A VSquare oknyomozó portál értesülése szerint Magyarország a BYD elektromos járműveinek beszerzését támogatná uniós pénzből. A kormány 240 millió eurót kért a REPowerEU forrásból, amelyet elektromos-autóvásárlási támogatásra fordítanak majd, ez pedig a BYD-t hozhatja helyzetbe. Brüsszel a kifizetések előtt nem vizsgálja a programot, de később fájdalmas kereskedelmi lépéseket tehetnek.
Kedden az európai parlamenti képviselők szavaznak az Erasmus-program jövőjéről, de komoly vita bontakozott ki: a jobbközép Európai Néppárt (EPP) a szélsőjobboldali képviselők támogatásával kezdeményezte a jogszabály szövegének módosítását, amelynek célja az Erasmus-program előnyeinek kiterjesztése Magyarországra is, amely jelenleg nem fér hozzá a programhoz. Eközben Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter arra kérte Miskolc ellenzéki polgármesterét, aki a helyi egyetem kuratóriumának tagja, hogy álljon ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer mellett.
Az adóparadicsomok, köztük Magyarország lesz az egyik fő haszonélvezője a globális minimumadónak - állapítja meg az OECD kedden kiadott munkadokumentuma. A tanulmány alapján világszerte közel 1500 milliárd dollárnyi, eddig alig adóztatott vállalati profit után számíthatnak plusz bevételekre az egyes országok. Ráadásul idővel tovább nőhet a megadóztatott nyereség aránya, ahogy egyre több ország vezeti be az új rendszert, valamint ahogy fokozatosan kivezetik az átmeneti kedvezményeket.
Az Európai Unió kivitele közel két éve folyamatosan csökken, ráadásul az export visszaesése egyre jobban gyorsul a legfrisebb bmi-adatok alapján. Ezzel párhuzamosan a teljes termékkülkereskedelmi forgalom (export és import együtt) is visszaesett. Az EU és az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelme is zsugorodik, főként az importnál, ami már jelzi a világkereskedelem pólusváltását. Az eltolódásnak nagy nyertesei a dél-kelet-ázsiai országok, míg az Európai Unió a legnagyobb vesztes. Biztató jelek viszont arra utalnak, hogy a mostani gyengélkedés után hamar talpra állhat az államszövetség.
A Moody's a közép- és kelet-európai (KKE) országoknál továbbra is biztonságosnak látja az államadósságok 2024-es szintjét, így nem módosítják a stabil szuverén hitelképességi kilátásokat a régióban. Az elemzők a robusztus makrogazdasági kilátások miatt azt várják, hogy a beinduló növekedés miatt csökken a GDP-arányos hiány és az államadósság is a térség gazdaságaiban. Úgy látják, hogy az energiaválság gazdasági és társadalmi hatásai, ami miatt 2023-ra negatív kilátást vázoltak, az eredetileg várthoz képest kevésbé voltak jelentősek. Emellett a gázellátási zavarok kockázata 2024-ben tovább csökken a magas gáztárolási szintek, a kínálat diverzifikálása, az infrastrukturális beruházások és a keresletoldali kiigazítások miatt. Utóbbi esetében pont Magyarország és Szlovákiában látnak még problémákat a magas orosz kitettség miatt. A negatív kilátásokat kiválthatja a kulcsfontosságú exportpiacok lényegesen gyengébb gazdasági fellendülése vagy az élelmiszer- és energiainfláció felpörgése is, ami szigorúbb monetáris politikát és magasabb finanszírozási költségeket eredményez
Tavaly január és június között rekordszámú adatigénylést adtak be a világ államai a Facebookhoz, azonban a magyar hatóságok fél év alatt annyi információt kértek a felhasználókról, mint 2021-ben egész évben. Viszont a Meta jogi csapata az esetek alig felében teljesítette a magyar kéréseket.
Az Európai Bizottságnak készít reformtervet Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, hogy megerősítse a belső piacot, ebben pedig fontos szerepe van a tagállami költségvetési kiköltekezések visszafogásának. A tervezet szerint az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetve a versenyt, valamint fokozva az agyelszívást. A magyar kormányban viszont vannak olyan hangok, akik lazítanának a költségvetési fegyelmen: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés beindításához nem nagy ár a hiánycélok elengedése, mert a bővülés is meghozhatja a csökkenő deficitpályát.
Az Európai Parlament szinte azonnal bírálta az Európai Bizottságot, hogy december közepén teljesítettnek vette a horizontális feljogosító feltételeket, így elindulhattak a másfél évig álló uniós kifizetések Magyarország számára. Most az Európai Néppárt vizsgálatot kezdeményez a magyar igazságügyi reform miatt, mert szerintük problémák lehetnek. Újra veszélybe kerülhetnek a magyar kohéziós támogatások.
