Durván felpörgetné a kormány a nemzetközi fejlesztési támogatásokat

A karácsony előtti napokban jelent meg az 1792/2019. számú (XII. 23.) kormányhatározat, amely az eddigi, 2014-2020-as nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiát váltotta fel és a 2020-2025 közötti időszakra jelölte ki az új irányokat. A régi stratégia elismerte, hogy bár 2015-re minden új EU-tagállamnak el kellett volna érnie a saját bruttó nemzeti jövedelme (GNI) arányában a 0,33%-os célértéket a hivatalos fejlesztési támogatásoknál (Official Development Assistance – ODA), de ez nem sikerült, sőt 2011-ről 2012-re a válság nyomán 0,12%-ról 0,11%-ra visszasüllyedt a ráta. Annál frissebb tényadat nincs az anyagban. Ha a számos idevágó támogatási hír alapján azt feltételezzük, hogy tavalyra 0,15%-ra emelkedett az ODA-támogatások GNI-aránya, akkor a Portfolio becslése szerint ez kb. 70 milliárd forintot jelenthetett.

A mostani új stratégia sem tűzi ki 2025-re a 0,33%-os célt, csupán 0,25%-osat, és úgy fogalmaz, hogy a magyar kormány egyetért azzal, hogy „a  gazdasági teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével arra törekedjen, hogy 2025-re a hazai bruttó nemzeti jövedelemének 0,25%-a hivatalos fejlesztési támogatásokra kerüljön felhasználásra”.

Ez a Portfolio számításai szerint azt jelenti, hogy 2025-ben nagyjából 170 milliárd forintot fordítana majd a magyar állam hivatalos támogatásokra, és a fokozatos aránynövelés érdekében a megelőző években 140-160 milliárd forint körül lehet majd ez az összeg, ha sikerül betartani a célt.

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a következő években a közelmúltbelinél is sokkal több olyan hírt fogunk majd hallani, amikben Magyarország távoli szegény országok különféle felújítási, építési, fejlesztési programjaihoz anyagilag hozzájárul, összhangban a nemzetközi fejlesztési szervezetek előírásaival, elvárásaival és a kormány mostani vállalásával.

A friss kormányhatározat egyébként felkéri az  agrárminisztert, a  belügyminisztert, az  emberi erőforrások miniszterét, a  honvédelmi minisztert, az igazságügyi minisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy minisztériumonként jelöljenek ki egy-egy nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős, operatív szintű koordinátort a hatékonyabb tárcaközi együttműködés elősegítése érdekében. Emellett a külgazdasági és külügyminiszterek összhangban a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztéstámogatási Bizottságának irányelveivel ki kell dolgoznia és a társminisztereknek el kell küldenie egy, a nemzetközi fejlesztési együttműködési projektekre vonatkozó, iránymutató jellegű nyomon követési, valamint értékelési szempontrendszert. Az érintett minisztereknek egyúttal kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a 2020-2025-ös stratégiában megjelölt Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására.

A külgazdasági és külügyminiszternek ezeken felül egy koncepció keretében meg kell vizsgálnia a magyar külgazdasági és külpolitikai érdekek hatékonyabb érvényesítésének a  lehetőségeit a 2021-2027-es időszak európai uniós fejlesztési eszközei tekintetében, különös figyelemmel a hazai gazdasági szereplők részvételének erősítésére. Ezután pedig a következő években be is kell majd vonnia ezeket a szereplőket a stratégia céljainak megvalósításába.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.