A britek átlépték "a Brexit célvonalát"

Az alsóház már két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban elfogadta a Brexit-egyezmény ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került. A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a dokumentumot, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal

jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.

 Ezután a tervezet - a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében - visszakerült a Lordok Háza elé. A felsőház kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett, vagy ragaszkodhatott volna valamilyen kompromisszumos megoldáshoz, és akkor a Brexit-törvénytervezet még néhányszor megjárta volna a két ház közötti utat. Szerda este azonban a felsőházi tagok erről a lehetőségről lemondtak, és a kiszavazott módosítások újbóli beillesztése nélkül átengedték a tervezetet.

Így a parlamenti tárgyalás szerdán késő este véget ért, és II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával - amely a jogszabály kihirdetésének felel meg - a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásáról intézkedő jogszabály hamarosan életbe lép. Ezzel véglegessé vált az is, hogy

az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor - közép-európai idő szerint éjfélkor - rendezett módon, ratifikált megállapodással kilép az Európai Unióból.

Boris Johnson a Brexit-megállapodás parlamenti tárgyalásának lezárulta alkalmából tett - a Downing Street által csütörtök hajnalban ismertetett - nyilatkozatában maga is hangsúlyozta: az a tény, hogy a parlament elfogadta a Brexit-törvényt, azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én távozik az EU-ból. A brit kormányfő nyomatékkal hozzátette: a Brexit után az Egyesült Királyság egységes országként halad tovább.

Ez a kitétel alig burkolt utalás arra, hogy az elszakadásra törekvő skót kormány az idén újabb népszavazást kíván kiírni Skócia függetlenségéről. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból. A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszatérhetne az unióba. A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.

Boris Johnson a múlt héten hivatalosan is elutasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését, mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy a skót kormány akkori ígérete szerint a 2014-es referendum egy teljes nemzedéknyi időre szólt.

A Brexit-törvény tárgyalásának lezárulta alkalmából közzétett csütörtöki nyilatkozatában a brit miniszterelnök úgy fogalmazott: voltak olyan időszakok, amikor "úgy tűnt, hogy soha nem lépjük át a Brexit célvonalát, ám ezt most megtettük". Johnson szerint ez lehetőséget ad rá, hogy az ország maga mögött hagyja az elmúlt három év gyűlölködését és megosztottságát, és a ragyogó, izgalmas jövőre összpontosítson.

A Downing Street tájékoztatása szerint a kilépési megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint brit részről Boris Johnson kormányfő várhatóan már a következő napokban aláírja. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint az Európai Parlament január 29-én szavaz a kilépési megállapodásról.

Johnson hivatala szerint amint az összes formális jogi aktus befejeződött, Dominic Raab brit külügyminiszter aláírja a Brexit-megállapodás ratifikációs okmányát, amelyet Brüsszelben még a kilépés napja előtt letétbe helyeznek.

Címlapkép: Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.