Felzárkóztatják az oktatásból kieső fiatalokat

Felzárkóztatják az oktatásból kieső fiatalokat

Sikeresnek tartja a műhelyiskola program első negyedévét az új típusú képzést kísérleti jelleggel elindító szervezetek egyike, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány. A képzés célja, hogy piacképes részszakmához juttassák a hagyományos oktatási rendszerből kieső fiatalokat.

Csalási kockázatokra figyelmeztet az EU-s helyreállítási alapnál az Európai Számvevőszék

Az Európai Bizottság által a következő hétéves költségvetéshez kapcsolódóan javasolt, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagból hiányoznak az uniós forrásokkal való gondos gazdálkodást biztosító rendelkezések, ez növeli a szabálytalanságok és csalások veszélyét - figyelmeztetett az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

Felcsillant a remény Magyarországnak: kevesebb EU-pénzt bukhatunk 2021-től, mint eddig hittük

Felcsillant a remény Magyarországnak: kevesebb EU-pénzt bukhatunk 2021-től, mint eddig hittük

A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.

Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába

Csúsztatós cikkben magyarázkodik a négy fukar, miért nem akar többet fizetni az EU-kasszába

Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk

Kiszivárgott: mégsem bukna annyi EU-pénzt Magyarország, mint eddig tudtuk

Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.

Többszörös szorításba került a kormány az EU-pénzeknél – Hogyan jön ki ebből?

Többszörös szorításba került a kormány az EU-pénzeknél – Hogyan jön ki ebből?

Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.

Orbán Viktor: nem lépünk ki a Néppártból, nagy viták várhatók az EU-pénzekről

Orbán Viktor: nem lépünk ki a Néppártból, nagy viták várhatók az EU-pénzekről

Nemmel válaszolt Orbán Viktor kormányfő arra a kérdésre ma, hogy tervezi-e bejelenteni a Fidesz kilépését az Európai Néppártból, és hangsúlyozta: nem tervez semmilyen bejelentést – számolt be a Portugáliában járó kormányfő kijelentéséről az MTI. Úgy tűnik, hogy a Fidesz megmaradó néppárti tagsága még jól is jöhet a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló heves tárgyalásokon.

Hatalmas EU-pénzeket szánt a kormány a romatelepek felszámolására, de alig halad a program

Hatalmas EU-pénzeket szánt a kormány a romatelepek felszámolására, de alig halad a program

Összesen 289 olyan uniós projekt van jelenleg az országban, amely a szegregációt, jellemzően kistelepülési romatelepek, felszámolását hivatott elérni új ingatlanok építésével is, de a számokat elnézve ezek döcögősen haladnak, hiszen a 75 milliárdos pályázati keretből csak 65 milliárdot kötöttek le eddig és annak is csak a felét fizették még ki – derül ki a Portfolio összesítéséből. A lassú haladásban lényeges oka lehet annak, hogy a pályázatok 2-3 évvel ezelőtti beadásához képest elszálltak az építőipari kiviteli árak és közben súlyos az építőipari munkaerőhiány is, így a megkezdett projektek közül több is félbeszakadt, vagy jócskán csúszik anyagi-emberi erőforrás korlátok miatt.

Kiszivárgott: még több EU-pénzt bukhat Magyarország, mint hittük

Kiszivárgott: még több EU-pénzt bukhat Magyarország, mint hittük

Egy kompromisszumra törekvő tervet tett le a finn soros elnökség az asztalra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az eddig kalkulált 24%-nál is több felzárkóztatási és agrárforrást bukhat reál értelemben Magyarország a következő büdzsével – tudta meg a Bruxinfo.

Döbbenetes számok láttak napvilágot a magyar cigányság helyzetéről

"Elképzelhetetlenül sokat", több tízezer cigány gyermeket érint ma Magyarországon a nélkülözéssel és nyomorral leírható élethelyzet - mondta ki a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós szerint azért is nagy szükség van a mielőbbi célzott segítségre, mert a gyermek első 1000 napjában dőlnek el az alapvető dolgok az életében, illetve azt is kimondta, hogy szerinte most mekkora a cigány és nem cigány nők termékenységi rátája.

Gyors döntést ígér a kormány az új felzárkóztatási program pályázatainál

Egy új előszűrő-koordináló jellegű testületet állít fel helyettes államtitkárokból a kormány, hogy a hátrányos helyzetű térségek új felzárkóztatási programjának megvalósítását segítse és a hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseknél gyors, legfeljebb 21 munkanapos támogatási döntéshozatalt ígér - derül ki a friss Magyar Közlönyből.

Új fejlesztési programot indít a kormány: 445 település került a célkeresztbe

Egy komplex feltételrendszer alapján 445 magyarországi hátrányos helyzetű települést választott ki a kormány arra, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentő programot indítson el, amely egyaránt tartalmazna támogatásokat és hitelkonstrukciókat is - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A kormányhatározat egyik pontja konkrétan azt is előírja, hogy a legnagyobb EU-s hátterű fejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), terhére az érintett települések vállalkozásainak fejlesztése érdekében pályázati felhívást kell kidolgoznia Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.