Háború esetén ezer sebből vérezne az EU, a frontig is alig jutnának el a katonák

A katonai mobilitás, azaz a katonai állomány, felszerelések és eszközök gyors és zökkenőmentes mozgatása, kulcsfontosságú szerepet játszik az Európai Unió biztonságpolitikájában. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta ez a kérdés még égetőbbé vált, különösen azután, hogy Donald Trump második elnöki ciklusát megkezdte 2025 januárjában, és az euroatlanti szövetség lazításával Európának saját biztonságáról kell gondoskodnia. Az mostanra pedig már közismert, hogy kritikus hiányosságok és súlyos problémák látszanak az uniós tagállamok védelmi erőinél.

Az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentésében viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy

hiába finanszíroz az EU katonai mobilitási projekteket, az EU-országok nagy része ezeket rosszul vagy hiányosan hajtotta végre, ami miatt a mozgósítási logisztika is gyatra az államszövetségben.

A lépés azért is fontos, mert háborús helyzetben mind a NATO, mind az EU közös irányítást alkalmaz, összehangolva a tagállamok csapatmozgásait. Emellett az egyes országok haderői bárhol mozgósíthatók az unió területén belül, amihez fejlett katonai mozgatási kapacitások kellenének.

A loigsztikai problémák nem új keletűek: Bertrand Toujouse, a francia hadsereg európai szárazföldi erőkért felelős parancsnoka már tavaly nyáron figyelmeztetett, hogy Európa katonai mobilitási képességei hiányosak. Toujouse akkor is kiemelte, hogy a hidegháború idején a katonai felszerelések szállítása egyszerűbb volt, de ma a bürokratikus akadályok, az elavult infrastruktúra és a vasúti kapacitáshiány komoly problémát jelentenek. Az EU és több ország már tett lépéseket a helyzet javítására, például katonai tranzitfolyosók létrehozásával, de Toujouse szerint az átfogó megoldás a vasúti szállítás fejlesztésében és a nemzeti szabályozások összehangolásában rejlik.

Nem is véletlen, hogy az Európai Unió hadi mobilitásának fejlesztése az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott, ráadásul Brüsszel már 2018-ban elindította első cselekvési tervét ezen a területen, majd 2022-ben egy új, átfogóbb programot fogadott el, amely 38 intézkedést tartalmaz négy fő pillér mentén:

1. Infrastrukturális fejlesztések – az EU közlekedési hálózatának katonai szempontból is alkalmasabbá tétele.
2. Szabályozási harmonizáció – az uniós tagállamok közötti átlépések adminisztratív akadályainak csökkentése.
3. Ellenállóképesség és védelmi képességek fejlesztése – a határokon átnyúló katonai mozgások gyorsítása.
4. Partnerségi dimenzió – az EU-NATO együttműködés szorosabbá tétele.

A cél egy olyan rendszer kialakítása lenne, amely biztosítja a NATO és az EU közös védelmi stratégiájának zökkenőmentes működését. Azonban a célok megvalósítása eddig vegyes eredményeket hozott.

Pénz sem sok volt, azt is rosszul költötték el

Az EU a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretében 1,69 milliárd eurót (685 milliárd forintot) különített el a katonai mobilitás fejlesztésére, amely főként a kettős felhasználású infrastruktúrára – azaz olyan közlekedési projektekre – irányul, amelyek egyaránt szolgálnak polgári és katonai célokat.

A Számvevőszék jelentése szerint eddigi három pályázati forduló eredményeként 95 projekt kapott támogatást, amely átlagosan 18 millió eurót jelentett projektként. A finanszírozás nagy része az EU keleti és északi tagállamaiba áramlott, mivel ezek az országok Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határosak.

Négy ország – Németország, Lengyelország, Litvánia és Lettország – kapta a támogatások 44%-át, míg a délkeleti régió, különösen Görögország és Bulgária, alulfinanszírozott maradt. De Magyarország is csak 3 projektre kapott 18,6 millió eurót.

Bár a projektek célja az európai védelmi infrastruktúra fejlesztése volt, a kiválasztási folyamat nem minden esetben vette figyelembe a katonai és geostratégiai szempontokat az uniós ellenőrök szerint. Előfordult, hogy alacsonyabb prioritású beruházások is forráshoz jutottak, míg stratégiailag fontos projektek elutasításra kerültek, mert a költségvetés nem biztosított elegendő forrást.

Annak ellenére, hogy a katonai mobilitási tervek ambiciózus célokat fogalmaztak meg, a végrehajtás során számos probléma merült fel, amelyek miatt egy háború esetén már a csapatmozgások megszervezése is ezer sebből vérezne az EU-ban.

A legnagyobb problémák sorrendben:

1. Koordinációs hiányosságok: az EU-ban nincs egyetlen központi szerv vagy koordinációs mechanizmus, amely felügyelné és irányítaná a katonai mobilitás fejlesztését. Az Európai Parlament csak részleges felügyeletet gyakorol, míg az egyes tagállamok önállóan döntenek a saját fejlesztéseikről.

2. Előzetes stratégiai elemzések hiánya: a második cselekvési terv kialakításakor nem készült átfogó előzetes igényfelmérés, így a projektek kiválasztása sokszor nem a valós katonai szükségletekre reagált.

3. Finanszírozási problémák: az EU által biztosított 1,69 milliárd euró jelentős összeg, de egyes elemzések szerint nem elegendő ahhoz, hogy a teljes európai katonai infrastruktúrát alkalmassá tegye gyors csapatmozgások lebonyolítására.

4. A projektek kiválasztási folyamata: A döntéshozatali mechanizmus öt lépésből állt, amelyben független szakértők és uniós katonai szervek is részt vettek. Azonban a végső döntések során nem mindig a katonai prioritások érvényesültek.

Nem meglepő, hogy az Európai Unió Számvevőszéke szerint ezeken a területeken sürgős lépésekre van szükség. Javaslataikban azt írják, elsődlegesen egy központi koordináló szerv létrehozása elengedhetetlen, amely biztosítja a katonai és polgári infrastruktúra fejlesztésének összehangolását.

Ebben az Európai Védelmi Ügynökség és a NATO közötti együttműködés kulcsszerepet játszhat, hiszen a hatékony katonai mozgások biztosítása nem csupán uniós, hanem transzatlanti szövetségi érdek is.

Úgy vélik, a projektek kiválasztásánál nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a geostratégiai szempontokra, nem csupán a technikai kiforrottságra, hogy az infrastruktúrafejlesztések valóban a katonai célokat szolgálják.

Emellett az EU-nak nem csupán a keleti határ mentén, hanem a Fekete-tenger térségében és a Balkánon is növelnie kellene a befektetéseit, hogy biztosítsa a teljes régió védelmi infrastruktúráját – áll a jelentésben.

A szakértők szerint a délkeleti folyosók fejlesztése nélkül az európai katonai mobilitás nem lesz teljes, mivel ezek a területek kulcsfontosságúak az unió védelmi stratégiájában.

A megfelelő források biztosítása érdekében a következő többéves pénzügyi keretben jelentősen növelni kellene a katonai mobilitásra szánt összegeket, hogy lehetővé váljanak a nagyszabású infrastruktúrafejlesztések és a gyors csapatmozgatás feltételeinek javítása.

Végül az EU és a NATO közös katonai mobilitási programokat kell, hogy indítson, amelyek biztosítják, hogy az európai közlekedési infrastruktúra megfeleljen a szövetségi követelményeknek is. A transzatlanti együttműködés megerősítése révén a katonai mobilitás nemcsak hatékonyabbá válna, hanem az európai védelmi képességek is javulnának.

A Számvevőszék verdiktje szerint így az EU-nak a következő években átfogó reformokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy a katonai mobilitás valóban hozzájáruljon a kontinens biztonságának erősítéséhez.

Hangsúlyozzák, hogy a katonai mobilitás fejlesztése nélkülözhetetlen az EU biztonsági stratégiájában, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben. Az Európai Unió eddig jelentős előrelépéseket tett, de a rendszer még mindig számos hiányossággal küzd. Az infrastruktúra fejlesztése, az adminisztratív akadályok lebontása és a koordináció megerősítése kulcsfontosságú tényezők, amelyek nélkül az EU nem lesz képes hatékonyan reagálni a biztonsági kihívásokra.

A jövőben az uniós döntéshozóknak biztosítaniuk kell, hogy a katonai mobilitás fejlesztése nem csupán papíron létező stratégia marad, hanem valódi, gyakorlati előnyökkel járó projekt lesz – áll a jelentésben.

Erre most egyébként többletforrásokat is mozgósíthatnak majd a tagállamok: az Európai Bizottság egyrészről elengedné a stratégiai és növekedési paktum fiskális fegyelemre vonatkozó szabályait, másrészt a fel nem használt helyreállítási és ellenállóképességi eszköz 93 milliárd euróját is megmozgatnák a védelmi kapacitások fejlesztésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.