Három kötelezettségszegési eljárásban is döntés született, melyek érintik Magyarországot - olvasható az Európai Bizottság közleményében.


A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül megoldani, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság júniusban a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:




A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az nem tartja be a dohánygyártmányokra vonatkozó uniós irányelv által a cigarettára kivetett jövedéki adó tekintetében meghatározott uniós minimumküszöböt. Az uniós szabályok - amelyek célja a belső piac megfelelő működésének és az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása - megkövetelik a tagállamoktól, hogy a súlyozott kiskereskedelmi átlagár legalább 60%-ának megfelelő jövedéki adót vessenek ki a cigarettákra.

Magyarország számára a Bizottság hosszú, 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot engedélyezett annak érdekében, hogy az fokozatosan az előírt minimumküszöb szintjére emelje a cigarettára kivetett jövedéki adó mértékét. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adó a mai napig nem éri el ezt a küszöböt, ami torzítja a más tagállamokkal fennálló versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.



A Bizottság felszólító levelet küld 12 tagállam (Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) részére, mivel azok még nem ültették át nemzeti jogukba az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazására vonatkozó uniós szabályokat, illetve még nem vezették be az e-számlázásra vonatkozó európai szabványt.

Az uniós közbeszerzési eljárásokban részt vevő hatóságoknak 2019. április 17-ig gondoskodniuk kellett volna az e-számlázásra vonatkozó európai szabványnak való megfelelésről, valamint arról, hogy ennek megfelelően képesek legyenek az elektronikus számlák fogadására és feldolgozására. Az uniós szabvány segít abban, hogy a vállalkozások e-számlái és kifizetései időben és automatikusan feldolgozásra kerüljenek, megkönnyíti a vállalkozások számára, hogy szerződéseiket bármely tagállamban kezeljék, és vonzóbbá teszi számukra a közbeszerzéseket.

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az új szabvány végrehajtásában, a Bizottság több mint 33 millió euró összegű támogatást nyújtott olyan innovatív e-számlázási megoldások elterjesztéséhez, mint a végponttól végpontig terjedő automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia használata. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. A Bizottság addig is készen áll arra, hogy továbbra is segítséget nyújtson a tagállamoknak a folyamat során.



A Bizottság felszólító levelet küld az EU mind a 28 tagállamának, amelyben felkéri őket egyablakos ügyintézési pontjaik továbbfejlesztésére, valamint arra, hogy biztosítsanak felhasználóbarát egyablakos ügyintézést a szolgáltatók és a szakemberek számára. Az egyablakos ügyintézési pontok hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozások - amelyek számára fontos a szükséges információkhoz való egyszerű hozzáférés, valamint a közigazgatási eljárások online lebonyolításának lehetősége - korszerű egységes piacon működhessenek. Az uniós szolgáltatási irányelvvel összhangban a tagállamoknak egyablakos ügyintézési pontokat kell létrehozniuk, amelyek segítik a szolgáltatókat és a szakembereket a szolgáltatásnyújtási jogosultsággal kapcsolatos adminisztratív akadályok leküzdésében. Ezek az egyablakos ügyintézési pontok rendkívül fontosak a szolgáltatások egységes piacon belüli szabad mozgása szempontjából. A tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.