Borsodba, a Hajdúságba és Szabolcsba ömlik a legtöbb EU-forrás

Amennyiben nem megyénként, hanem régiónként összesítjük, hogy az egyes projekthelyszínek szerint hova áramlik a legtöbb forrás a támogatói döntések alapján (nem a projektet végrehajtó cég székhelye, telephelye tehát az irányadó ilyenkor, hanem a projekthelyszín), akkor a Hajdúságot, Szabolcsot és Jász-Nagykun-Szolnok megyét magába foglaló észak-alföldi régió végez az első helyen 1156 milliárddal.

A második helyen a Borsodot, Heves és Nógrád megyét tömörítő Észak-Magyarország áll 1050 milliárd forinttal, majd Dél-Alföld (Bács, Békés, Csongrád) következik 899 milliárddal. A cikk megjegyzi, hogy a közel 35 ezer projekt között megoszló 8444 milliárd forintnyi támogatásnak a 13%-a a régiókon átívelő fejlesztés, azaz külön-külön egyik területi egységet sem erősíti, de áttételesen kihathat több régióra is.

A cikk azt is bemutatja, hogy a már kifizetett támogatások terén hogyan állnak az egyes magyarországi régiók:

• a központi besorolású projektek fent már jelzett torzító hatását is figyelembe véve a közép-magyarországi régió vezeti a kifizetési rangsort 1457 milliárd forinttal
• Észak-Alföld a második helyen áll 881 milliárddal
• Észak-Magyarország 823 milliárddal a harmadik
• Dél-Alföld 679 milliárddal a negyedik
• Dél-Dunántúl 602 milliárddal az ötödik
• Közép-Dunántúl 542 milliárddal a hatodik
• Az egyik leginkább fejlettnek számító nyugat-dunántúli régió 457 milliárddal az utolsó helyen áll.

Érdemes tehát még egyszer rögzíteni, hogy

a 2014-2020-as ciklusbeli források 100% feletti elosztása esetén messze azok a régiók kapták (eddig) a támogatások legnagyobb részét, amelyek erre a gyengébb fejlettségük okán fokozottan rá is vannak szorulva. Így tehát az a felzárkóztatási cél, amely az EU-források mögött meghúzódik, legalábbis a megítélt támogatások szintjén már elkezdett működni.

Ez egyébként hasonló mintát mutat, mint amit egy szűkebb témában, az ipari parki fejlesztésekre szánt forrásoknál már kimutattunk: ott is a fejletlenebb régiókba áramlik a legtöbb forrás, és ez is reményt ad arra, hogy ezek a térségek több éves távlatban tudnak majd közeledni a fejlettebb régiókhoz.

Az igazi kérdés nyilván az, hogy a kiosztott források mennyire hatékonyan kerülnek elköltésre, mennyire olyan célokra, amelyek hosszú távon is képesek emelni a gazdasági kibocsátási szintjét, azaz tartósan és fenntarthatóan hozzá tudnak járulni a gazdaság bővítéséhez és az ott élő emberek életminőségének, életkörülményeinek javításához. Ezeket pedig nyilván az idő dönti majd el, azaz néhány év múlva már tisztábban látjuk, hogy a gyorsan kiosztott források el tudják-e érni ezeket a célokat, illetve milyen arányban érik el.

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• uniós támogatás,
• szabolcs-szatmár-bereg megye,
• borsod-abaúj-zemplén megye,
• hajdú-bihar megye