Itt a forintesés újabb következménye: hatalmas EU-pályázatok nyílnak még idén

A terjedelmes interjú főbb üzenetei saját kiegészítéseinkkel:

• Három okkal magyarázta az államtitkár azt, hogy még idén a mostani EU-ciklus terhére 800-1000 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílhat: a 7 évre szóló fejlesztési keret tudatos 10%-os túlvállalása, a gyenge forint figyelembe vétele és a visszahulló uniós források (bedőlő, meg nem valósuló projektekből felszabaduló pénzek) újra kiosztása.
• Mindhárom okra korábban már többször is felhívtuk a figyelmet, mint a várható további pályázatok forrása. Jelenleg egyébként az eredetileg kalkulált 8920 milliárd forintnyi 7 éves kerethez képest már 9526 milliárd forintnál jár a megítélt támogatások volumene, azaz kb. 6,7%-nál jár a túlvállalás mértéke. 
• Ebben egyszerre van szerepe annak, hogy egyrészt a kormány már évekkel ezelőtt felhatalmazást adott az egyes Operatív Programokban az eredi keret 10%-os túlvállalására, másrészt a korábbi 307-ről tavaly év elején 319-es EURHUF-ra emelte a Brüsszelből érkező EU-pénzek itthoni átváltási (technikai árfolyamát). Harmadrészt annak, hogy például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban korábban szakértők 15-20%-os bedőlési aránnyal számoltak a pályázatoknál (megemelkedő költségek miatti finanszírozási nehézségek, illetve egyéb műszaki-technikai okok miatt).
• Arra, hogy a tervezési árfolyamnál tartósan jóval gyengébb forint akár 580 milliárd forintos további pályázati meghirdetést is lehetővé tehet, már 2018 nyári elemzésünkben felhívtuk a figyelmet (akkor érte el először az euró a 330-as szintet, most pedig már fél éve efelett jár). A tavaly januári 319-es és a mostani 338-as euróárfolyam közötti különbség a 7 éves eredeti forráskeretre vetítve több mint 500 milliárdos plusz keret meghirdetését teszi lehetővé (miközben eredetileg 310-es és azalatti volt a tervezési árfolyam, tehát valójában még ennél is több EU-pályázat meghirdetéséhez járul hozzá a tartósan gyenge forint). Összességében tehát úgy tűnik, hogy az államtitkár által jelzett még idei 800-1000 milliárdos túlvállalás két domináns oka a túlvállalás teljesítése és a gyenge forint lesz, kisebb részben pedig a visszahulló források újraosztása.
• Mivel jelenleg 10400 milliárd forint körül jár az összesen meghirdetett pályázatok volumene (igaz ennek egy részét elvehetik, levághatják az aktuális igények miatt), ehhez hozzáadva a most jelzett 800-1000 milliárdos pályázati tartományt, az jöhet ki majd a ciklust visszanézve, hogy az eredetileg 9000 milliárd forint alatti 7 éves forrástömeg helyett végül 11000 milliárd forintot osztottak ki idehaza a pályázóknak, nagyrészt a tudatos túlvállalás és a tervezésnél tartósan gyengébb forint miatt.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

További üzenetek a mostani és a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban:

• Jelenleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus 7 évre járó forrásaiból az Európai Bizottság 43%-ot utalt át Magyarországnak (mintegy 10,85 milliárd eurót) és az a célja a kormánynak, hogy ez az arány idén év végére 55%-ra felmenjen. Ez kb. 3 milliárd eurónyi újabb forráslehívást jelentene, azaz mintegy 1000 milliárd forintot.

• 

• Ezzel tovább zárulna az itthoni pályázati kifizetések (6600 milliárd forint felett) és a Brüsszelből már megérkezett források (3500 milliárd forint körül) közötti masszív különbség, ha idehaza a kifizetések tovább lassulnak majd idén. Az államtitkár egyébként is hangsúlyozta: még a bő 3000 milliárd forintos különbség mellett „nem látok semmilyen költségvetési kockázatot, az államháztartás gazdálkodása kiegyensúlyozott”.
• Az eddig kiosztott vállalkozói EU-források kapcsán azt mondta: óriási hatékonyságbeli fejlődést lát, hiszen a magyar gazdaság megcáfolta, hogy a teljesítménye kizárólag a német gazdaságtól függ.  A német és a magyar gazdaság tavalyi GDP-növekedése közötti jókora különbség (0,4%, és 4,9%) kapcsán szóba hozta a nagyobb német befektetéseket is (BMW, Bosch, Continental), mint fontos növekedési tényező. Azt is felemlegette, hogy „a magyar vállalkozások gyakran versenyhátrányban vannak a tőkeerős nyugati cégekkel szemben, ráadásul az állami dotáció lehetősége is limitálttá vált”. Azt is megjegyezte: „a régi tagállamok számos területen még fennálló előnyét fokozza, hogy a Magyarországnak járó EU-s pénzek jelentős hányada a külföldi cégek hazai leányvállalatain keresztül visszajut nyugatra.”
• A 2021-2027-es ciklus forrásai kapcsán azt mondta, egyelőre olyan számok vannak az asztalon (a brüsszeli tárgyalásokon), amelyek elfogadhatatlanok, és indokolatlan forrásvágást jelentenek Magyarország számára.
• A ciklus forráselosztása kapcsán egyelőre csak annyit mondott: „vizsgáljuk a kombinált hiteltermékek elterjesztését, a pilotprogramban már tesztelt feltételesen visszatérítendő támogatási forma további térnyerésének lehetőségét.” (A 2 milliárd forintos keretösszegű GINOP-1.2.10-es konstrukciót 3,5-szeres túligénylésnél zárták le, a lehetőségre 213 támogatási igény futott be.) Az államtitkár jelzése szerint arra törekszenek a 2021-2027-es ciklusban, hogy a pályázóknak fele annyi legyen a papírmunkája, mint a mostani ciklusban. A tervek között szerepel egy előminősítési rendszer bevezetése is: ha a cég az első pályázatánál minden szükséges adatot megadott, a költségekkel pedig szabályszerűen elszámolt, akkor a további pályázatainál már a különféle nyomtatványok újbóli bemutatása nélkül zöld utat kaphat.
• Az államtitkár fontos feladatnak nevezte Magyarország számára azt, hogy a 2021-2027-es ciklus teljes forrástömegének egyharmadára növekvő közvetlen brüsszeli forrásokból, így például a Horizont Európa programból minél többet el tudjon hozni sikeres pályázatok formájában. A mostani ciklus K+F+I programjából (Horizont 2020) Magyarország csak 0,46%-ot tudott elnyerni eddig, noha a lakosságarányosan indokolt rész 2% lett volna, igaz a többi kelet-közép-európai ország is gyengén szerepelt még ennek a forrásnak a lehívásában.

Címlapkép forrása: MTI/Soós Lajos

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.