A szakadék szélén táncolva vív ádáz harcot a két szuperhatalom – Amiről most megegyeztek, csak tűzszünet

1. Kína felemelkedése

A neoliberális világrendet kiépítő Egyesült Államok és a nyugati világ nagy része felszabadította a saját piacait,

amivel Kína élt mint lehetőséggel.

- vélekedett Matura Tamás. Hozzátette: "Kína kinyitotta a kaput, és nagyon jól értette azt, hogy a nyugati kapitalizmus alapvetően pénzéhségen, profitorientáltságon alapul." A Kína-szakértő szerint ugyanakkor a Nyugat "egy picit naiv volt, vagyis legalább nem érdekelte a távoli jövő", mivel azt gondolták, hogy Peking úgysem fogja utolérni a nyugati, például a német technológiát.

Hát elröppent 40 év, és láthatjuk ugye, hogy pont az autózás tekintetében mi történik.

2. Erről szól a vámháborús tűzszünet

Matura elmondta, rövid- és középtávon lát egyfajta együttműködési kényszert az Egyesült Államok és Kína között, de

szerinte mind a két fél az időnyerésre törekszik, hogy aztán a hosszú távú céljait elérje.

A mostani puszani megállapodással mindkét hatalom lélegzethet juthat: a kissé csökkentett amerikai vámok mellett Kína látszólag nyugati chiptechnológiákat szerezhet meg, míg a Nyugat cserébe nem esik el a kritikus ásványi anyagoktól, miközben más ellátási láncokat alakít ki, azaz

dolgozik azon, hogy 5-10 éven belül leváljon a kínai szerről

- fejezet ki a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Trump számára továbbá fontos eredmény a ritkaföldfémekre kirótt kínai exporttilalom felfüggesztése, illetve a szójabab-kereskedés visszaállítása is az amerikai chipgyártók, valamint a farmerek megnyugtatása céljából.

3. Rövid távon jobb lapokat osztottak Kínának, mint az USA-nak?

Amennyiben beállna egy teljes kereskedelmi szakadás, akkor a kínaiak mit vesztenének? Pénzt. De ezt a kínai állam rendes állampárti módon tudja finanszírozni. Igaz, hogy 300 százalék felett jár a teljes kínai adósságráta, de ők még mindig tudnak nyomtatni pénzt. [...] A Nyugat viszont mit veszítene? Terméket. Tehát a kínai importot, alkatrészt, készterméket, nyersanyagot, satöbbi, satöbbi, azt nem tudjuk pótolni. Tehát nem tudunk ritkaföldfémet nyomtatni, nem tudunk mobiltelefont nyomtatni, tehát nekünk rövidtávon mindenképpen jobban fájna

- fejtegette a Kína-szakértő azt, hogy

melyik oldal járna rövid távon rosszabbul egy esetleges leválással.

KÖVESS MINKET

4. Ér bármit Hszi állítólagos ígérete?

Ha jól emlékszem, Vlagyimir Putyin sem jelentette be, hogy akkor hamarost megindítjuk a támadást Ukrajnával szemben, tehát önmagában ennek én azért nem tulajdonítanék olyan nagy jelentőséget, főleg egy olyan ország, mint Kína esetében, ahol 2500 éves stratégiai kultúra van

- reagált Trump azon nyilatkozatára Matura, miszerint a kínai vezető állítólag megígérte neki, hogy amíg ő ül a Fehér Házban, nem támadja meg Tajvant. Az egyetemi docens úgy vélte, Pekingnek elsősorban a békés egyesítés a célja, mivel egy Tajvan elleni háború "nagyon-nagyon költséges lenne", és Vlagyimir Putyin ukrajnai kudarca szintén "megmutatta a kínaiaknak, hogy azért ez nem olyan egyszerű."

Ami azonban Matura szerint aggasztó lehet egy háború kitörése szempontjából, hogy Kína érzékeli, hogy Tajvanon a fiatalok egyértelműen tajvani identitással rendelkeznek és a hosszú távon függetlenséget kívánóknak egyre nő az aránya.

Látják a kínaiak, hogy az idő nem nekik dolgozik, és ez egy nagy változás a kínai számításokban.

5. Ki nyerheti a versenyfutást?

Mi itt ezt egy versenynek látjuk Kína és Amerika között, de én inkább úgy látom a dolgot, hogy itt az fog győzni, aki később omlik össze belülről. [...] Még a Szovjetuniót sem az Egyesült Államok győzte le, meg nem Ronald Reagan győzte le, hanem a saját súlya alatt, a fenntarthatatlan rendszer súlya alatt ömlött össze lényegében, és most az a probléma, hogy mind az Egyesült Államokban, mind pedig Kínában ugyanez látható

- firtatta Matura Tamás, rámutatva a mindkét szuperhatalmat sújtó társadalmi egyenlőtlenségekre és a felhalmozott adósságokra példaként.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kang Li