
A terjedelmes interjú főbb üzenetei saját kiegészítéseinkkel:
- Három okkal magyarázta az államtitkár azt, hogy még idén a mostani EU-ciklus terhére 800-1000 milliárd forintnyi EU-pályázat nyílhat: a 7 évre szóló fejlesztési keret tudatos 10%-os túlvállalása, a gyenge forint figyelembe vétele és a visszahulló uniós források (bedőlő, meg nem valósuló projektekből felszabaduló pénzek) újra kiosztása.
- Mindhárom okra korábban már többször is felhívtuk a figyelmet, mint a várható további pályázatok forrása. Jelenleg egyébként az eredetileg kalkulált 8920 milliárd forintnyi 7 éves kerethez képest már 9526 milliárd forintnál jár a megítélt támogatások volumene, azaz kb. 6,7%-nál jár a túlvállalás mértéke.
- Ebben egyszerre van szerepe annak, hogy egyrészt a kormány már évekkel ezelőtt felhatalmazást adott az egyes Operatív Programokban az eredi keret 10%-os túlvállalására, másrészt a korábbi 307-ről tavaly év elején 319-es EURHUF-ra emelte a Brüsszelből érkező EU-pénzek itthoni átváltási (technikai árfolyamát). Harmadrészt annak, hogy például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban korábban szakértők 15-20%-os bedőlési aránnyal számoltak a pályázatoknál (megemelkedő költségek miatti finanszírozási nehézségek, illetve egyéb műszaki-technikai okok miatt).
- Arra, hogy a tervezési árfolyamnál tartósan jóval gyengébb forint akár 580 milliárd forintos további pályázati meghirdetést is lehetővé tehet, már 2018 nyári elemzésünkben felhívtuk a figyelmet (akkor érte el először az euró a 330-as szintet, most pedig már fél éve efelett jár). A tavaly januári 319-es és a mostani 338-as euróárfolyam közötti különbség a 7 éves eredeti forráskeretre vetítve több mint 500 milliárdos plusz keret meghirdetését teszi lehetővé (miközben eredetileg 310-es és azalatti volt a tervezési árfolyam, tehát valójában még ennél is több EU-pályázat meghirdetéséhez járul hozzá a tartósan gyenge forint). Összességében tehát úgy tűnik, hogy az államtitkár által jelzett még idei 800-1000 milliárdos túlvállalás két domináns oka a túlvállalás teljesítése és a gyenge forint lesz, kisebb részben pedig a visszahulló források újraosztása.
- Mivel jelenleg 10400 milliárd forint körül jár az összesen meghirdetett pályázatok volumene (igaz ennek egy részét elvehetik, levághatják az aktuális igények miatt), ehhez hozzáadva a most jelzett 800-1000 milliárdos pályázati tartományt, az jöhet ki majd a ciklust visszanézve, hogy az eredetileg 9000 milliárd forint alatti 7 éves forrástömeg helyett végül 11000 milliárd forintot osztottak ki idehaza a pályázóknak, nagyrészt a tudatos túlvállalás és a tervezésnél tartósan gyengébb forint miatt.
EUR/HUF árfolyamának alakulása


