Üzembe helyezték az egyciklusú szegedi lézerrendszert

Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár az ünnepségen elmondta, a központ és benne a teljesen egyedülálló új berendezés a világ összes lézerfizikusát szolgálja majd.

Júliusban Szegeden rendezik meg a 7. Attosecond Science and Technology konferenciát, melyre csaknem négyszáz kutató érkezik, hogy jövőbeli felhasználóként megismerje az intézetet és a rendelkezésre álló eszközöket - emlékeztetett a helyettes államtitkár.

Az ELI-ALPS-ban két nemzeti projekt is indul, az egyik a daganatos betegségek korai szűrésével, a másik - amely az SYLOS lézerrendszert használja - az atomenergia hosszú távú környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozik - közölte Szigeti Ádám.

Gérard Mourou, az ELI-projekt egyik kezdeményezője szerint az új lézerrendszer nemcsak egy tudományos eszköz, az együttműködés szimbóluma is, hiszen kialakítását húszéves kutatás előzte meg.

A francia tudós köszöntőjében kitért az általa kezdeményezett, a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló kutatási programra, amely szavai szerint lehetőséget teremthet a tiszta energia előállítására anélkül, hogy elpusztítanánk a bolygónkat.

Gintaras Vilda litván gazdasági és innovációs miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése komoly előrelépés a világ tudományos közössége számára.

A legnagyobb teljesítményű berendezések között a világ leggyorsabb lézerrendszere egyedülálló kutatási programok végrehajtását teszi lehetővé - emelte ki a politikus.

Varjú Katalin, az ELI-ALPS tudományos igazgatója elmondta, az 1 kilohertzes ismétlési frekvenciájú, néhány fentoszekundum időtartamú impulzusokat kibocsátó SYLOS lézerrendszer az intézet egyik fő lézerforrása. A rendszer az ELI-ALPS-ban átadott harmadik fényforrás, amelyet rövid időn belül egy újabb követ majd. Ez a rendszer táplálja majd az ELI-ALPS több másodlagos forrását: segítségével hoznak létre lágyröntgen attoszekundumos impulzusokat, valamint nagy csúcsintenzitású elektronimpulzusokat. Az új lézerrendszernek köszönhetően változatos fizikai, kémiai, anyagtudományi, orvosbiológiai és ipari kutatásokra nyílik lehetőség - hangsúlyozta az igazgató.

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. tanácsadója elmondta, hogy a SYLOS lézerrendszer kifejlesztése 2015 decemberében kezdődött, a két lépésben megvalósult projekt költsége 4,9 millió euró (1,5 milliárd forint) volt. A berendezést a litván Ekspla UAB és a Light Conversion UAB konzorciuma fejlesztett ki, kifejezetten a szegedi intézet számára, helyi szakemberek részvételével.

Csörte a szegedi lézerközpont körül

A Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programja (GINOP), illetve elődje, a GOP, egyik kiemelten nagy tudományos kutatási projektje a szegedi lézerközpont néven elhíresült ELI-ALPS, amelyre a hivatalos adatok szerint a két uniós támogatási ciklusban 32+40 milliárd forintot fordítanak. A mostani 2014-2020-as ciklusra megszavazott 40,05 milliárd forintból a kifizetési adatbázis szerint egyelőre 33,3 milliárdot fizetett ki az Irányító Hatóság, hiszen a lézerközpont fontosabb berendezései még nincsenek teljesen készen.

A lézerközpont körül annak kapcsán forrósodtak fel a viták a közelmúltban, hogy az intézmény nemzetközi boardjának három tagja márciusban lemondott arra hivatkozva, hogy a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Erre reagálva áprilisban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egyrészt félreértésről beszélt (mármint a kutatók szerinte félreértik a helyzetet és a tárca motivációit), másrészt azt szorgalmazta, hogy a kritikák helyett a tudósok álljanak be az intézmény támogatása és minél magasabb nemzetközi kihasználtságának megszervezése mögé. Erre pedig a minap az Akadémiai Dolgozók Fórumán reagált "az MTA fizikus közössége".

Az Index összefoglalójának egyik legerősebb üzenete az, hogy bár az ELI-ALPS valóban nem vált széleskörű, külföldi és hazai kutatók aktív részvételével fejlődő projektté, de ennek oka az, hogy a projekt "szinte kizárólag helyi, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló tudósok kezében maradt". Emellett az is probléma szerintük, hogy

a tervezés és kivitelezés során elkövetett mulasztások következtében jelenleg a műszaki tartalom a vártnál gyengébb, a kutatók számára a legizgalmasabb paraméterű (a nagy ismétlődési frekvenciájú és a legrövidebb impulzusú) lézernyalábok egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ez veszélyezteti az ELI-ALPS eredeti tudományos misszióját.

• Címkék:
• innovációs és technológiai minisztérium,
• szeged,
• Projektek