európai Unió jogi támogatására. Nemrég Litvánia indított az EU-jogra hivatkozva látványos szabadságharcot a Gazprommal szemben, de a jelek szerint még siker esetén is nagyon sokat kell majd fizetniük a litvánoknak.

Jönnek az oroszok: divatvásárlók a világ ingatlanpiacán?

A pénzügyi és gazdasági világválság 2012-ben sem csökkentette az orosz állampolgárok külföldi ingatlanvásárlás iránti hajlandóságát. Az oroszok toplistáján az USA, Olaszország, Ciprus, Izrael és Lettország áll az élen. Miért és hol vásárolnak szívesen ingatlanokat az oroszok?

Putyin ombudsmant nevezett ki az üzletemberek védelmére

Miközben az euroatlanti világgal a Kreml egyre élesebb külpolitikai konfliktusokba keveredik, "befelé" a korábbiaknál sokkal szelídebb húrokat penget. Ennek első jeleit a június végén megrendezett szentpétervári gazdasági fórumon lehetett érzékelni. Putyin elnök, aki öt évig nem vett részt a tanácskozáson, ezúttal szükségesnek látta, hogy megjelenjen, és a nemzetközi figyelem közepette a korábbinál kevésbé autoriter programot hirdessen meg. "Az ország valamennyi politikai erejével folytatott nyílt vitában, párbeszéddel kell kialakítanunk a mi viszonyaink közepette hatékonyan alkalmazható, egységes nemzeti demokrácia- és fejlődésmodellt, amely az orosz polgárok túlnyomó többsége számára elfogadható", mondta az államfő.

Miért védik az oroszok Szíriát?

Vlagyimir Putyin a szíriai konfliktust felhasználva megpróbálja megállítani az orosz befolyási övezetnek a Szovjetunió felbomlása óta is folyamatos zsugorodását. Újraválasztása óta a politikus ezt következetes politikai programként hirdeti, nem minden alap nélkül felhánytorgatván a nyugati világnak, hogy nem tartotta be a szovjet birodalom békés felbomlása érdekében Mihail Gorbacsovnak, majd Borisz Jelcinnek tett ígéreteit, többek között a NATO keleti bővítéséről való lemondást.

Állami privatizáció az orosz energetikában

A Medvegyev kormány megalakulásakor az elemzők világszerte meglepetten konstatálták, hogy Igor Szecsin korábbi miniszterelnök helyettesnek nem jutott hely a végrehajtó hatalom csúcspozícióiban. Vagyis Vlagyimir Putyin alighanem legközelebbi bizalmasa egyik napról a másikra kegyvesztetté vált.

Putyin beolvasott a G20-aknak

A G20-ak most kezdődött tanácskozásának előestéjén terjedelmes írás jelent meg az orosz elnök neve alatt az "El Universal" című vezető mexikói lapban. "Ideje felhagyni az álszentséggel, és becsületesen megállapodni a válság idején alkalmazott piacvédő intézkedésekről", olvashatjuk a szerző hazájában napok óta nagy horderejű eseményként beharangozott cikkben, amely így folytatódik: "Számunkra ez különösen fontos, hiszen Oroszország a 2012. évtől WTO-tag, és feltett szándékunk, hogy aktívan részt veszünk a világkereskedelem leendő szabályairól folyó diskurzusban".

Hol jön az orosz gáz Európába? Kijev kavar

Moszkvának az ukrajnai földgázszállító hálózat kiiktatására irányuló politikai és gazdasági lépései egyre nyilvánvalóbban arra irányulnak, hogy a nyugat-európai importőröket rákényszerítse a Déli Áramlat földgázvezeték felépítésében való jogi és pénzügyi szerepvállalásra. A Gazprom vezetői ma már nyíltan beszélnek erről a szándékuktól. És a dolgok jelenlegi állása szerint a stratégia sikerre van ítélve, hiszen Európának szüksége van az orosz "kék fűtőanyagra". Ha pedig a drámaian csökkenő Gazprom szállítások miatt az ukrajnai tranzit révén nem tud hozzájutni, akkor valóban kénytelen új utakat keresni.

Nem lesz kettős hatalom Oroszországban

A viszonylag hosszú idő - a 2008. évi választások után elegendőnek bizonyult öt nap helyett két hét - alatt, május 21-én megalakult orosz kormányt és a mára szintén felállt elnöki adminisztrációt a külső szemlélő akár egy nagykoalíció alkotó elemeinek is tekinthetné. Akadnak is, akik így látják. Nem véletlenül, hiszen Putyin elnök és Medvegyev miniszterelnök gyakran tesz látványos gesztusokat annak bizonyítására, hogy kettőjük helycseréje után is töretlen az együttműködésük, teljes az egységük. Erre utalt a - működésében a Szovjetunió Kommunista Pártjának infrastruktúrájára és tevékenységére emlékeztető - Egységes Oroszország minapi kongresszusa, amelyen az elsőként felszólaló államfő ünnepélyesen beiktatta a párt élén a helyére lépő Medvegyevet.

A Timosenko-ügy: kell-e félteni a gázhercegnőt?

