Magyarországon egy a versenyszektorban dolgozó munkavállaló átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresett tavaly. Nem mindegy azonban, hogy mekkora cégnél vállal munkát: a nagyvállalati alkalmazottak rendszeres átlagkeresete bruttó 300 ezer forint körül alakul, miközben a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint bruttó 180 ezer forintot lehetett keresni, legalábbis papíron.
2017 első negyedévében tovább fokozódott az eddig is súlyos munkaerőhiány a magyar feldolgozóiparban, miközben a szolgáltató szektorban kismértékben enyhült a létszámhiány az előző negyedévben tapasztalt csúcshoz képest. A régiós országok között továbbra is messze nálunk számolnak be a legkritikusabb helyzetről a cégek.
A versenypiaci vállalkozások többségénél emelik a béreket idén, ám annak mértéke igencsak széles skálán mozog, van, ahol elhanyagolható a fizetésemelés, és van, ahol igen jól járnak a dolgozók - ez derült ki olvasóink leveleiből, amiket januári béremelési felmérésünk kapcsán küldtek. Léteznek azonban olyan cégek, köztük több száz fős vállalatok is, ahol a munkavállalók jelenlegi ismeretei szerint egyáltalán nem emelik idén a fizetéseket, a járulékcsökkentést a munkáltatók lenyelik. Számos levelet kaptunk állami alkalmazottaktól is, ők szinte kivétel nélkül a kötelező minimálbér-emelés miatt kialakult bérfeszültségre, illetve az évek óta elmaradó béremelésekre panaszkodtak.
Az esélyegyenlőség-teremtés a munkavállaláson keresztül, avagy a kivándorlás, vagy itthon maradás volt a témája a Global Shapers Community Budapest Hub által csütörtökön rendezett interaktív panelbeszélgetésnek, amelyet a Davosban zajló Világgazdasági Fórumhoz kapcsolódóan szerveztek. A beszélgetés tanulságai szerint a kivándorlás csak bizonyos területeken járult hozzá a munkaerőhiányhoz Magyarországon, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci problémák kezelése és a versenyképesség javításának céljából egyértelműen az oktatásnak kell valami nagyon újat felmutatnia itthon, és azt is nagyon gyorsan.
A 15, illetve 25 százalékos idei kötelező minimálbér-emelések, az ebből következő bértorlódás és a folyamatosan fokozódó munkaerőhiány idén a legtöbb munkaadót látványos béremelésekre kényszeríti, így az átlagbér eddig nem látott mértékben lódulhat meg. A fizetések gyors emelkedésének pedig több következménye is lehet, akár jelentősen drágulhat is az élet Magyarországon. A saját munkahelyeden, iparágadban is érzékeled, hogy korábban nem jellemző ütemben emelik a fizetéseket? Írd meg nekünk!
Általánosságban lett hiánycikk a munkaerő Magyarországon 2016-ban, azonban a foglalkoztatottság bővülése egyelőre még nem fékezett le, sőt, minden hókuszpókusz nélkül 130 ezer fővel nőtt. A munkaerő-tartalék folyamatos apadása láttán ugyanakkor számíthatunk rá, hogy a növekedés visszafogottabbá válik idén. Egyre feszesebb munkaerő-piaci kondíciókat tükröz a versenypiaci bérek emelkedése is, igaz, tavaly az állami szektor fizetései nőttek a legjobban, majdnem 10 százalékkal.
Számos adóváltozás lép életbe Magyarországon 2017. január 1-jétől, többek között nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye, csökken több termék és szolgáltatás áfája, a társasági adó kulcsa, a munkáltatói járulék és vele együtt az egészségügyi hozzájárulás mértéke is. A kisvállalkozások számára is lesznek fontos újítások: nő az alanyi áfamentesség értékhatára, a kata bevételi értékhatára, és csökken a kisvállalati adó mértéke is. Összeszedtük a lényeges változásokat.
