Durván felpörgetné a kormány a nemzetközi fejlesztési támogatásokat
Uniós források

Durván felpörgetné a kormány a nemzetközi fejlesztési támogatásokat

Portfolio
A minap fogadta el a kormány a 2020 és 2025 közötti időszakra vonatkozó nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiát, amely a Portfolio kalkulációi szerint azt jelenti, hogy néhány év múlva már évi 150-170 milliárd forintnyi összeget fog elkölteni a magyar állam különböző nemzetközi fejlesztési együttműködések támogatására. 2012-ben ez az összeg még csak 27 milliárd forint volt, tavaly durván 70 milliárd forint lehetett, azaz markáns növekedés várható a magyar állam ezen kiadási területén a következő években.

A karácsony előtti napokban jelent meg az 1792/2019. számú (XII. 23.) kormányhatározat, amely az eddigi, 2014-2020-as nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiát váltotta fel és a 2020-2025 közötti időszakra jelölte ki az új irányokat. A régi stratégia elismerte, hogy bár 2015-re minden új EU-tagállamnak el kellett volna érnie a saját bruttó nemzeti jövedelme (GNI) arányában a 0,33%-os célértéket a hivatalos fejlesztési támogatásoknál (Official Development Assistance – ODA), de ez nem sikerült, sőt 2011-ről 2012-re a válság nyomán 0,12%-ról 0,11%-ra visszasüllyedt a ráta. Annál frissebb tényadat nincs az anyagban. Ha a számos idevágó támogatási hír alapján azt feltételezzük, hogy tavalyra 0,15%-ra emelkedett az ODA-támogatások GNI-aránya, akkor a Portfolio becslése szerint ez kb. 70 milliárd forintot jelenthetett.

A mostani új stratégia sem tűzi ki 2025-re a 0,33%-os célt, csupán 0,25%-osat, és úgy fogalmaz, hogy a magyar kormány egyetért azzal, hogy „a  gazdasági teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével arra törekedjen, hogy 2025-re a hazai bruttó nemzeti jövedelemének 0,25%-a hivatalos fejlesztési támogatásokra kerüljön felhasználásra”.

Ez a Portfolio számításai szerint azt jelenti, hogy 2025-ben nagyjából 170 milliárd forintot fordítana majd a magyar állam hivatalos támogatásokra, és a fokozatos aránynövelés érdekében a megelőző években 140-160 milliárd forint körül lehet majd ez az összeg, ha sikerül betartani a célt.

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a következő években a közelmúltbelinél is sokkal több olyan hírt fogunk majd hallani, amikben Magyarország távoli szegény országok különféle felújítási, építési, fejlesztési programjaihoz anyagilag hozzájárul, összhangban a nemzetközi fejlesztési szervezetek előírásaival, elvárásaival és a kormány mostani vállalásával.

A friss kormányhatározat egyébként felkéri az  agrárminisztert, a  belügyminisztert, az  emberi erőforrások miniszterét, a  honvédelmi minisztert, az igazságügyi minisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy minisztériumonként jelöljenek ki egy-egy nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős, operatív szintű koordinátort a hatékonyabb tárcaközi együttműködés elősegítése érdekében. Emellett a külgazdasági és külügyminiszterek összhangban a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztéstámogatási Bizottságának irányelveivel ki kell dolgoznia és a társminisztereknek el kell küldenie egy, a nemzetközi fejlesztési együttműködési projektekre vonatkozó, iránymutató jellegű nyomon követési, valamint értékelési szempontrendszert. Az érintett minisztereknek egyúttal kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a 2020-2025-ös stratégiában megjelölt Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására.

A külgazdasági és külügyminiszternek ezeken felül egy koncepció keretében meg kell vizsgálnia a magyar külgazdasági és külpolitikai érdekek hatékonyabb érvényesítésének a  lehetőségeit a 2021-2027-es időszak európai uniós fejlesztési eszközei tekintetében, különös figyelemmel a hazai gazdasági szereplők részvételének erősítésére. Ezután pedig a következő években be is kell majd vonnia ezeket a szereplőket a stratégia céljainak megvalósításába.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Holdblog

Fára a majmok másszanak!

HOLD After Hours. Nyúl helyett pingvinapukák! - az ünnepek lagymatagsága helyett, legyen velünk ideges! Jó szórakozást! 00:45    A Ryanair Alapkezelő 02:55    Rosenbe

Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
eu-zaszlo-magyar-zaszlo-europai-unio-europai-parlament-valasztas-europai-parlamenti-valasztas-2024-es-europai-parlamenti-valasztas