Rigó Anita

Cikkeinek a száma: 59

A közmunka trükkje nélkül is rekord alacsony a munkanélküliség

Rekord alacsony szintre, kerek 6 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta 2016 első negyedévében Magyarországon, és ami még jobb hír, hogy a közmunkásokkal korrigált munkanélküliségi mutató is most először 11 százalék alá csökkent. Egy év alatt 113 ezer fővel bővült a foglalkoztatottság a közfoglalkoztatás nélkül számítva.

Így néz ki az állam nagy béremelési programja

2017-ben több, az életpályamodellek keretében indított béremelési program is folytatódik a közszférában, az elsőként indult pedagógusi béremelési program pedig jövő szerepemberben ezzel ki is fut majd. A leghomályosabb pont most az egészségügyi ágazatban dolgozók béremelése, amiről jelenleg is folynak még az egyeztetések. Ami pedig a bürokráciacsökkentést illeti, a jövő évi költségvetésben egyelőre nem sok nyomát látjuk.

Most akkor sok vagy kevés az adó Magyarországon?

A kormány gyakran büszkélkedik azzal, hogy Magyarországon milyen alacsony a személyi jövedelemadó kulcsa, és hogy nálunk milyen kevés közteher rakódik a munkára, miközben mások arra panaszkodnak, hogy milyen sokat elvesz tőlük az állam. Az igazság az, hogy az adórendszerünk igen torz, mivel bár a gyermekes munkavállalókkal nemzetközi viszonylatban is ritka bőkezű az állam, a dolgozók nagyjából háromnegyedét ezek a kedvezmények nem érintik.

A béreken már látszik a kínzó munkaerőhiány

A januári bérstatisztikából kiderült, hogy szépen meglódultak a bérek a versenyszektorban egy év alatt: átlagosan 6,8 százalékkal több pénzt vihettek haza a dolgozók, mint egy évvel korábban. Az egyes piaci ágazatokat elnézve a 2015-ben felszínre törő munkaerőhiány problémája néhol komoly béremeléseket idézett elő, ezek egy részét szedtük össze. A nettó béreket nézve azt se felejtsük el, hogy időközben volt egy 1 százalékpontos szja-kulcs csökkentés is.

Soha nem volt ekkora munkaerőhiány az építőiparban

A kormány az építőipar fellendülését várja az áfacsökkentéstől és az új családi otthonteremtő intézkedésektől, azonban a szektorra jellemző munkaerőhiány számottevően csorbítani fogja az új kedvezmények hatásait. A válság után a szakmunkások jelentős része külföldre vándorolt a jobb fizetések miatt, így mostanában még az - egyelőre - alacsony megrendelések mellett is vadásznia kell a cégeknek a munkaerőre. A fellendülő piaci kereslet szükségszerűen kikényszeríti a béremeléseket, amely folyamat kezdetét már 2015-ben is látni lehetett. Mindez pedig a lakás, illetve házépítések árát is számottevően emeli majd, vagyis az intézkedések hatására nem hogy csökkennének, hanem növekednek majd a költségek.

Most képzeld el, hogy idén 700 százalékos drágulás lesz!

Nem sok olyan ország van a világon, amelynek sorsa olyannyira függne az olajárak alakulásától, mint Venezueláé, ahol az export 96 százalékáért, míg a GDP közel 40 százalékáért az olajkivitel felel, miközben az importfüggőség rendkívül erős. Az elmúlt közel két évtizedben a "chávezista" kormányok is sok káros intézkedést hoztak a gazdaságra nézve, de az olajárzuhanás most végképp a padlóra küldte az országot. A devizatartalékok szintje veszélyesen alacsony szintre apadt, számos alapvető szükségletet jelentő termékből hiány van, az infláció pedig szükségszerűen elszállt. Olyannyira, hogy a Nemzetközi Valutaalap szerint idén 720 százalékkal emelkedhetnek az árak.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország

Miközben már másfél éve stabilan félmillió munkanélkülit és állami közfoglalkoztatottat tartanak nyilván Magyarországon, a munkáltatók egyre nagyobb része komoly munkaerőhiányról számol be. Ráadásul már nemcsak a szakképzett munkaerőből van hiány, az egyszerű, szakképesítést nem igénylő üres álláshelyből is egyre több a betöltetlen.