Meglepő fordulatot jelent, hogy az inflációs ráták a vártnál gyorsabb ütemben csökkennek világszerte, ami fordulatot hozhat a központi bankok két éve tartó, az eszkalálódó áremelkedés elleni harcában. Ez a fejlemény felerősített azokat a várakozásokat, hogy a központi bankok 2024-ben a kamatcsökkentés irányába fordulhatnak, hogy támogassák a gazdasági növekedést – írja elemzésében az Independent Commodity Intelligence Services.
A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
2024-ben sikeres év várhat a Magyarország gazdaságra Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint. Úgy véli, hogy a magyar konjunktúrában rejlő növekedési potenciál kiaknázása és az elmúlt évek súlyos kihívásai elleni küzdelem eredményeképpen a következő évre optimista forgatókönyvet vázolt fel. Az Indexen megjelent cikkében arról írt, hogy előttünk álló évben a kabinet célja, hogy növelje a lakosság bizalmát, így beindulhasson a fogyasztás, támogassák a belpiacra termelő ágazatokat, valamint hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot.
Az ENSZ dubaji éghajlat-változási konferenciáján (COP28) is heves vitákat generált, hogy az Európai Unió fokozatosan bevezet egy kvázi-karbonadót, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmussal (CBAM). A rendszerben gyakorlatilag az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagoknál, alkatrészeknél vetnek ki plusz terheket. Bár ez sok terméknél áremelkedést hozhat, de segíti a klímacélok elérését, valamint megvédheti az EU-s ipar versenyképességét is a dömpingáruval szemben.
Szeptemberben egy francia-német kormányzati tervezet teljes intézményi reformot javasolt az Európai Unióban. Nem egyszer világosan utalva arra, hogy a magyar kormány vétózásra épülő tárgyalási stratégiája miatt szükséges az EU átalakítása, főként úgy, hogy új tagállamokat vehetnek fel a szövetségbe. Bár már 15-17 ország támogatja a kezdeményezést, évekig is eltarthat a strukturális átalakításról szóló vita. Mindez pedig felerősítette a vitát arról, hogy mégis a többsebességes Európai Unióé lehet a jövő.
Az Európai Unió jelentős külpolitikai fordulatot hajtott végre 2023-ban, amelynek részeként átértékelte a Kínával szembeni megközelítését: bár kereskedelmi partnerként tekint az ázsiai országra, egyre inkább leválik gazdaságilag róla az államszövetség. Az EU megkezdte az ellátási láncai diverzifikálását, technológiai téren is egyre inkább elzárkózik a Kínával való együttműködéstől. A cél egy egyensúlyibb kereskedelmi mérleg fenntartása, miközben pár éve még Angela Merkel német kancellár egy szorosabb EU-Kína együttműködésért lobbizott.
Bár már a kohéziós források egy részét feloldotta az Európai Bizottság, az életpályamodell szerinti emelésnél nagyobbról döntött a kormány. A Belügyminisztérium most már magasabb átlagos emelést jelentett be, mint az eredetileg tervezett 10 százalékos szint. Viszont az ígért, jövő évi 700 ezres átlagos tanári bruttó kereset még odébb lehet.
Az Európai Bizottság úttörő lépésként megkezdte a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) szigorú végrehajtását, ami kulcsfontosságú lépés a nagyon nagy online platformok (VLOP) és a nagyon nagy online keresőmotorok (VLOSE) szabályozása és felelősségre vonása felé az Európai Unióban. Így sikerült már részben megtörni a Facebook és az Instagram tulajdonosát, a Metát, valamint borsot törni Elon Musk és az X orra alá. Az online piactereknél is kemény világ jön.
A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak hazánknak a mai napon – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön. Az első előlegről tudható volt, hogy februárig megérkezik, mert ennek kifizetését egyetlen uniós eljárás sem blokkolja, azonban a mintegy 3,9 milliárd eurós teljes kerethez sürgősen lépéseket kell tennie a kormánynak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig azt közölte, hogy januárban az első kohéziós kifizetések is megindulhatnak.
A kormány módosítja a rezsivédelem ellentételezésének kiszámítására vonatkozó előírásokat az Energiaügyi Minisztérium. A szerdán megjelent rendelet kitérnek a villamos energia szolgáltató részére járó ellentételezés kalkulálásának módszertanára, valamint az indokolt ár meghatározására is.
Szerdától hatályba lépett az uniós gazdasági kényszerítés elleni eszköz (anti-coercion instrument, ACI), amely egyszerre ad szankciós lehetőségeket az EU kezébe, valamint segítheti az érintettek kompenzálását. Az uniós válaszlépések a vámintézkedésektől kezdve az FDI-korlátozásig terjedhetnek. Ráadásul a szankciók alkalmazásához nem kell a tagállamok egyhangú támogatása.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
