A jelenlegi kilátások szerint éves átlagban 4,2 százalékos lehet az idei éves infláció, de sok kockázattal kell számolni. Például a forinttal, amely az elmúlt időszakban gyengülő irányba tört ki korábbi sávjából, ennek eredményeként 395 forint felett is járt az euró – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet által rendezett eseményen. A szakember egyebek mellett elárulta azt is, hogy mikor szűkülhet a jegybank mozgástere.
Az MNB múlt heti 100 bázispontos kamatvágása után nyomás alá került a forint, azóta pedig folyamatosan gyengül a magyar deviza, miután a Pénzügyminisztérium jegybanktörvényt érintő javaslata, valamint Matolcsy György jegybankelnök és Nagy Márton közötti szóváltás sem segített a hazai fizetőeszköznek. Hétfőn a déli órákban már közel egyéves mélyponton állt a jegyzés az euróval szemben. Küszöbön a 400-as euró, de meddig tarthat még a forint gyengülése?
Tegnap a forint öthavi mélypontra esett az euróval szemben, miután az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal vágta az irányadó rátát. A gyengülés nem volt jelentős, ami vélhetően a kommunikációs körítésnek köszönhető: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen elmondta, hogy átmeneti jellegű gyorsításról van szó, a középtávú kamatpálya pedig nem változott. A gyengülés mindenesetre ezt követően szerdán is folytatódik.
Hullámzó volt a forint árfolyama a hétfői kereskedésben: a reggeli, majd délutáni erősödési hullámból visszafordulás következett be, így kora estére 387 fölé lendült az euró jegyzése. A héten érkező amerikai inflációs adat az egész világpiacot megrázhatja, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.
Szerdán tovább drágul a benzin és a gázolaj ára is a hazai kutakon a holtankoljak.hu információi szerint.
Múlt hét végén rövid időre úgy tűnt, hogy megmenekülhet a forint, a vasárnapi brüsszeli fenyegetés hírére azonban újabb pofont kapott a magyar deviza, és egészen tavaly október óta nem látott szintre gyengült a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Jelenleg egy kritikus szinten mozog az árfolyam, éppen ezért megnéztük, hogy meddig tarthat még a forint vesszőfutása.
Bő kéthetes mélypontjára került a forint, mind az euró (383), mind pedig a dollár (345) ellenében egy szerdai hirtelen leértékelődési hullám nyomán. Cikkünkben összefoglaljuk a háttérben meghúzódó okokat.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
A kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat ellenére nagy esésben van ma a magyar tőzsde, miután tegnap kihirdették itthon a háborús veszélyhelyzetet (és erre alapozva hamarosan új intézkedéseket is bejelenthet Orbán Viktor miniszterelnök), illetve Virág Barnabás jegybanki vezető arról beszélt, hogy várhatóan lassítani fogják a szigorítási tempót az MNB jövő keddi kamatdöntésén. Ma pedig érkeznek a friss bejelentések, többek között az MNB a kamatstop esetében javasolt célzott meghosszabbítást. Mindezek következtében nagyot esett a forint a vezető devizákkal szemben, illetve elsősorban az OTP-n keresztül adják a befektetők a magyar tőzsdét.
Tegnap kéthetes mélypontjára gyengült a forint, és ma is 377 felett indult a kereskedés a hazai bankközi piacon. A régiós devizák erős ellenszélben vannak, a fejlett országok (főleg az Egyesült Államok) kamatemelési szándékai, illetve a geopolitikai helyzet útját állja az erősödésnek. A forint április első felében 380 feletti szintről 370-ig vissza tudott erősödni, de néhány nap alatt vissza is gyengült az árfolyam.
Az imént a forint árfolyama elérte a 400-as szintet az euróval szemben. Ma reggel még 380 körül kezdte a napot a forint, azóta ütemes leértékelődést mutat.
Az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedése, a német választási eredmény üzenete, az európai gázválság miatt is magasabb infláció, továbbá az MNB vártnál lassabb kamatemelési pályája mind tényező abban, hogy a forint mára kéthavi mélypontra esett az euróval szemben a 360-as szint közelében – jelezte a Portfolio-nak név nélkül egy budapesti banki devizakereskedő, illetve egy elemző. A piaci kockázati étvágyat az is rontotta, hogy Kínában a klímavédelmi célú energetikai átállás jegyében a szénerőművek kevesebb tüzelőanyaghoz jutnak, így nagy nyugati cégek gyáregységeiben is fékezni kellett a termelést áramhiány miatt és ez csak tovább rontja a koronavírus miatt egyébként is romló gazdasági növekedési kilátásokat Kínában és Ázsiában is. A napon belül frissülő forintpiaci percről-percre cikkünk itt érhető el.
A keddi és főként a szerdai forintesés figyelemre méltó volt, mert fontos szinten esett át a forint és kicsit a régiós tendenciákból is kilógott, mindezzel pedig két hónapja nem látott gyenge szintre került a magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 360-as szint közelében. Mindez azután történt, hogy hétfőn és kedden is megígérte a Magyar Nemzeti Bank vezetése a folytatódó kamatemelési sorozatot és meghatározó jelentőségű júliusi döntést vetített előre, így a piaci kamatemelési várakozások is tovább emelkedtek. A látszólag furcsa forintesés mögött röviden összefoglaljuk a főbb okokat és azt is, hogy technikai elemzési alapon melyik szintekre kell nagyon figyelni.
A forint csütörtökön még tovább esett az euróval és különösen a szárnyaló dollárral szemben, miközben amint megírtuk: a kamatemelési várakozások tovább erősödtek a határidős piacon. Megkérdeztünk gyorsan egy devizapiaci szakértőt, hogy ő mit gondol, hogyan látja most a folyamatokat.
A forint tegnapi erősödésével visszajött a történelmi mélypont közeli szintről, szerda napközben változatos, de nem túl intenzív mozgást látunk. A régiós devizák viszont minimálisan gyengülnek, és a dollár is erősödik az euróval szemben, ez pedig általában a forint leértékelődését hozza.
Ellentmondásosnak tartják a bank kommunikációját az Európai Parlamentben.
Szerinte túl szigorúak a szabályok.
Edukációra is szükség van.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
