Uniós források

Megtudtuk, mi áll a mai 32 milliárdos kormánybejelentés mögött

Portfolio
A mai Kormányinfón elhangzott 32 milliárd forintos többletforrás "az NKFI Alap jelenleg elérhető pályázati programjainak továbbvitele mellett új kutatás-fejlesztési programok elindítására is lehetőséget biztosít" - jelezte a kormánydöntés hátterét firtató Portfolio-kérdésre az Innovációs és Technológiai Minisztérium Sajtóosztálya. A döntés azért lényeges, mert idénről jövőre kalkulációink szerint mintegy 25%-kal, 125-ről 157 milliárd forintra, ugranak meg a KFI-célú hazai kiadások Magyarországon, amelynek az a mozgatórugója, hogy sikerüljön elérni a jövőre megcélzott 1,8%-os GDP-arányos KFI-kiadási célt. A ma bejelentett 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv további pontjairól és értékeléséről alábbi cikkeinkben írtunk:
Mivel tavaly és idén járnak csúcsra a kutatás-fejlesztési és innovációs célú uniós pályázatok kifizetései Magyarországon, majd visszaesés várható a kifizetésekben jövőre, így régóta fennálló félelem a magyar KFI-intézményrendszerben, hogy nem lehet elérni a 2020-ra meghatározott 1,8%-os GDP-arányos célt. Már Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal korábbi elnöke is többször szorgalmazta a Portfolio-nak adott interjúkban, hogy 2020-tól radikálisan meg kell emelni a Hivatal irányítása alá tartozó, magyar költségvetési forrásokból gazdálkodó Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Alap (NKIF Alap) éves költségvetését, hogy a kutatási intézményrendszer finanszírozása egyrészt kiszámítható és fenntartható legyen, másrészt elérhető legyen a 2020-as cél.

Ennek a javaslatnak a kormányzati "felkarolása" egyértelműen visszaköszönt például a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve Birkner Zoltán NKFIH-elnök által idén április 30-án tartott között sajtótájékoztatón. A miniszter többek között azt jelezte, hogy a 2020-as 1,8%-os GDP-arányos cél eléréséhez a 2020-2021-es magyar állami költségvetésben "komoly összeget" kell fordítani az állami hátterű kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozására, de mivel még zajlott a 2020-as költségvetés tervezése, így részleteket nem mondott. Mivel a 2020-as költségvetési törvénytervezet bemutatása jövő keddre, június 4-re várható, így a mai 32 milliárdos bejelentés már ezzel függ össze.

Elsőre azonban nem volt teljesen világos, hogy a 32 milliárddal miért/hogyan nőhet 157 milliárdra jövőre a hazai KFI-kiadások teljes összege, ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter a mai Kormányinfón mondta. Az idei évi költségvetési törvényben ugyanis az van, hogy az NKIF Alap idei kiadási előirányzata "csak" 78,5 milliárd forint, ehhez hozzáadva a 32 milliárdot még nem jönne ki a 157 milliárd.

Megtudtuk, mi áll a mai 32 milliárdos kormánybejelentés mögött
Budapest, 2019. május 30., Varga Mihály pénzügyminiszter (b) és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezet fog a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. május 30-án. MTI/Illyés Tibor
Mindezeket megkérdezve az ITM-től, a Sajtóosztály az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek:

Magyarország célul tűzte ki, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányos összege 2020-ig eléri az 1,8 százalékot. A kormány több kutatást szeretne, ennek érdekében jelentősen bővíti a rendelkezésre álló forrásokat, 2020-tól a korábbiakhoz képest 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI támogatási keretet. A többletforrás az NKFI Alap jelenleg elérhető pályázati programjainak továbbvitele mellett új kutatás-fejlesztési programok elindítására is lehetőséget biztosít.

A 78,5 milliárd forint az NKFI Alap 2019. évi kiadási előirányzatának összege, a Kormányinfón említett összeg pedig a jövő évre vonatkozó tervszámokon alapszik.

A fentiekből tehát az derül ki, hogy az NKFI Alapon felül idén más csatornákon keresztül összesen 125 milliárdos a KFI-célú kiadás, és ezt az együttes összeget növelik meg jövőre 32 milliárddal és így lesz elérhető a Varga Mihály által említett 157 milliárdos összeg.

Címlapkép és kép forrása: MTI Fotó Illyés Tibor
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Delta_4_1500