Lassan világpolitikai botránnyá dagad a volt ukrán miniszterelnök asszony fogva tartása: mint ismeretes, számos európai ország vezetője kilátásba helyezte a Kijev számára mind financiális, mind presztízs szempontból létfontosságú nyári labdarúgó EB bojkottját, az Európai Parlament pedig május 24-én határozatban követelte "a politikai motívumok alapján elítélt összes fogoly szabadlábra helyezését".

Putyin: a nagy visszatérés

Vajon hova vezethetnek a december eleje óta Moszkvában és más orosz városokban zajló tüntetések? Elképzelhető-e, hogy radikális politikai változások elindítóivá válnak? A világ más tájain többnyire ebben az irányban hatnak az ismétlődő megmozdulások, a társadalmi elégedetlenség jelei. A komoly fordulathoz azonban paradox módon szükséges egy másik mozzanat is, amely rendszerint észrevétlen marad: valamely számottevő külső erő beavatkozása a folyamatba. Az oroszok a szovjet korszakban erre használták a tankokat -- 1956-ban például Magyarországon, 1962-ben szitává lőve a Novocserkasszk városában sztrájkoló orosz munkásokat. Ma erre használják a kőolaj- és földgáz "csap elzárást" vagy az ezzel való fenyegetőzést Ukrajna, Belorusszia, sőt Szlovákia, Bulgária esetében.

Az új Putyin-éra gazdaságpolitikája

Még közvetlen környezetében is felzúdulást váltott ki a központosítást régtől fogva a gazdaságirányítás legfontosabb szervező erejének tekintő Vlagyimir Putyinnak az a terve, hogy a természeti kincseihez képest igen rossz helyzetben lévő Távol-Kelet és Szibéria gazdaságát egy külön e célra létrehozott, az Orosz Külkereskedelmi Bank tevékenységére emlékeztető állami monopólium irányítása alá rendelje. Az ötlettel még január végén a Szergej Sojgu --18 éven át volt "katasztrófaügyi miniszter", május 11-étől a moszkvai terület kormányzója -- hozakodott elő. A projektről kiszivárgott első kósza hírek után kiállt a grandiózus elképzelés mellett a harmadik, immár hatéves elnöki ciklusára készülő Putyin is.

Újabb gázcsata: ki fizeti a révészt?

Új csata kezdődött az Oroszország és Ukrajna között több mint hat éve tartó energetikai háborúban, amelynek legnagyobb vesztesei kezdettől az orosz földgázimportra szoruló EU-tagországok voltak.

A nyugat ellenőrzi a kazah gazdaságot

Erőteljes átrendeződés indult el a posztszovjet térség energetikai piacán. Egy napokban megjelent összegzésből kitűnően Kazahsztán kőolaj- és földgáz kitermelésének már több mint 75 százaléka amerikai cégek tulajdonában van. A gazdaság számos ágazatát górcső alá vevő elemzés szerzője, Marat Sibutov szerint ez annak köszönhető, hogy a Szovjetunió felbomlása után a tengerentúli nagyvállalatok az elsők között jelentek meg hazájában, és nem hagyták, hogy az olcsón megszerzett vagyontárgyakat a hatóságok az azóta eltelt években - amint ez Oroszországban gyakran megtörtént - különböző ürügyekkel visszaszerezzék.

Orbán Viktor és a Gazprom: a Déli Áramlat sodrában

Számos kül- és belpolitikai, de legalább annyi gazdasági oka lehet annak, hogy az orosz elnökválasztás óta eltelt másfél hónapban szembetűnően megsokasodtak és rendkívül intenzívvé váltak a hazánkat is érintő földgázvezeték megvalósítását sürgető moszkvai kezdeményezések. Ezek részét alkotta Alekszej Miller Gazprom elnök és Orbán Viktor miniszterelnök kedden folytatott budapesti tárgyalása, amelyről csupán utólag informálták a sajtót.

Ukrajna, a gazdag menyasszony

Március 30-án az Európai Unió és Ukrajna képviselői végre parafálták Brüsszel és Kijev öt álló esztendeje készülő megállapodását. A 3000 oldalas dokumentum azonban csalódást okozott Ukrajnában, mert nem gazdasági, hanem politikai paktumnak, hellyel—közzel diktátumnak bizonyult. Északkeleti szomszédunk egyebek mellett arra vállalt benne kötelezettséget, hogy az európai értékeket érvényesíti a szabad választások megtartásában és a bírói függetlenség biztosításában. Ezt is, azt is nehéz elképzelni az ukrán politikai élet hétköznapjaiban.

Orosz privatizációs indulatok

Az elnökválasztásnak vége, a Putyin-rendszer elleni tiltakozások azonban az orosz sajtónak a világlapok által készségesen átvett állításával szemben folytatódnak. Nyilvánvaló, hogy az autoriter állam feltételrendszerében nem válthatnak politikaformáló erővé, a Kreml azonban ennek tudatában is veszélyesnek tartja a szabad véleménynyilvánítást, és egyebek mellett a társadalom élénk reagálását kiváltó ügyek tematizálásával igyekszik elterelni róla a figyelmet.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.