- Az újdíjat fizető teherautók több mint fele tranzitszállítást végez Magyarországon, azaz észak-nyugati irányból dél-keleti irányba minél hamarabb akarja átszelni az országot és ezért az M1-es autópálya felől az M5-ös felé közlekedik, de ezt csak a fővárosi M0-son keresztül tudja megtenni, így a déli szektort erősen megterheli
- Egy északnyugati-délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná az ő céljukat, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának, ezért döntött arról a kormány, hogy megvalósíthatósági tanulmány készül az M1-es autópályából Komáromnál leágazó 13-as és 81-es, továbbá a Székesfehérvártól délre induló 63-as főút kétszer két sávosra alakítására a meglévő nyomvonalakon, így létrejönne egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés az M1-es és a szintén előkészítés alatt álló M8-as autópálya között
- Az M8-as keleti szakasza az M7-esből válik ki Enyingnél, és az M6-ost érintve Dunaújvárosig, majd a már korábban megépült autópályahídon át Kecskemétig vezet; ott kapcsolódik az M5-öshöz, illetve a már épülő M44-eshez, amely Békéscsabára, majd Gyulára, illetve a magyar-román határra vezet.
- Az M1-M8-as összekötésének megvalósíthatóságát segíti, hogy a 13-as út az M1-es és Kisbér, valamint a 81-es út Kisbér és Székesfehérvár közötti szakaszai jelenleg is településeket elkerülő nyomvonalon haladnak. Emellett Székesfehérvárnál új csomópont segítségével kell átvezetni a forgalmat az M7-es felett, majd a 63-as úton a leendő M8-as csomópontig. A fenti fejlesztések, mivel a meglévő út bővítéséről van szó, viszonylag kisebb költségből és gyorsabban megvalósíthatók, így utolérhetik az M8-as beruházását, amely új nyomvonalon halad.
- Előkészületben van az M1-es Győr és Budapest közötti szakaszának teljes felújítása, valamint a jelenlegi kétszer két sáv kétszer három sávosra bővítése, de ha a nemzetközi tranzit nem terheli majd a Budapest környéki utakat, nem lesz szükséges vagy csak később válik elkerülhetetlenné az M1-es sávbővítése.
Javítják az útburkolatot az M1-es autópályán Tatabányánál 2019. március 13-án.
Kép és címlapkép forrása: MTI/Bodnár Boglárka
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