A telekom-cégek sincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon: nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokkal is versenyezni kell a munkaerőért, a bérkülönbségek ezen a piacon is jelenthetnek nehézségeket - mondta el a Portfolio-nak Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. A cégnél attól is tartanak, hogy a fiatalok már az egyetem alatt elkezdenek külföldre dolgozni, és az alapozó képzés befejezése után el is mennek. A legnagyobb fejtörést mégis a közeljövőre való felkészülés okozza, hogy hogyan biztosítsák a technológia gyorsan fejlődő területein a megfelelő felkészültségű dolgozókat úgy, hogy még sem az egyetemeken, sem a cégnél nem lehet elsajátítani a szükséges tudást.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
A kormánynak múlt héten sikerült megállapodnia a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről, és ahogyan Varga Mihály mondta: elmentek a falig. Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak? És mit üzen a közmunkásoknak? Kiszámoltuk.
Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?
Ugyan az elmúlt egy-másfél évben nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság több területe munkaerőhiánytól szenved, a foglalkoztatottság továbbra is szépen emelkedik, a gazdaságilag aktívak tábora pedig bővül. Mennyire van messze a kormány által áhított teljes foglalkoztatottság? Hány embert lehet még az inaktivitásból "felrázni"?
A Magyar Nemzeti Bank nem számít rá, hogy a kialakult bérnyomás miatt gyorsuló vállalati bérköltség-növekedés a fogyasztói árak számottevő emelkedéséhez vezetne az előttünk álló időszakban - derült ki legfrissebb Inflációs jelentéséből. A Morgan Stanley elemzői ezt éppen ellenkezőleg látják.
Bár a világgazdaságban általánosságban továbbra is dezinflációs erők dominálnak, a kelet-közép-európai országok az erősödő bérnyomás miatt növekvő inflációs kockázatokkal számolhatnak 2017-ben. Mindez különösen Magyarországra igaz, ahol a vállalatok nehezen tudják kigazdálkodni a magasabb munkaerőköltségeket - írják elemzésükben a Morgan Stanley elemzői.
A miniszterelnök még 2014 októberében, éppen az önkormányzati választások előtt beszélt a Kossuth Rádióban arról, hogy milyen fontos feladatok állnak a kormány előtt. Kiemelte a duális szakképzés fontosságát, és azt jósolta, hogy a következő egy-másfél évben munkaerőhiányról fogunk beszélni az országban. És milyen igaza lett.
Tíz év alatt negyedmillió fővel csökkent Magyarország népessége, ami a vidék elnéptelenedésének köszönhető. A hét régiónk közül egyedül Közép-Magyarországon emelkedett a lakosok száma, de ott nem is kicsit. A válság előtti időkhöz képest csak a központi régióban bővült jelentősen a foglalkoztatottság, míg a keleti országrészben közmunka nélkül még mindig alacsonyabb lenne, mint 2007-ben.
Miközben a gazdaság egyre több területéről azt halljuk, hogy a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek Magyarországon, több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni. Miért? A válasz összetett, de a legjellemzőbb probléma, hogy a szabad munkaerőtábor jelentős része nehezen foglalkoztatható, illetve a munkaerőkereslet és -kínálat rendkívül egyenlőtlenül alakul az országban.
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.
A magyar kormány kiemelt támogatásának köszönhetően a hazai járműipar dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig az iparágban foglalkoztatottak száma is rohamléptekben emelkedett. A hazai oktatás nem megfelelő színvonala, illetve a munkaerőhiány miatt viszont mostanra eljutottunk oda, hogy veszélybe került a versenyképességünk, a további növekedés és Orbán Viktor régi álma, hogy egyszer európai autógyártó nagyhatalommá válunk. Az iparág legégetőbb problémáját, illetve a megoldásának lehetőségeit a hazai járműipar top menedzserinek és HR-vezetőinek gondolatai alapján mutatjuk be, amelyek a Portfolio által szervezett Járműipar 2016 konferencián hangzottak el.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
