Elárulták: nem ömlik már sokáig EU-s pénz a magyar utak építésére

Mit jelentenek ezek a számok?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára által elmondottak azt jelentik: drasztikusan csökken a mostanihoz képest a következő uniós költségvetésben a Magyarország által elérhető közlekedési EU-pénzek összege, hiszen a mostani ciklusban csupán az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) mintegy 1250 milliárd forintnyi forrás használható közlekedési projektekre.

Ezen felül pedig a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) további mintegy 250 milliárd forint használható közlekedésfejlesztésre (pl. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés). Továbbá a Connecting Europe Facility (CEF) programból is mintegy 300 milliárdos keretből gazdálkodhatunk transzeurópai jelentőségű projektekre. Utóbbi forrás a következő ciklusban is megmaradhat, hiszen a hálózati kapcsolatok erősítése határozott szándéka az EU-nak.

Az államtitkár által elmondottak abba az irányba mutatnak: a következő ciklusban dedikáltan közlekedésfejlesztéssel foglalkozó Operatív Program már nem lesz Magyarországon, és csak olyan közlekedési projektekre lesznek elérhetők uniós pénzek számunkra, amelyek transzeurópai jelentőségűek (TEN-T). Mindez persze érthető: az ország organikus infrastruktúra-fejlődéséből adódik. Azaz azzal függ össze, hogy az előző (2007-2013, KÖZOP, 5,7 milliárd euró) és a mostani ciklusban (IKOP, 3,33 milliárd euró) kapott hatalmas, de csökkenő volumenű támogatásokból sokféle közlekedésfejelsztést tudott megcsinálni az ország. Mivel a legtöbb közlekedési infrastruktúra felépül(t), az országnak is érdeke, hogy elmozduljon a betonalapú fejlesztési szemlélet felől a szoft típusú, a magas(abb) hozzáadott értékű tevékenységek, illetve K+F+I-jellegű projektek támogatása irányába.

Az államtitkár egyébként a következő ciklusban csökkenő EU-s közlekedési forrással is összefüggésben arról beszélt, hogy a magyarországi útfejlesztési programban egyre nő a hazai források aránya. Jelzése szerint a most 3200 milliárdos, 2024-ig terjedő útfejlesztési programból 1800 milliárd forintot „a hazai költségvetés biztosít, ez a részarány egyre nő”. Az előkészítés, tervezés alatt álló útszakaszok – amelyek kivitelezéséről még nem döntött a kormány – forrásai még nincsenek benne a programban - fűzte hozzá.

A kormány Útprogramjáról többek között azt mondta, annak egyik célja, hogy a megyei jogú városokat, megyeszékhelyeket, nagyobb ipari parkokat bekössék a gyorsforgalmi úthálózatba, továbbá, hogy az országhatárok irányába tartó autóutak, autópályák érjék el az országhatárokat 2023-ig, ehhez a szomszédos ország fogadókészsége is szükséges – ismertette. Cél az is, 2023-2024-re minden magyar településről harminc percen belül elérhető legyen egy gyorsforgalmi útszakasz.

Fontos jászberényi fejlesztés indul

Mosóczi annak kapcsán járt tegnap Jászberényben, hogy bejelentette: megépül 8,5 milliárd forintból 4,5 kilométeren kétszer egy sávos útszakaszként a 31-es és a 32-es főutak között a Jászberényi elkerülő út harmadik üteme, valamint 1,6 milliárd forintból megújult a kiskörei Tisza-híd. A várost elkerülő út harmadik ütemének építéséről elmondta: amint a közbeszerzés lezajlik és az ajánlatokat kiértékelik, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. a lehető legrövidebb időn belül megköti a szerződést a kivitelezővel, hogy a munka minél hamarabb megkezdődhessen, ennek reális ideje tavasszal lesz. A tervek szerint két éven belül készül el a beruházás, a feltárások a végéhez közelednek – tette hozzá.

Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: Jászberény gazdasága kiemelkedően jól teljesít, a legnagyobb gazdasági fejlődést jelenti a jászberényi elkerülő harmadik szakaszának megépülése.

Szabó Tamás, Jászberény polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki az eseményen az MTI szerint, hogy a jászberényi elkerülő harmadik ütemének elkészültével gyökeresen meg fog változni a város élete, elkerüli a kamionforgalom a belvárost.

Az államtitkár egyébként az eseményen kitért arra is, hogy jelenleg folyamatban van, és a tervek szerint 2020. december végén fejeződik be a Rákos-Hatvan vasútvonal felújítása. 2021-tól szeretné a MÁV a Budapest és Jászberény közötti átszállásmentes közlekedést is biztosítani.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.