További üzenetek a mostani és a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban:
- Jelenleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus 7 évre járó forrásaiból az Európai Bizottság 43%-ot utalt át Magyarországnak (mintegy 10,85 milliárd eurót) és az a célja a kormánynak, hogy ez az arány idén év végére 55%-ra felmenjen. Ez kb. 3 milliárd eurónyi újabb forráslehívást jelentene, azaz mintegy 1000 milliárd forintot.
-
- Ezzel tovább zárulna az itthoni pályázati kifizetések (6600 milliárd forint felett) és a Brüsszelből már megérkezett források (3500 milliárd forint körül) közötti masszív különbség, ha idehaza a kifizetések tovább lassulnak majd idén. Az államtitkár egyébként is hangsúlyozta: még a bő 3000 milliárd forintos különbség mellett „nem látok semmilyen költségvetési kockázatot, az államháztartás gazdálkodása kiegyensúlyozott”.
- Az eddig kiosztott vállalkozói EU-források kapcsán azt mondta: óriási hatékonyságbeli fejlődést lát, hiszen a magyar gazdaság megcáfolta, hogy a teljesítménye kizárólag a német gazdaságtól függ. A német és a magyar gazdaság tavalyi GDP-növekedése közötti jókora különbség (0,4%, és 4,9%) kapcsán szóba hozta a nagyobb német befektetéseket is (BMW, Bosch, Continental), mint fontos növekedési tényező. Azt is felemlegette, hogy „a magyar vállalkozások gyakran versenyhátrányban vannak a tőkeerős nyugati cégekkel szemben, ráadásul az állami dotáció lehetősége is limitálttá vált”. Azt is megjegyezte: „a régi tagállamok számos területen még fennálló előnyét fokozza, hogy a Magyarországnak járó EU-s pénzek jelentős hányada a külföldi cégek hazai leányvállalatain keresztül visszajut nyugatra.”
- A 2021-2027-es ciklus forrásai kapcsán azt mondta, egyelőre olyan számok vannak az asztalon (a brüsszeli tárgyalásokon), amelyek elfogadhatatlanok, és indokolatlan forrásvágást jelentenek Magyarország számára.
- A ciklus forráselosztása kapcsán egyelőre csak annyit mondott: „vizsgáljuk a kombinált hiteltermékek elterjesztését, a pilotprogramban már tesztelt feltételesen visszatérítendő támogatási forma további térnyerésének lehetőségét.” (A 2 milliárd forintos keretösszegű GINOP-1.2.10-es konstrukciót 3,5-szeres túligénylésnél zárták le, a lehetőségre 213 támogatási igény futott be.) Az államtitkár jelzése szerint arra törekszenek a 2021-2027-es ciklusban, hogy a pályázóknak fele annyi legyen a papírmunkája, mint a mostani ciklusban. A tervek között szerepel egy előminősítési rendszer bevezetése is: ha a cég az első pályázatánál minden szükséges adatot megadott, a költségekkel pedig szabályszerűen elszámolt, akkor a további pályázatainál már a különféle nyomtatványok újbóli bemutatása nélkül zöld utat kaphat.
- Az államtitkár fontos feladatnak nevezte Magyarország számára azt, hogy a 2021-2027-es ciklus teljes forrástömegének egyharmadára növekvő közvetlen brüsszeli forrásokból, így például a Horizont Európa programból minél többet el tudjon hozni sikeres pályázatok formájában. A mostani ciklus K+F+I programjából (Horizont 2020) Magyarország csak 0,46%-ot tudott elnyerni eddig, noha a lakosságarányosan indokolt rész 2% lett volna, igaz a többi kelet-közép-európai ország is gyengén szerepelt még ennek a forrásnak a lehívásában.
Címlapkép forrása: MTI/Soós Lajos

Bizonytalankodnak a befektetők, keresik az irányt a tőzsdék
Fontos gyorsjelentések jönnek a héten.
Tűzszünetet jelentett be Vlagyimir Putyin, Harkivben nyomulnak az oroszok - Háborús híreink hétfőn
Cikkünk folyamatosan frissül.
Sarkos véleményt mondott Zelenszkij Putyin tűzszünetéről: csak parádézni akar
Az ukrán elnök szerint a világ nem akar május 8-ig várni a fegyvernyugvásra.
Víz nélkül maradhat Spanyolország? - Megbénulhat az ivóvízellátás
Súlyos károkat okoz az áramhiány.
Drámai pillanatok az amerikai hadihajón: hullámsírban végezte a méregdrága Hornet
Az F/A-18-as egy repülőgép-hordozóról zuhant a tengerbe.
Most jön csak el Putyin ideje? – Trumpnak elege van, kihátrálhat a béketárgyalásokból
Európai és ukrán tisztviselők ettől tartanak.
Nyaralás: készpénz vagy kártya?
Jön a nyaralási szezon, sokan mennek külföldre és ott idegen devizában kell fizetniük. Két lehetőségük van, vagy a bankkártyájukat használják vagy készpénzt használnak. A legtöbb emberne
Kína is tud ám, ha akar...
Kedves Olvasó, nem untatlak az elmúlt néhány hétben lezajlott tőzsdei mozgásokkal egy sokadig cikkben, sőt még napi rekordokkal és \"milyen világot élünk\" szlogennel sem fárasztalak....
The
Zöld energiával meleg otthonokat: új lehetőség a távhőtermelőknek
A 2025/MA/TÁVHŐ/02 kódszámú, társadalmi egyeztetésre bocsátott pályázati felhívás új lendületet adhat a hazai távhőrendszerek megújításának.
Kína AI-ban is leversenyez mindenkit
Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott a Wall Streeten, legalábbis annak techorientált részén. A nyugati féltekén...
T
Új ERP rendszer bevezetése: adózási és számviteli buktatók, amikre figyelni kell
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő, komplex átalakulás. Különösen igaz ez akkor, ha az ERP rendszer külfö
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.

Óriási siker az új Duna-parti negyed, itt tart az építkezés (x)
A budapesti átlagot is felülmúlja a Marina City iránti kereslet

- Elképesztő fordulat az autóiparban, az EU a saját fegyverével lő vissza Kínára
- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Oszkó: jobb idők jöhetnek az európai tőzsdéken, csökken az USA elszívó hatása
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen