Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Nagyon kilóg Budapest a mezőnyből

A hivatalos pályázati adatbázis szerint kereken 2000 milliárd forintot tesz ki annak a közel 3000 projektnek az EU-támogatása, amelyek Budapesten valósulnak meg. Ez a 7 évre az egész országnak járó támogatási keret 24%-a, és amint az alábbi összesítésünkben látszik: ezzel a 2000 milliárddal Budapest toronymagasan kiemelkedik a megyei jogú városok rangsorából. Ez persze részben érthető, hiszen messze a legnagyobb lakosságszámú városról van szó (nagyon szoros az együttmozgás a két mutató között), de mégis gyanúsan soknak tűnik ez a kerek szám.

Jóval kevesebb, mint 2000 milliárdról lehet szó

Részletes vizsgálatunk azt mutatja, hogy a Budapest által elnyert 2000 milliárdos EU-pénzből legalább 700 milliárdot le kell vonni ahhoz (560-at a GINOP-ból, további bő 100 milliárdot az EFOP-ból és a KÖFOP-ból), hogy megkapjuk azt a számot, amit tényleg Budapesten használnak fel. És még az így megmaradó 1300 milliárdos keretben is sok olyan projekt van, amelynek kihatása szintén akár országos, de legalábbis a főváros térségében biztosan érezhető.

Amint ugyanis az alábbi, csak a főbb programokat tartalmazó táblázatunk mutatja, Budapesten megvalósuló projektként könyvelték le például

• A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elnyert 640 milliárdos keretből 560 milliárd forintot, noha a GINOP 5-ös és 6-os alfejezetében országos kihatású munkaerőpiaci programokat finanszíroztak, amelyeknek csak kisebb része érinthette ténylegesen a budapesti munkaerőt. (A központi régióban eleve nem is lehetett elnyerni GINOP-pályázati pénzt, de ezeket a munkapiaci programokat mégis Budapesthez könyvelték el, hiszen a fővárosból koordinálták az elosztásukat.)
• Ugyanígy érthető könyveléstechnikai okok miatt került Budapesthez jelentős Emberi Erőforrás Operatív Programos (EFOP), illetve Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programos (KÖFOP) pályázati pénz, miközben ezek nagy része szintén országos kihatású.
• Jobb híján a budapesti székhelyű MÁV-hoz könyvelték el a vasúti gördülőállomány jelentős beszerzéseit is, noha ezek a mozdonyok és kocsik elhagyják Budapest közigazgatási határait. Érdekes kérdés az is, hogy tényleg csak Budapestnek segít-e az M0 déli szektorának felújítása és még sorolhatnánk a sok „határeset” projektet, amelyek Budapesten kívül is éreztetik hatásukat.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy Budapest még ezzel az 1300 milliárd forint körüli elnyert támogatással is nagy összeget hozott el a 7 éves keretből, amit részben indokol a magas lakosságszám, miközben messze az ország legfejlettebb térsége. (2017-ben az EU-átlag 139%-át tette ki az egy főre jutó GDP-je, Pest megyéé 53%, így a kettőből alkotott központi régiónak 104%-os volt a fejlettségi szintje, messze a legmagasabb a többi régiónál.)

Budapest nélkül mi a helyzet?

Amennyiben a főváros nélkül nézzük meg azt, hogy a megyei jogú városok által elnyert támogatások és a lakosságszám között milyen szoros az összefüggés, még mindig nagyon erős pozitív korrelációt kapunk (88,1%). Ez azt jelenti, hogy a nagyobb lakosságszámú városokba áramlik a legtöbb pénz, amit a sokféle ellátandó feladat, illetve az oda települt vállalkozások fejlesztési elképzelései is bizonyára mozgatnak.

Amint az alábbi ábrán látható: Debrecen (327 milliárd forint) és Miskolc (311 milliárd forint) vezeti az elnyert támogatások rangsorát, Szeged pedig a harmadik helyen (235 milliárd forint) végzett, noha Szegeden kicsit többen laknak Miskolcnál (160 ezer vs. 155 ezer fő a 2017-es adatok szerint). Érdekes azt is megfigyelni az ábrán, hogy miközben Eger, Nyíregyháza, Győr, Kaposvár és Kecskemét közel ugyanannyi forrást nyert eddig el (94-101 milliárd forint közöttit), aközben lakosságuk jelentősen eltér (Egerben 53 ezren laktak 2017-ben, Győrben 132 ezren). Különösen érdekes továbbá Tatabánya, Érd és Nagykanizsa helyzete, amelyek a lakosságszámukhoz képest relatív kevesebb forrástömeget nyertek el.

Ugorjunk megyei szintre!

A fejlesztéspolitikában a lakosságszám helyett inkább a fejlettségi szint alapján (egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson) osztják a forrásokat, így a továbbiakban ez alapján vizsgáljuk, hogy mennyire igazságosan, arányosan nyerték el az egyes térségek a 2014-2020-as ciklusban az EU-pénzeket. A legkisebb egység, amire az Eurostat gazdasági fejlettségi mutatót közöl: a megye (NUTS3 régió, 2017-es a legfrissebb adat). Így az alábbiakban a megyék által elnyert uniós támogatást és az uniós fejlettségi szintet vetettük össze.

Budapest és Pest megye együtt eddig 2257 milliárd forintnyi EU-támogatást nyert el, ami a 7 éves keret 26%-a, miközben az EU-átlag 104%-án állt Magyarország központi régiójának fejlettsége. Mivel az országos fejlettségi átlag 68% volt 2017-ben, ez továbbra is arra utal, hogy relatív túlfejlettsége mellett is igen jelentős forrásokat nyert el a központi régió (dominánsan Budapest). A második legtöbb forrást Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyerte el (748 milliárd forint) 50%-os fejlettségi szint mellett, míg a harmadik helyen Hajdú-Bihar (695 mrd Ft) megye végzett 48%-os, a negyedik helyen pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (514 milliárd forint) 37%-os szint mellett.

Ez arra utal, hogy a fejlettségi szint nem feltétlenül áll összhangban az elnyert források volumenével, azaz nem a fejletlenebb megyék nyerik/kapják a legtöbb pénzt.

Ez összefügg az adott térségben életképes projektötletek, vállalkozói fejlesztési igények volumenével is, azaz nem feltétlenül a támogatáspolitika alapvető hibája. Mindenesetre ha Budapest és Pest megye nélkül nézzük az egyes megyék fejlettségi szintjét és az elnyert támogatást, azt kapjuk, hogy a két együttható közötti kapcsolat lényegében semleges (-5%-os a korreláció).

Dél-Dunántúl a veszélyzónában

Az EU-ban és idehaza is a pénzosztás alapvető egysége nem a megye, hanem a régió, így érdemes a vizsgálatunkban most még egy szinttel feljebb lépni, azaz áttérni a régiós szintre. Az alábbi ábrán a központi régiót leszámítva azt látjuk, hogy a gazdaságilag legkevésbé fejlett észak-alföldi régió (43% az EU átlagában) kapta a legtöbb EU-támogatást (1447 milliárd forint). Ebben Debrecen és Nyíregyháza erős teljesítménye, a sok elnyert pályázati pénz bizonyára nagy szereppel bír.

Az átlagban csak kissé fejlettebb (46%) észak-magyarországi régió 1203 milliárd forintot hozott el a nagy kalapból (itt Miskolc eredménye kiemelendő), míg a 45%-os fejlettségi szintű Dél-Dunántúl mindössze 838 milliárdot. Ez jelentős relatív alulteljesítést jelent a két másik régióhoz képest és masszív dél-dunántúli forráshiányra is utalhat amellett, hogy a gazdasági aktivitás is gyengébb azon a környéken. Mindenesetre

félő, hogy Dél-Dunántúl relatív lemaradása a többiektől, főként Közép- és Nyugat-Dunántúltól akár még fokozódhat is a következő időszakban, kormányzati ellensúlyozó lépések nélkül.

Közép-Dunántúl ugyanis 63%-os fejlettségi szint mellett 874 milliárdot, a legfejlettebb (72%-os) Nyugat-Dunántúl pedig 723 milliárd forintnyi forrást hozott el a nagy kasszából.

Bőven van mit tenni

A központi régió (Budapest és Pest megye) nélkül összességében azt kapjuk, hogy az elhozott források és a fejlettségi szint között nagyon erős fordított kapcsolat van, azaz

a nagy egészet nézve végülis kijön, hogy a legkevésbé fejlett régiókba áramlik a legtöbb pénz, azaz visszaköszön a számokban a felzárkóztatási politika célja.

Közben viszont láthatjuk, hogy Dél-Dunántúl helyzete fokozottan problémás, de 15 éves EU-tagság és támogatáspolitika után sem lehetünk nyugodtak Dél-Alföld, Észak-Alföld és Észak-Magyarország helyzete miatt sem. Ez a négy régió ugyanis továbbra is az EU 20 legszegényebb régiója közé tartozik, így igenis van mit tenni velük a 2021-2027-es fejlesztési ciklus során.

A kiszivárgott hírek szerint a kormány koncentráltan, célzott programok mellett kíván EU-forrásokat juttatni a 2021-2027-es ciklusban ezekbe a hátrányos helyzetű térségekbe. Ezekre

a célzott, a nagyvárosok mellett a megyék/régiók perifériáját is megszólító programokra tényleg nagy szükség van. Ezek sikere azt a fenti ellentmondást is tudná kezelni, hogy míg megyei szinten nem a legszegényebbek kapják a legtöbb EU-pénzt, addig régiós szinten már kijön ez az összefüggés.

A következő hetekben az összes megye és megyei jogú város 10-10 legnagyobb EU-s fejlesztését bemutatjuk és ehhez is hasznos kiindulási alap az, hogy hogyan állnak egymáshoz képest a megyék az elnyert források tekintetében.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Róka László

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.