Kivándorló országgá válik Magyarország

A kivándorlás immáron nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban, így ha mérleget lehetne vonni a bevándorlással, az igazság az lenne, hogy Magyarország egyre inkább kivándorló országgá válik - állapítja meg a KSH Népességtudományi Intézete által nemrégiben készített Demográfiai Portré. 2014 legelején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai országokban, míg más becslések 2013-ban több mint fél millióra tették a Magyarországon született és külföldön élő személyek számát.

Újra itt a nagy vita: mit kezdjen Európa a görög adóssággal?

Noha Európa vezetői a kezdetektől fogva vonakodtak attól, hogy - 2011-2012 után - ismét hozzányúljanak Görögország államadósságához, az elmúlt egy év görög kormányzati politikának köszönhetően ismét ott tartunk, hogy kénytelenek ismét elővenni a kérdést, ugyanis segítség nélkül az adósság ismét "fenntarthatatlan" pályára kerül. Az elkövetkezendő hetek, hónapok egyik nagy megoldandó kérdése lesz, hogy hogyan is valósuljon meg ez a "haircut" nélküli adósságrestrukturálás (hogy az eurózónának ne fájjon) úgy, hogy közben az masszív adósságkönnyítést eredményezzen (hogy az IMF-nek megfeleljen). De mit is jelent az, hogy fenntarthatatlan az adósság, és milyen módjai és fokozatai vannak az adósságkönnyítésnek? Restrukturálás vagy "reprofiling", van különbség? Cikkükben bemutatjuk, mi minden kerülhet bele a kalapba a következő hetekben.

Nem célszerű, mégis berendezkedtünk a közmunkára

A kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, ugyanis az nem lenne célszerű, mégis a középtávú tervek alapján az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költhetünk erre a célra, csak jövőre 340 milliárdot. Az ok a kormány által áhított teljes foglalkoztatás elérése, ám tényleg a közfoglalkoztatás fogja megoldani a munkaerőpiac problémáit? Nem valószínű, de erre minden bizonnyal a kormány sem számít. Körbejártuk, hogyan is hat a közmunka a foglalkoztatásra, és hogy miért látjuk úgy, hogy akarva-akaratlanul is hosszú távon berendezkedhet rá az ország.

Mesterien tolják maguk előtt a kapituláció napját a görögök

Február 20., péntek - a nap, amikor a görög kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodtak a legutóbbi pénzügyi segélycsomag négyhónapos meghosszabbításáról és arról, hogy április végéig elkészül az átfogó reformterv. Azóta eltelt két és fél hónap, és még mindig óriási nézetkülönbségek adódnak: a görög kormány továbbra sem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, valamint a minimálbér emeléséről sem akarnak lemondani. Jelenleg az adóbevételekből, az állami szféra tartalékaiból és rövid állampapírok kibocsátásából finanszírozzák magukat, de a következő hónapokban annyi a lejáró adósság, hogy azok visszafizetését már biztosan nem tudják önállóan biztosítani. Meddig húzhatják még így, és mi lesz ha nem fizetnek időben? Jövő hét hétfőn Brüsszelben ül össze újra az Eurócsoport, éppen egy nappal azelőtt, hogy a görög kormánynak mintegy 767 millió eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalap felé. Ha igazán nagy bajba kerülne, akár itt is beadhatná a derekát az athéni kormány, de az elmúlt hetek alapján ezt nehéz elképzelni.

Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben

A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, így a munkavállalók többsége bruttó bérének egy százalékával több fizetést kaphat kézhez, mint idén. Még jobb a helyzet a kétgyermekes családoknál, ahol a családi adókedvezmény mértékét is megemeli a kormány, ez az szja-kulcs csökkentésen felül is többletjövedelmet hoz majd a házhoz. Ugyanakkor az adócsökkentés a háromgyermekes családok közül pont a legkevesebből gazdálkodókat nem érinti majd valószínűleg, mivel az ő adó- és járulékterhelésük már így is nagyon alacsony az óriási családi kedvezmény miatt. Kiszámoltuk, ki mennyi pénzt láthat a jövő évi adótörvény-módosításokból.

