szegeny regiok unios tamogatas budapest eu penz
Uniós források

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Weinhardt Attila
Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.

Nagyon kilóg Budapest a mezőnyből

A hivatalos pályázati adatbázis szerint kereken 2000 milliárd forintot tesz ki annak a közel 3000 projektnek az EU-támogatása, amelyek Budapesten valósulnak meg. Ez a 7 évre az egész országnak járó támogatási keret 24%-a, és amint az alábbi összesítésünkben látszik: ezzel a 2000 milliárddal Budapest toronymagasan kiemelkedik a megyei jogú városok rangsorából. Ez persze részben érthető, hiszen messze a legnagyobb lakosságszámú városról van szó (nagyon szoros az együttmozgás a két mutató között), de mégis gyanúsan soknak tűnik ez a kerek szám.

Jóval kevesebb, mint 2000 milliárdról lehet szó

Részletes vizsgálatunk azt mutatja, hogy a Budapest által elnyert 2000 milliárdos EU-pénzből legalább 700 milliárdot le kell vonni ahhoz (560-at a GINOP-ból, további bő 100 milliárdot az EFOP-ból és a KÖFOP-ból), hogy megkapjuk azt a számot, amit tényleg Budapesten használnak fel. És még az így megmaradó 1300 milliárdos keretben is sok olyan projekt van, amelynek kihatása szintén akár országos, de legalábbis a főváros térségében biztosan érezhető.

Amint ugyanis az alábbi, csak a főbb programokat tartalmazó táblázatunk mutatja, Budapesten megvalósuló projektként könyvelték le például

  • A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elnyert 640 milliárdos keretből 560 milliárd forintot, noha a GINOP 5-ös és 6-os alfejezetében országos kihatású munkaerőpiaci programokat finanszíroztak, amelyeknek csak kisebb része érinthette ténylegesen a budapesti munkaerőt. (A központi régióban eleve nem is lehetett elnyerni GINOP-pályázati pénzt, de ezeket a munkapiaci programokat mégis Budapesthez könyvelték el, hiszen a fővárosból koordinálták az elosztásukat.)
  • Ugyanígy érthető könyveléstechnikai okok miatt került Budapesthez jelentős Emberi Erőforrás Operatív Programos (EFOP), illetve Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programos (KÖFOP) pályázati pénz, miközben ezek nagy része szintén országos kihatású.
  • Jobb híján a budapesti székhelyű MÁV-hoz könyvelték el a vasúti gördülőállomány jelentős beszerzéseit is, noha ezek a mozdonyok és kocsik elhagyják Budapest közigazgatási határait. Érdekes kérdés az is, hogy tényleg csak Budapestnek segít-e az M0 déli szektorának felújítása és még sorolhatnánk a sok „határeset” projektet, amelyek Budapesten kívül is éreztetik hatásukat.
budapest projektek programok szerint 0302

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy Budapest még ezzel az 1300 milliárd forint körüli elnyert támogatással is nagy összeget hozott el a 7 éves keretből, amit részben indokol a magas lakosságszám, miközben messze az ország legfejlettebb térsége. (2017-ben az EU-átlag 139%-át tette ki az egy főre jutó GDP-je, Pest megyéé 53%, így a kettőből alkotott központi régiónak 104%-os volt a fejlettségi szintje, messze a legmagasabb a többi régiónál.)

Budapest nélkül mi a helyzet?

Amennyiben a főváros nélkül nézzük meg azt, hogy a megyei jogú városok által elnyert támogatások és a lakosságszám között milyen szoros az összefüggés, még mindig nagyon erős pozitív korrelációt kapunk (88,1%). Ez azt jelenti, hogy a nagyobb lakosságszámú városokba áramlik a legtöbb pénz, amit a sokféle ellátandó feladat, illetve az oda települt vállalkozások fejlesztési elképzelései is bizonyára mozgatnak.

Amint az alábbi ábrán látható: Debrecen (327 milliárd forint) és Miskolc (311 milliárd forint) vezeti az elnyert támogatások rangsorát, Szeged pedig a harmadik helyen (235 milliárd forint) végzett, noha Szegeden kicsit többen laknak Miskolcnál (160 ezer vs. 155 ezer fő a 2017-es adatok szerint). Érdekes azt is megfigyelni az ábrán, hogy miközben Eger, Nyíregyháza, Győr, Kaposvár és Kecskemét közel ugyanannyi forrást nyert eddig el (94-101 milliárd forint közöttit), aközben lakosságuk jelentősen eltér (Egerben 53 ezren laktak 2017-ben, Győrben 132 ezren). Különösen érdekes továbbá Tatabánya, Érd és Nagykanizsa helyzete, amelyek a lakosságszámukhoz képest relatív kevesebb forrástömeget nyertek el.

Ugorjunk megyei szintre!