Várnak a magyar orvosok a nettó 300 ezres fizetésre

A magyar orvostársadalomnak ígért bérrendezés egyre égetőbb kérdéssé válik a kormány számára: az orvos-elvándorlási statisztikák még mindig aggasztó helyzetről árulkodnak, míg egyes szakmákban már a szakorvos-hiány fenyegeti az ellátórendszert. Az általános alulfizetettség mellett a legnagyobb gikszer a rendszerben jelenleg a rezidensi és a szakorvosi keresetek közötti szakadék, amelyek együttesen már nem meglepő, hogy sok karrierje elején álló fiatal orvost távozásra bírnak. De mennyit is keres ma egy kezdő orvos Magyarországon és hogyan jár a szakvizsga után? Megéri itthon belekezdeni, vagy annyival jobban járnak külföldön? Tények a hazai és az európai bérekről és az orvos-elvándorlásról.

Ahol a kádárizmus nem szűnt meg (Interjú)

Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.

Várva várt fordulat a munkaerőpiacon? - Itt az igazság!

A 2010. évi munkaerő-piaci mélypontkor 11,8 százalékot is elérő munkanélküliségi ráta szintje mára 7 százalék közelébe süllyedt, miközben az aktív népesség köre is jelentősen bővült. E fejleményeket azonban alapvetően befolyásolták a válságot követően megjelenő új tényezők: a kiszélesedő közmunkaprogramok, az erősödő elvándorlás, de még a részmunkaidős foglalkoztatás növekedése is. Utánajártunk, milyen hatásokkal jártak ezek az új tényezők.

Erre a jóisten pénze sem lenne elég (Interjú)

Az olló egyre jobban nyílik a között, amit az orvostudomány ismeretanyaga alapján tenni lehetne és a között, amire megvan a fedezet. Az egészségügy alulfinanszírozottsága olyan objektivitás, amiről senki nem tehet - véli Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak adott interjújában megjegyezte, hogy jó lenne, ha az egészségügy tortaszelete nagyobb lenne az állami költségvetésben. A SOTE vezetését bő két éve ellátó kutató-szakember kifejtette véleményét a forráshiányról, a kórházak adósságáról, az orvosok elvándorlásáról, a várólistákról, a hálapénzről, a magyar egészségügyi rendszerben rejlő ördögi csapdákról, de részletesen bemutatta, hogy miből és hogyan gazdálkodik egy ilyen csúcsintézmény. Szerinte nincs utólag adott hálapénz, az egyszeri kórházi adósságkonszolidáció önmagában nem jelent tartós megoldást és ünneprontóként azt is kénytelen volt elárulni, hogy az elvándorlás lassuló üteme a gyakorlatban nem érződik. A rektor azt is elárulta, hogy mit vár az egyetemhez kinevezett Szász Károly kancellártól.

Itt az igazság: mi lenne velünk közmunkások nélkül?

A közmunkaprogram egyre széleskörűbb elérhetőségének köszönhetően évek óta egyre nehezebb tiszta képet kapni a foglalkoztatottság helyzetéről Magyarországon. Csakhogy mostanra már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több évre visszamenő idősorral rendelkezünk a közfoglalkoztatottak létszámalakulásáról, így számszerűsíthetjük annak a foglalkoztatottságra gyakorolt hatását. Hogy megnézzük hogyan is állunk valójában, megkíséreltünk korrigált adatokat előállítani a munkanélküliség és a foglalkoztatottság állapotáról és valós alakulásáról.

Ezért könyörög a magyar egészségügy

Ahogyan arra a múlt héten fény derült, a kormány várhatóan megkezdi a fontosabb rendszerek átalakítását az önkormányzati választások után, beleértve így az egészségügyet is. A részletekről egyelőre nem sokat tudni, azonban a megkerülhetetlen pontokról nagyjából konszenzus van: legkésőbb jövőre mindenképpen megoldást kell találni a kórházi adósságok rendezésére, és egy fenntartható egészségügyi ellátórendszert kell kialakítani az alapellátás kibővítésével. Cikksorozatunkban a nagy rendszerek alapvető problémáit mutatjuk be, és a megszólaló szakértők segítségével megoldásokat is vázolunk.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Üzemanyagválság felé halad Magyarország, kiadták a figyelmeztetést
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.