A fejlesztéspolitikában a lakosságszám helyett inkább a fejlettségi szint alapján (egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson) osztják a forrásokat, így a továbbiakban ez alapján vizsgáljuk, hogy mennyire igazságosan, arányosan nyerték el az egyes térségek a 2014-2020-as ciklusban az EU-pénzeket. A legkisebb egység, amire az Eurostat gazdasági fejlettségi mutatót közöl: a megye (NUTS3 régió, 2017-es a legfrissebb adat). Így az alábbiakban a megyék által elnyert uniós támogatást és az uniós fejlettségi szintet vetettük össze.

Budapest és Pest megye együtt eddig 2257 milliárd forintnyi EU-támogatást nyert el, ami a 7 éves keret 26%-a, miközben az EU-átlag 104%-án állt Magyarország központi régiójának fejlettsége. Mivel az országos fejlettségi átlag 68% volt 2017-ben, ez továbbra is arra utal, hogy relatív túlfejlettsége mellett is igen jelentős forrásokat nyert el a központi régió (dominánsan Budapest). A második legtöbb forrást Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyerte el (748 milliárd forint) 50%-os fejlettségi szint mellett, míg a harmadik helyen Hajdú-Bihar (695 mrd Ft) megye végzett 48%-os, a negyedik helyen pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (514 milliárd forint) 37%-os szint mellett.

Ez arra utal, hogy a fejlettségi szint nem feltétlenül áll összhangban az elnyert források volumenével, azaz nem a fejletlenebb megyék nyerik/kapják a legtöbb pénzt.

Ez összefügg az adott térségben életképes projektötletek, vállalkozói fejlesztési igények volumenével is, azaz nem feltétlenül a támogatáspolitika alapvető hibája. Mindenesetre ha Budapest és Pest megye nélkül nézzük az egyes megyék fejlettségi szintjét és az elnyert támogatást, azt kapjuk, hogy a két együttható közötti kapcsolat lényegében semleges (-5%-os a korreláció).

Dél-Dunántúl a veszélyzónában

Az EU-ban és idehaza is a pénzosztás alapvető egysége nem a megye, hanem a régió, így érdemes a vizsgálatunkban most még egy szinttel feljebb lépni, azaz áttérni a régiós szintre. Az alábbi ábrán a központi régiót leszámítva azt látjuk, hogy a gazdaságilag legkevésbé fejlett észak-alföldi régió (43% az EU átlagában) kapta a legtöbb EU-támogatást (1447 milliárd forint). Ebben Debrecen és Nyíregyháza erős teljesítménye, a sok elnyert pályázati pénz bizonyára nagy szereppel bír.

Az átlagban csak kissé fejlettebb (46%) észak-magyarországi régió 1203 milliárd forintot hozott el a nagy kalapból (itt Miskolc eredménye kiemelendő), míg a 45%-os fejlettségi szintű Dél-Dunántúl mindössze 838 milliárdot. Ez jelentős relatív alulteljesítést jelent a két másik régióhoz képest és masszív dél-dunántúli forráshiányra is utalhat amellett, hogy a gazdasági aktivitás is gyengébb azon a környéken. Mindenesetre

félő, hogy Dél-Dunántúl relatív lemaradása a többiektől, főként Közép- és Nyugat-Dunántúltól akár még fokozódhat is a következő időszakban, kormányzati ellensúlyozó lépések nélkül.

Közép-Dunántúl ugyanis 63%-os fejlettségi szint mellett 874 milliárdot, a legfejlettebb (72%-os) Nyugat-Dunántúl pedig 723 milliárd forintnyi forrást hozott el a nagy kasszából.

Bőven van mit tenni

A központi régió (Budapest és Pest megye) nélkül összességében azt kapjuk, hogy az elhozott források és a fejlettségi szint között nagyon erős fordított kapcsolat van, azaz

a nagy egészet nézve végülis kijön, hogy a legkevésbé fejlett régiókba áramlik a legtöbb pénz, azaz visszaköszön a számokban a felzárkóztatási politika célja.

Közben viszont láthatjuk, hogy Dél-Dunántúl helyzete fokozottan problémás, de 15 éves EU-tagság és támogatáspolitika után sem lehetünk nyugodtak Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország helyzete miatt sem. Ez a négy régió ugyanis továbbra is az EU 20 legszegényebb régiója közé tartozik, így igenis van mit tenni velük a 2021-2027-es fejlesztési ciklus során.

A kiszivárgott hírek szerint a kormány koncentráltan, célzott programok mellett kíván EU-forrásokat juttatni a 2021-2027-es ciklusban ezekbe a hátrányos helyzetű térségekbe. Ezekre

a célzott, a nagyvárosok mellett a megyék/régiók perifériáját is megszólító programokra tényleg nagy szükség van. Ezek sikere azt a fenti ellentmondást is tudná kezelni, hogy míg megyei szinten nem a legszegényebbek kapják a legtöbb EU-pénzt, addig régiós szinten már kijön ez az összefüggés.

A következő hetekben az összes megye és megyei jogú város 10-10 legnagyobb EU-s fejlesztését bemutatjuk és ehhez is hasznos kiindulási alap az, hogy hogyan állnak egymáshoz képest a megyék az elnyert források tekintetében.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Róka László

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Orbán Balázs